A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)

2002-04-05 / 46. szám

Röviden 6 A HÍD Bizonytalan Kovács Miklós győzelme Bizonytalanná vált Kovács Miklós gy őzelme a vasárnapi ukrajnai parlamenti választásokon Kárpátalja magyar többségű választókörzeté­ben. A Beregszász központú 72. számú körzet választási bizottsága tedd hajnali ülésén visz­­szaélésekre hivatkozva semmissé nyilvánította négy szavazókörzet eredményét és ezzel Gajdos Istvánt, a beregszászi járási állami közigazgatási hivatal elnökét, az Ukrajnai Egyesült Szociálde­mokrata Párt egy éni jelöltjét hozta ki győztes­nek Kovács Miklóssal, a Kárpátaljai .Magyar Kulturális Szövetség elnökével szemben. Ko­vács fellebbezést nyújtott be a kijevi Központi Választási Bizottságnál a 72. számú választási körzet választóbizottságának döntése ellen. ■ AZ EGYETLEN MEGOLDÁS A Szerbiai KépvLselóházban tegnap megkez­dődött a vita a Szerbia és Montenegró viszo­nyának átrendezéséről szóló megállapodásról. Mint ismeretes, ezt az egyezményt az EU kép­viselőjének jelenlétében Vojislav Kostunica ál­lamelnök, Milo Djukanovic, Montenegró elnö­ke. valamint a szövetségi és a köztársasági kor­mányok képviselői írták alá, azzal a feltétellel, hogy a két köztársasági parlamentnek is jóvá kell hagynia. A szerbiai parlamentben a meghí­vottak közül tegnap nem jelent meg Vojislav Kostunica. A szövetségi állam elnöke levélben indokolta döntését, hangsúlyozván, hogy az el­járás tekintetében azt tartja helyesnek, ha a szö­vetségi, nem pedig a köztársasági parlament­ben mond bevezetőt, annál is inkább, mert ezt a montenegrói parlamentben sem tette. Kostu­nica készségét fejezte ki, hogy a parlamenti vita végén szóljon a képviselőkhöz, amikor válaszol­na kérdéseikre és igyekezne tisztázni az esetle­ges kételyeket. Rövidebb vita után a képviselők elvetették a jugoszláv elnöknek ezt a javaslatát, és ennek következményeként a Szerbiai De­mokrata Párt képviselői elhagyták az üléster­met. Bejelentették, hogy- nem vesznek részt a megállapodásról folytatott vitában, arról vi­szont később döntenek, hogy' a szavazáskor je­len lesznek-e. ■ Román külügyminisztérium KONTRA CSURKA ISTVÁN A román külügyminisztérium meglepetését és aggodalmát fejezte ki azokkal a kijelentések­kel kapcsolatban, amelyeket Csűrte István, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke tett a Magyar Hírlap című újságnak adott interjújá­ban. A lap március 29-i számában megjelent ki­jelentéseivel Csűrte István az agresszív revizi­­onizmus ósdi téziseit porolta le - hangsúlyoz­ta a román külügyminisztérium. A közlemény leszögezte, hogy a magyarországi választási kampány keretéten tett kijelentések teljes mér­tékben ellentmondanak az európai értékeknek és normáknak, valamint a jószomszédi kapcso­latok szellemének. Az ilyen revizionista meg­nyilvánulásokat nem lehet egyszerűen populis­ta választási kijelentéseknek tekinteni. Ezek olyan mélységesen veszélyes gondolkodásmó­dot jeleznek, amelynek mind regionális téren, mind a nemzetközi kapcsolatok terén káros ha­tása lehet azzal, hogy kétségbe vonja az euró­pai értékeket és a nemzetközi közösség alapel­veit -állapította meg a közlemény - Aromán külügyminiszter ezért nyugtalanságát fejezi ki amiatt, hogy milyen következményekkel járhat a jószomszédi kapcsolatokra és az európai szel­lem megőrzésére az, ha egy' ilyen politikus ha­talomra kerülhet - hangsúlyozta a közlemény. A Kárpát- medence hírei____________________________2002.április5. ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS Jóllehet a romániai népszámlálás első hivatalos adatait csak idén júniusban teszik közzé, Gheorghe Funar kolozsvári polgár­­mester máris bejelentette: a városban ke­vés magyar találtatott ahhoz, hogy a helyi közigazgatásban joguk legyen anyanyel­vűk használatára. A kolozsvári polgármes­ter, aki egyben a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt főtitkára is, közle­ményben hozta nyilvánosságra saját nép­számlálási adatait. Ezek szerint a legjobb esetben is csak 59974 magyar nemzetiségű él Kolozsváron, ami azt jelenti, hogy a vá­ros lakosságának 18,45 százaléka ma­gyar. Funar szerint még így is elfogadha­­tadanul sok a magya­rok száma. Közlemé­nyében hangsúlyoz­ta, eredményesnek bizonyult a Románi­ai Magyar Demokra­ta Szövetség törvény­telen propagandája. Embereket vásárol­tak meg, hogy vallják magukat magyarnak, sokakat a magyar­igazolvány lehetősége csábított erre és emellett autóbuszokkal szállították az em­bereket Kolozsvárra, hogy ott írják össze őket. A népszámlálást megelőzően Funar - saját, biztos adataira hivatkozva - váltig ál­lította, hogy Kolozsváron a magyarok ará­nya nem baladja meg a 11 százalékot. A legutóbbi, 1992-ben tartott népszámlálás hivatalos adatai szerint a város lakosságá­nak 22,7 százaléka volt magyar nemzetisé­gű. A kolozsvári polgármester közölte, hogy vizsgálatokat indítanak a magukat magyarnak valló lakosoknál és érzése sze­rint számos esetben büntetéseket kell majd kiszabni hamis adatok közlése miatt. Kolozsváron a polgármester folyamatos magyarellenes botrányai jellemezték a népszámlálást. Már az összeírás első nap­ján igyekeztek megfélemlíteni az embere­ket azzal, hogy a Funar vezette városi nép­számlálási bizottság bejelentette: kilenc embert azonnal súlyos pénzbüntetéssel kellett sújtani hamis adatok közlése miatt. Néhány nap alatt kiderült, hogy a bünte­téseket csak a bizottság Funar által kineve­zett titkára találta ki. Amikor felszólították, hogy indítson vizsgálatot az ügyben, a pol­gármester közölte, politikai nyomást pró­bálnak gyakorolni rá. Feltehetően súlyos törvénysértés történt Kolozsváron: a nép­­számlálás félidejében több összeíró jelezte, hogy a hivatalos adatfelvételi íveken kívül külön nyomtatványokat is kaptak, ame­lyek a lakosoknak nemzetiségüket, anya­nyelvűket és felekezeti hovatartozásukat kellett feltüntetniük. A polgármester, aki a népszámlálást megelőzően többször is be­jelentette, hogy hivatala számára saját sta­tisztikákat fog összeállíttatni, a külön nyomtatványok megjelenését “az RMDSZ és kiszolgálói szabotázsakciójá­nak” minősítette. Mi sem jellemzőbb Funar “magyarbarátságára”, mint többek között az a tény, hogy a város főterén lévő Má­tyás szobor elé nyilvá­nos W.C.-t építtetett, megszentségtelenítvén egy ősi magyar hagyo­mányt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a la­kosság összeírásának befejezését követően tartott sajtótájékozta­tóján külön kiemelte, hogy elfogadhatatlan, amit a népszámlálással kapcsolatban Kolozs­vár polgármestere mű­velt. Hangsúlyozta: törvényes felelősségre vonást követel az, hogy a polgármester fo­lyamatosan igyekezett megfélemlíteni a város magyar lakosait, ne vallják magukat magyar nemzetiségűnek. Vasile Soporan, Kolozs megye prefektusa a Funar féle saját népszámlálási adatok ismertetésével kap­csolatban úgy nyilatkozott a kolozsvári “Szabadság” című lapnak: a polgármester­nek nem állt jogában ilyen bejelentéseket tenni, de egyelőre nem tudja, hogy Gheorghe Funar megszegte-e a törvényt. Funar “magyarbarát “ megnyilvánulása Védelemre szorultak Lapunk már közölte, hogy Kolozsvárott a Magyar Mozgássérültek Társasága (MMTK) Tokay Rozália asszony önfelál­dozó munkájának eredményeként meg­nyitotta száz személyt befogadó Szent Kamill Otthonát. Az intézményt azonban már szinte elgondolásának megszületése óta állandó zaklatás éri a román hatóságok részéről. A hír eljutott a Magyarok Világ­­szövetsége (MVSZ) vezetőinek fülébe is, alapos megütközést váltván ki a szervezet­ben. Az elnökség február végén megtartott ülésén külön napirendi pont keretében tár­gyalta a kérdést. Amint már említettük, az otthon külföldi adományok­ból és a MMTK áldozatos munkájának eredménye­ként jött létre. Egyetlen lei nem sok, de a román állam annyit sem adott hozzá a költségekhez. A Szent Ka­mill Otthon megnyitásával azonban elkezdődtek a ha­tósági zaklatások, amelyek egy esztendő leforgása alatt már-már fenyegetésekké váltak. A MVSZ elnökség tudomást szerzett arról, hogy a román hatóságok hátrányos megkülön­böztetést alkalmaznak a magyar egyesülettel szemben és adóval akar­nak sújtani egy olyan jótékonysági tevékenységet, amely a világ minden táján - sőt, ha az intézmény nem magyar, magában Romániában is - teljes köztehermentességet élvez. A MVSZ emlékeztette a romániai ha­tóságokat, hogy Európában a hátrá­nyos helyzetű emberi közösségeket adóztatás helyett támogatni szokás. Felhozta továbbá, hogy Bukarest so­ha nem juttatta vissza a magyar egy­házaktól elkobzott vagyont, annak ellenére, hogy az Európa Tanács 1997/1123 számú határozata felszólí­totta erre. A kolozsvári mozgássérül­tek zaklatása ezek után olyan látszatot kelt­het, hogy Románia ahelyett, hogy magáé­vá tenné a “Restitutio in integrum”, euró­pai elvét és kártalanítaná a magyar közös­ségeket, újabb magyar közösségi vagyon kisajátítására törekszik. A MVSZ elnöksé­ge és tagsága tehát megnyugvással venné tudomásul, ha a bukaresti kormány lépé­seket tenne annak érdekében, hogy meg­szűnjék a Szent Kamill Otthon építőinek, valamint igazgatóságának zaklatása és za­vartalanul folytathatnák a köz javát szolgá­ló áldásos és áldozatos munkájukat. Furcsa dolog, hogy Románia emberi jogokról és európai normákról beszél a kedvezmény­törvénnyel kapcsolatban, ugyanakkor megfosztja legelemibb jogától - az életle­hetőségtől - saját polgárait, akik legjobban rászorulnak az országnak, illetve államnak védelmére, amelyben élnek. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom