A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)

2002-04-05 / 46. szám

2002. ÁPRILIS 5. Amerika hírei A HÍD 5 AMERIKAI LEHETŐSÉG BELGRÁD SZÁMÁRA Amerika egészen egyszerű választási lehetőséget kínál Belgrádnak: ha Szerbia pénzt akar, akkor még ezen a héten ki kell adnia néhány magas rangú háborús bű­nöst. Ha nem, akkor a szerb gazdaság csődbe jut. A döntés mégsem könnyű, és nemcsak a politikusokat osztja meg, ha­nem az egész társadalmat. A veszélyt az hárítja el, ha haladéktalanul letartóztatják és Hágába szállítják a Milosevic-rendszer négy vezető politikusát - Milan Miluti­novic jelenlegi köztársasági elnököt, Nikola Sainovic volt szö­vetségi miniszterelnök-he­lyettest, Vlajko Stojilkovic volt belügyminisztert és Dragoljub Ojdanic egykori vezérkari főnököt -, akiknek a Koszovóban elkövetett gaztettekért kell felelniük. A szövetségi kormány hét­főn, nem kis meglepetésre, helybenhagyta a szerb kor­mánynak azt a rendeletét, amelynek alapján kiszolgál­tathatok a nemzetközileg körözött állampolgárok a ki­adatást szabályozó törvény nélkül is. A letartóztatási parancs eljutott közben a szerb belügyminisztériumba is - a külföldön olyannyira várt aktus azon­ban mindmáig késik. Ml a megtorpanás oka? Zoran Djindjic szerb miniszterelnök pontosan egy évvel ezelőtt ugyanolyan kormányrendelettel adta ki Hágának Slo­bodan Milosevicet, mint amilyent most hoztak. A bukott diktátor Hágába küldé­se akkor Vojislav Kostunica elnök megke­rülésével történt, és bár Kostunica tábora hetekig ostorozta a kormányt - amiért “maroknyi dollárért” teljesítette a Nyu­gat, elsősorban Amerika “jogellenes” kö­hették az elismeréseket. Djindjic azonban most nem hajlandó saját szakállára csele­kedni és Kostunica jóváhagyását követeli. Mint egyik nyilatkozatában mondta: az államfő világosan foglaljon állást, és je­lentse ki, hogy hajlandó-e együttműködni Hágával, vagy a megtorlásokat választja. Djindjicnek figyelnie kell a közeledő vá­lasztásokra, hiszen a legújabb felmérés szerint minden ötödik polgár ellenzi a ki­adatásokat, és csak 12 százalék helyesli a feltétel nélküli együttműködést Hágával. Ráadásul Djindjicnek azért sem éri meg egyedül vállalnia a kockázatot, mert kor­mánya csak töredékét kapta meg annak a másfél milliárd dollárnak, amit Madelaine Albright volt külügyminiszter ígért Milo­sevic kiadatásáért. Most viszont még eny­­nyi sem jár, hiszen Washington április el­sejével gyakorlatilag befagyasztotta a se­gélyeket. Colin Powell külügyminiszter pedig még egy hetet adott Belgrádnak és csak e hét végén adja át értékelését a kongresszusnak arról, hogy az új szerb hatalom eleget tett-e az amerikai segélyek három feltételének. Ellenkező esetben nem hagyják jóvá az idei évre ígért 105 millió dolláros támogatást és ami még ér­zékenyebben érintené a balkáni országot: elvesztenék az amerikaiak támogatását a nemzetközi pénzintézetekben (ahol egye­bek között a volt rezsim idején felhalmo­zott milliárdos adósságok jóváírásáról kell dönteni). Ez tulajdonképpen újabb gazda­sági büntetőintézkedések bevezetésével érne fel. Az első kikötés az ENSZ-tör­­vényszékkel való együttműködésre vo­natkozik (az összes háborús bűnös kiadá­sa mellett lehetővé kell tenniük a hágai ügyészek részére, hogy hozzáférjenek minden fon­tos okmányhoz), a máso­dik a Boszniai Szerb Köz­társaság hadseregének nyújtott titkos támogatás (például a tiszteknek folyó­sított fizetés) megszünteté­sére, a harmadik pedig a kisebbségi és emberi jogok betartására. A második és a harmadik ügyben történt előrelépés, az első teljesíté­sét azonban erősen akadá­lyozza Vojislav Kostunica magatartása. A konzervatív hazafiakra támaszkodó elnöknek “há­nyingere” van már a hágai bíróság említé­sétől is, mint legutóbb nyilatkozta. Kostu­nica azf állítja, hogy törvényes kejetek kö­zött együttműködne Hágával, de a mos­tani, vadnyugati módra történt kiszolgál­tatások destabilizálják az országot. Csak­hogy a “hágai törvény” egy év alatt sem készült el, mert a koalíciós partnerek nem tudnak megegyezni. Kostunica szerint még van idő a törvény meghozatalára, és Washington megértőén fogad majd egy kisebb késést. A reformszárny viszont drámai színekkel ecseteli a lehetséges kö­vetkezményeket. Röviden ■ USA PÉNZ ÉSZAK-KOREAI ATOMERŐMŰVEKRE Az amerikai elnök, nemzetbiztonsági fel­hatalmazásával élve, 95 millió dollárt utalt ki két észak-korai atomerőmű építésének foly­tatására. Az elnök azért intézkedett saját jogán, mert előzőleg a kormányzat nem tudta igazolni a kongresszusnak, hogy a Koreai NDK maradéktalanul betartja az 1994-es megállapodást, amely szerint Eszak- Korea nem készít atomfegyvert. A pénzt közvetlenül a KEDO amerikai-japán-dél- és észak-koreai konzorcium kapja - az úgyne­vezett koreai félszigeti energiafejlesztő szervezet - amely két könnyűvizes atom­erőművet épít Észak-Koreában, miután a Koreai NDK az 1994-es megállapodásban vállalta nehézvizes reaktorainak leszerelését. Az amerikai hatóságok szerint Eszak-Korea továbbra is őriz atomfegyver készítésére alkalmas hasadóanyagot a nehézvizes reak­torokból és Washingtonban azt is felróják, hogy Észak-Koreában akadályozzák a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőreinek tevékenységét. Az észak-koreai kormány ezt azzal indokolja, hogy szerződő partnerei késlekednek az új atomerőmüvek építésével. A 95 millió dollár kiutalását elvi­leg az amerikai törvényhozásnak kellett volna engedélyeznie, de az amerikai kor­mányzat igazolásának hiányában ezt nem tehette meg. ■ Washington Zubajdáról Robert Mueller, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (EBI) igazgatója szerdán közölte: Abu Zubajda terroristavezér múlt heti elfogása hozzájárul újabb terrorcselekmények elkövetésének megakadályozásához. Zubajda volt az Oszama bin Laden által pénzelt al-Kaida terrorhálózat legutóbbi műveleti főnöke és az eddigi megállapítások szerint az afganisztáni katonai műveletek nyomán szétzilált al-Kaida sorainak rendezésén, további Amerika-ellenes támadások szervezésén dolgozott, amikor egy pakisztáni rajtaütés során sikerült elfogni. Zubajda szerepe azután növekedett meg jelen­tős mértékben a terrorhálózaton belül, hogy Mohammed Atef, az addigi műveleti főnök az Afganisztán ellen intézett amerikai légitámadá­sok egyikében életét vesztette. Mueller méltatta a pakisztáni hatóságokat a múlt heti sikeres raj­taütésért és elmondta, hogy a művelethez az EBI is támogatást nyújtott. .Az igazgató szerint az eddig elfogott mintegy félezer tálib, illetve al- Kaida tag többsége egyszerű végrehajtó harcos, nem a főkolomposok közül való. A legutóbbi jelentős rajtaütés, amelynek során Zubajda mellett mintegy hatvan személyt elfogtak, csökkenti ugyan, de nem szünteti meg a továb­bi terroristaveszélyt - tette hozzá. .Amerikai védelmi források közlése szerint, Zubajda fogságba esése során megsebesült. vetélését -, Djindjtcék külföldön besöpör-Az USA tanácsadókat küld Grúziába? Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy 200 katonai tanácsadót küld Grúziába, hogy anti-terrorista ki­képzésben részesítsék a grúz csapa­tokat, amelyeket a Pankiszi-szoros­­ban vethetnek majd be. Amerikai vélemények szerint ugyanis a tér­ségben az al-Kaida és más terroris­ta szervezetek fegyveresei kerestek menedéket. Ennél valószínűleg többről van szó, amit bizonyít Gela Bezuasvili védelmi miniszterhe­lyettes szerdai bejelentése: Tbili­szibe érkezetek az észak-atlanti szö­vetség szakértői, akik kétnapos elő­adássorozatot tartanak arról, hogy miképpen alakítsák ki a grúz kato­nai hírszerzést. A program része a NATO „Partnerség a békéért” el­nevezésű programjának. A küldött­ség egyik tagja, Nikolas Katagas NATO-parancsnok külön megbe­szélést folytatott David Tevzadze grúz védelmi miniszterrel és más magas rangú katonai vezetőkkel. A miniszterhelyettes hozzátette, hogy Tbilisziben tartózkodik Frank Werner német nyugalmazott tábornok is, aki a grúz hadsereg re­formjához ad tanácsokat a grúz kormánynak. Az AP amerikai hír­­ügynökség jelentésében kiemeli, hogy a Grúziában tapasztalt sie­tős tevékenység azt mutatja, Tbi­liszi külső segítséget keres gyen­gélkedő hadseregének megerősí­téséhez. Az amerikaiak és a NA­TO sietsége pedig megfigyelők szerint azt igazolja, hogy valóban komoly gazdasági és stratégiai ér­dekek irányítják a történéseket a térségben, ahol egyre inkább fel­értékelődnek a nyersanyagforrá­sok. Hungarian TV Legyen Ön is támogatónk! Magazine of Queens Adásunk minden héten a QPTV 57es csatornán sugározzuk, minden szombaton este 8-9 óráig és ezt az adást minden szerda du 2-3 óra között megismételjük. Stúdiónk vállalja magyarországi videók átfordítását amerikaira, vagy fordítva. Műsorvezetők: Hegedüsné, Podlovics Tímea, Csige Zsuzsa és Hajagos Zsuzsanna ÜSZTÖKE ISTVÁN producer/szerkesztö Tel.: (718) 721 - 2824 Fax: (718) 626 - 7566 E-mail: Uszhatvani@hotmail.com Milan Milutinovic és Vojislav Kostunica

Next

/
Oldalképek
Tartalom