A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-04-12 / 47. szám
2 A HÍD A NAGYVILÁG HÍREI 2002. ÁPRILIS 12. Röviden ■ Amerikai kémkedési kísérlet Az, orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megakadályozta, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) bizalmas értesülésekhez jusson orosz hadiipari újításokról, valamint Oroszország és a Független Államok Közössége (FÁK) többi tagállama hadiipari együttműködéséről. Ezt a hírt az FSZB jelentette be Moszkvában. Az orosz titkosszolgálat arról is beszámolt, hogy egyértelmű bizonyítékaik vannak a moszkvai amerikai konzulátus harmadtitkári beosztásban dolgozó munkatársnője ellen. Az Egyesült Államok külképviselete egyelőre elzárkózott attól, hogy hozzászóljon az FSZB bejelentéséhez. Az orosz vádak szerint az amerikai hírszerzők az orosz védelmi minisztérium különösen titkos helyen dolgozó munkatársát környékezték meg. Adataik szerint a CIA egyik összekötő tisztje külföldön találkozókat bonyolított le orosz állampolgárokkal, és Oroszország területén is hasonló módszerekkel - például rejtekhelyekre csempészett üzenetekkel - tartották vele a kapcsolatot. Az FSZB közölte, hogy az orosz felderítésnek sikerült időben közbelépnie, és megakadályoznia az orosz nemzetbiztonság súlyos sérelmét. A titkosszolgálat továbbá azt gyanítja, hogy a moszkvai CIA-munkatárs mellett az egyik FÁK- ország amerikai diplomáciai testületének tagja is érintett a kémkedési ügyben. A nemzetközi szokásjog szerint a diplomáciai lefedettségben működő hírszerzőkre kiutasítás vár, ha bebizonyosodik érintettségük. Nekik dolgozó orosz állampolgár viszont - feltéve ha nem jelezte a beszervezési kísérletet, és a továbbiakban nem működött együtt az elhárítással - életfogytiglani szabadságvesztést is kaphat az orosz törvények értelmében. Szerkesztőbizottság:/Editorial Board: Márer György (A nagyvilág hírei, Amerika hírei) Péterman Mihály (A Kárpát-medence hírei, Sport) Simon Katalin (Színes, Egészség, Magazin) Szileszky Levente (Hazai hírek, Gazdaság-EU) Földessy Dénes (Magyarországi tudósító) Gaál Péter (Magyarországi tudósító) Technikai vezetó/Technical Director: Sióréti Antónia Fotó/Photo: Riczu Róbert / Móri Pál Főszerkesztő/Editor in Chief: Márer György KIADJA/PUBLISHED BY: A HID, Inc. Felelős kiadó/Publisher: Péterman István Terjesztés/Distribution: Sorián László Szerkesztőség és kiadói hivatal/Editorial offices: 2071 Fiatbush Ave, Suite 157, Brooklyn NY 11234 Fax: 800-579-9306 E-mail: ahidny@aol.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a beküldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, illetve szükség esetén javításokat eszközöljön. /The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed. PUTYIN KGB-S MÚLTJA NÉMETORSZÁGBAN Vlagyimir Putyin orosz elnök Weimarban szokatlan talk show keretében emlékezett vissza a nyolcvanas években KGB ügynökként Drezdában eltöltött időkre. Az egy órás interjú során - amelyen Gerhard Schröder német kancellár is jelen volt - Putyin elmondta, amikor szeptemberben Drezdában járt, a kancellár segített neki abban, hogy feltűnés nélkül találkozhasson egy régi baráttal, aki kapcsolatban állott az egykori kelet-német kémhálózattal, a Stasival. “Megmondtam Gerhardnak, hogy amikor feleségemmel együtt Drezdában leszünk, szeretnénk ott valakivel találkozni... egy hajdani Stasiügynök családjának hölgy tagjával... Gerhard válasza nagyon tetszett nekem. Azt mondta ugyanis, hogy nem jelent neki problémát, személyes ügy nek tekinti a találkozót, és örülne, ha a barátunk megjelenne azon. Meg is hívta a hölgyet ebédre és hajókázásra az Elbán. „Jelentéktelen részletnek tűnhet, de én jó jelnek tekintettem” - mondta Putyin az élőben közvetített talk show-ban. A szeptemberi látogatás idején mind a Kreml, mind pedig hivatalos német személyiségek cáfolták, hogy Putyin találkozott volna bárkivel is, aki egykor a kelet-német kémszolgálattal, a Stasival kapcsolatban állt, amelynek tagjaira a mai német társadalomban megvetéssel tekintenek. Az orosz elnök 1984 és 1990 között kémtevékenységet folytatott Drezdában. Az interjú során előbb tréfálkozva mesélte, hogy munkája tele volt James Bond regényekbe illő kalandokkal, később azonban komolyra fordította a beszédet. “Őszintén szólva, az egész csak rutinmunkának számított. Információkkal volt dolgom” -mondta anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna. A weimari Nemzeti Színház fogadótermében Putyin elmondta, miként fejlesztgette “sörérzékét” a Németországban eltöltött évei alatt, és hogy lányai anyanyelvi szinten beszélnek németül. Amikor megkérdezték, miként lehetséges, hogy ilyen kedvező módon viszonyul Németországhoz, jóllehet szülei sokat szenvedtek a második világháború alatt - apja katona volt, anyja pedig átélte a leningrádi ostromot -, felidézett hajdani orosz győzelmeket. “Az oroszok nem gyűlölik a németeket. Nem tudom, hogy a németeknek tetszeni fog-e amit most mondok, de Oroszország még soha nem vesztett háborút Németországgal szemben... Nem él bennünk olyan érzés, hogy sebet kaptunk volna” - jelentette ki. A talk show során Putyin oroszul beszélt, de Schröder dicsérte az orosz elnök német tudását. “Nagyon szoros a kapcsolata a német nyelvvel és Németországgal. Sok viccet tud németül” - mondta róla a német kancellár. A talk show előtt Putyin arról is tanúbizonyságot tett, hogy elismeréssel adózik a német konyhának: egy közeli étteremben Schröderrel együtt véres hurkát, malacpecsenyét és sült almát evett. Még mindig nem lehet pontosan tudni, hány embert ölt meg az öngyilkos merénylő, aki Haifától délre felrobbantott egy autóbuszt. Különböző források legalább nyolc halottról tesznek említést. Egyes kórházi jelentések változatlanul kitartanak a legkevesebb tíz áldozat mellett, de nem pontosították, hogy ehhez hozzászámítják-e terrorcselekmény elkövetőjét. A rendőrség közlése szerint a Haifától Jeruzsálembe tartó autóbuszt szétroncsoló robbanás az öngyilkos merénylőn kívül nyolc embert ölt meg. A sebesültek számát általában továbbra is húszra becsülik az egészségügyi forrásokra hivatkozó rádió- és tv-beszámolók. Az észak-izraeli körzet rendőrfőnöke feltételezi, hogy a merénylő a testére erősített pokolgéppel szállt fel a buszra. A robbanás egy kibuc közelében történt, a kikötővárostól mintegy huszonöt kilométerrel délre. Egy szemtanú elmondta, hogy körülbelül húsz méterrel az autóbusz mögött haladt, amikor a robbanás bekövetkezett. A busz két-három méterre a levegőbe emelkedett. A Vöröskeresztnek megfelelő izraeli segélyszervezet illetékese arról számolt be, hogy a busz az oldalára dőlt. A Hamász szélsőséges palesztin szervezet szerdán az al-Dzsazíra hírtelevíziónak eljuttatott nyilatkozatában közölte, hogy egyik aktivistája követte el öngyilkos merényletet. Az elmúlt tíz napban, a ciszjordániai palesztin városok ellen indított izraeli támadások kezdete óta ez volt az első öngyilkos terrorcselekmény. Az izraeli kormány egyik szóvivője Jasszer Arafat palesztin elnököt tette felelőssé a terrorcselekményért. Mint fogalmazott ez ékes bizonyítékát adja, hogy Arafat semmit sem tesz a terrorizmus ellen, sőt még bátorítja is. Az újabb merénylet igazolja a március 29-én indított tisztogató hadművelet jogosságát, amelynek célja a terrorizmus infrastruktúrájának megsemmisítése - hangoztatta az izraeli kormány szóvivője. Bin Laden terroristái állítólag amerikai foglyokat végeztek ki A tálibok kivégeztek 18 foglyul ejtett amerikai katonát az al-Hajat londoni kiadású, arab nyelvű napilap értesülései szerint. Az al-Hajat az Oszama bin Laden vezette terrorszervezet közleményét hozta nyilvánosságra szerdai számában, amely szerint a terrorista vezér él és teljes biztonságban szervezi további tevékenységét. Az al-Kaida állítása szerint a 18 amerikai katonát a kelet-afganisztáni tartományokban, illetve a Tora Bora baglangrendszereinél vívott harcokban ejtették foglyul: korábban titkos tárgyalásokat folytattak arról, hogy a guantánamói támaszponton őrzött tálib és al- Kaida harcosokra cseréljék ki őket, de a tálibok végül kivégezték foglyaikat. A terrorszervezet szerint a tálibok és az al-Kaida harcosai a Mazari-Sarifiiál vívott összecsapásokban 15 amerikai és 220 afgán katonát öltek meg, Kandahárban az afgán kormánycsapatok 250 harcosát, továbbá 210 különböző nemzetiségű fegyverest, Sahi-Kot völgyében pedig 300 amerikaiakkal szövetséges afgán katonát - idézte az al-Kaida állításait a londoni arab napilap. • • Öngyilkos merénylet Haifán
