A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)

2002-04-12 / 47. szám

NEW YORK CITY $1.00 OUTSIDE NEW YORK CITY $1.50 VÁROSON KÍVÜL FIGYELEM! SZERKESZTŐSÉGÜNK CÍME MEGVÁLTOZOTT ÚJ CÍM: FÜGGETLEN AMERIKAI HETILAP 2002. ÁPRILIS 12. 2. ÉVFOLYAM 47. SZÁM 15. HÉT 2071FLATBUSH AVE SUITE 157 BROOKLYN NY 11234-4336 FAX: (800)579-9306 A DIÁKVÍZUMOK SZIGORÍTÁSA Az amerikai bevándorlási hivatal, az INS hétfőn - nagyrészt a tavaly szeptember 11-i terrorcselek­mények hátterére vonatkozó tapasztalatok nyo­mán - bejelentette a külföldi állampolgároknak ki­adható diákvízummal kapcsolatos szabályok meg­szigorítását. (5. oldalon) VÁLASZTÁS 2002 Az előzetes adatok szerint az öt százalékos küszöböt át­lépve négy párt, az MSZP a Fidesz és az MDF illetve az SZDSZ került be a parla­mentbe. (8. oldalon) Lapzárta után Eltemették az anyaki rálynót Windsorban örök nyugalomra helyezték Erzsébet anyakirálynét szeretett férje, VI. György király mellé. A királyi család tagjai magánszertartás keretében köszön­tek el halottjuktól kedden, a Szent György kápolnában. Az ünnepélyes búcsút egy­napos nemzeti gyász követte, amelynek folyamán több, mint egymillió polgár rótta le kegyeletét a temetés útvonalán, de ennél sokkal több hajtott fejet tiszte­legvén az anyakirálynő előtt, amikor az ország kétperces néma csenddel áldozott emlékének. A Canterbury érsek a londo­ni Westminster Abbey-ben lezajlott te­metési szertartáson megemlékezett “az erőről, a máltóságról és a nevetésről”, amit isteni ajándékként kapott a fenséges asszony. Dr. George Carey a gyülekezet és a világ sok-sokezres rádió- és TV hall­gatósága előtt a naphoz hasonlította az anyakirálynőt, aki „sugarainak melegé­ben fürdetett bennünket”. „Gyászolni jöt­tünk, de hálaadásra is, valamint megemlé­kezni az asszonyról és életéről, hisz mind­kettő telve volt a vidámság, az öröm, a zene és kacagás gazdagító érzésével” - mondotta az érsek. A Szent György kápolnát a teme­tés óta ezrek keresték fel, hogy végső bú­csút vegyenek Erzsébet anyakirálynőtől. IGERET SZÉP SZÓ... Márer György Magasbeosztású kormányszemélyisé­­gek szerint, a Fehér Ház tájékoztatta Moszkvát, hogy Washington megnyirbál jónéhány új lefegyverzési tervet, mivel Oroszország aggodalomra ad okot. a vegyi és biológiai fegyvereket betiltó egyezmé­nyek betartása terén. Az idézett források hozzátették, hogy egyes folyamatban lévő projektek is elveszítik a további megaján­lásokat. Az amerikai törvények ugyanis megkívánják, hogy a kormány évről-évre tanúsítsa, vajon Oroszország “elkötelezte­­e magát” a szerződések előírásainak betar­tására. A külügyminisztérium kábelt kül­dött, amelyben közölte: az Egyesült Álla­mok nem volt képes ennek igazolására, következésképpen a kormány nem indít­hat újabb kezdeményezéseket, sem újabb összegeket nem utalhat ki olyan progra­mokra, amelyek csökkentenék a két fél nukleáris, biológiai és vegyi fegyverei okozta veszélyt. A lépést sokan úgy tekin­tik, mint azoknak a fehérházi vezetőknek győzelmét, akik kétkednek Oroszország jóindulata felől. Ezek a bírálók már hóna­pok óta keményebb álláspontért harcol­nak Oroszországgal szemben a tömeg­­pusztító fegyverek és a fegyverkorlátozási szerződések betartása kérdésében, jóllehet a kormány arra a következtetésre jutott, hogy a szóban forgó programok kedvező hatást gyakorolnak az amerikai nemzet­­biztonságra. A kábel, amely egy hónappal megelőz­te Bush elnök moszkvai találkozását Vla­gyimir Putyin orosz államfővel, nem vá­dolta azzal Oroszországot, hogy nem tart­ja be a vegyi és baktériumfegyverekre vo­natkozó egyezményeket, sőt a kormány nem zárta ki a tanúsítás lehetőségét sem a jövőben. A távirat azonban közli Moszk­vával, hogy Washington nagyobbmérvű együttműködéshez és nyíltsághoz ragasz­kodik a tömegpusztító fegyverek kérdésé­ben. A fegyverkorlátozás több támogatója mégis nyugtalanítónak nevezte a lépést. “A mi államunk érdeke, hogy minden le­hetőt megtegyünk az Oroszországból ki­szivárgó tömegpusztító fegyverek elterje­désének megakadályozása érdekében. Ezeknek a programoknak megnyirbálása tehát olyan, mintha belelőnénk a saját lá­bunkba” - nyilatkozta Rose Gottemoeller, a Clinton kormány volt energiaügyi mi­niszterhelyettese, aki jelenleg a Nemzetkö­zi Békét Előmozdító Carnegie Alapítv ány egyik vezetője. (Folytatás az 5. oldalon) Az OPEC nem emeli kitermelését Nem veszi komolyan az Irak által hét­főn bejelentett, azonnali hatályúi és teljes olajexport leállítást a Kőolajexportáló Or­szágok Szervezete (OPEC), amely nem tervezi termelése növelését sem - közölték hétfőn OPEC-források. Egyelőre a kartel­­len kívüli termelők is várakozási álláspont­ra helyezkedtek. A határidős nyersolaj 1 dollárral drágult. OPEC-források szerint a tömörülésnek bármiféle lépés előtt meg kell győződnie arról, hogy a bagdadi beje­lentésnek megfelelően tényleg leállt-e az iraki olajkivitel. - Irak a múltban is beje­lentett már ezt-azt, ami aztán mégsem úgy lett - fogalmazott egy OPEC- illetékes. A forrás szerint a kartell jelenleg nem tervezi termelésének növelését; eh­hez előbb tanácskozásokat kell folytatnia. Rendkívüli miniszteri ülést azonban nem vettek tervbe, mert “nem nagy ügy, ha Irak leáll az exporttal” - tette hozzá. A Dow Jones gazdasági hírszolgálatnak más OPEC-illetékesek ugyanakkor azt mond­ták, hogy ha az iraki kivitel leállítása bár­milyen mértékű hiányt idézne elő a pia­con, azt a kartell mindenképpen pótolná. Chakib Khelil algériai olajipari miniszter hétfőn kijelentette, hogy az OPEC el­utasítja az olaj bevetését fegyverként. Khelil a Reutersnek felidézte, hogy a cso­port már korábban hivatalosan is elvetette az olajembargó alkalmazását. A miniszter szerint az arab OPEC-tagok által 1973- ban meghirdetett zárlat is a termelőkre ütött vissza, mert csökkentette jövedel­müket. A kartellen kívüli két legnagyobb exportőr, Oroszország és Norvégia hét­főn közösen jelezte, hogy egyelőre tartja magát az OPEC kezdeményezésére meg­hirdetett, ártámogató célú kínálatszűkíté­­si politikához, de ezt felülvizsgálhatja, ha a közel-keleti konfliktus miatt túl magas­ra szökne az olajár. Einar Steensnaes nor­vég olajipari miniszter moszkvai látogatá­sán azt mondta: a két nagy termelő tudja, hogy bármiféle politikai felfordulás vala­mely fontos olajtermelő térségben olyan következményekkel járhat, amelyek mi­att a kínálat-visszafogó gyakorlatot felül kell vizsgálni, de ennek még nem jött el az ideje. (Folytatása 7. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom