A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)
2002-04-05 / 46. szám
4 A HÍD Amerika hírei 2002. ÁPRILIS 5. Röviden flÉh ■ Fenyegetőző férfi A BOSTONI REPTÉREN Letartóztattak Boston nemzetközi repülőterén egy férfit, aki miatt a Delta Airlines Boeing 737 típusú gépét ki kellett üríteni. A Boston és Orlando között közlekedő járat még nem szállt fel, mert visszatartották, amíg leszállították a gyanús férfit, kiürítették a gépet és ellenőrizték az összes csomagot. A gépen összesen 117 utas volt. Az eset közép-európai idő szerint este 19 órakor történt. A Boeing már felszálláshoz készülődött, amikor a férfi, a floridai illetőségű Richard Lambertsin, felkelt a helyéről és közölte, hogy le akar szállni. Mivel a személyzet nem engedte, fenyegetőzni kezdett: “Ha nem hagynak leszállni, emberek fognak meghalni”. Ezt követően a férfit letartóztatták “a személyzet munkájának akadályozása” címén. Fegyvert nem találtak nála. Mivel a csomagok között sem fedeztek fel semmi gyanúsat, a gépet újra előkészítették a felszálláshoz. ■ Lezuhant egy amerikai KÉMREPÜLÓGÉP A Fülöp-szigetek déli részén vasárnap a tengerbe zuhant egy pilóta nélküli amerikai kémrepülőgép, amely légi felderítést végzett a térségben a muzulmán gerillák ellen zajló hadműveletek elősegítésére. Mint Cynthia Teramae, a Fülöp-szigeteken állomásozó amerikai katonai egységek szóvivője elmondta, a gép rutinszerű bevetéséről visszafelé tartott a fülöp-szigeteki légierő Zamboanga kikötővárosban lévő támaszpontjára, amikor a településtől 10 kilométerre a tengerbe zuhant. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a gépet nem ellenséges erők lőtték le, hanem egyelőre ismeretlen - műszaki - okból zuhant le. Az amerikai erők ezzel második légijárművüket veszítették el azóta, hogy januárban közös gyakorlatot kezdtek a fülöp-szigeteki hadsereggel, amely a szélsőséges muzulmánok Abu Szajjaf csoportja ellen folytat hadműveleteket a térségben. Február végén egy MH- 47 Chinook típusú katonai helikopter gyulladt ki és zuhant a tengerbe, a helikopteren tartózkodó tíz katona életét vesztette. Az amerikai légierő a fülöp-szigeteki kormány kérésére - a most lezuhanthoz hasonló pilóta nélküli kémrepülőgépekkel - rendszeresen végez felderítő repüléseket a térségben. Az Abu Szajjaf csoportot azzal gyanúsítják, hogy kapcsolatban áll az al-Kaida terrorszervezettel. ■ Hazahívják a kémkedéssel VÁDOLT DIPLOMATÁT Az Egyesült Államok visszahívta azt a belgrádi követségi munkatársát, akit március 14- én letartóztatott a szerb katonai elhárítás Momcsilo Perisics miniszterelnök-helyettes társaságában - jelentette be az amerikai kormányzat szóvivője. Bár Washington nem nevezte meg a diplomatát, a belgrádi katonai bíróság szerint John David Neighbor követségi elsőtitkárról van szó. Washington nem kívánta kommentálni azokat a feltételezéseket, miszerint Neighbor a CIA belgrádi igazgatója volna. Neighbort március 14-én Perisics miniszterelnök-helyettes társaságában tartóztatták le és diplomáciai mentessége ellenére tizenhét órán keresztül fogságban tartották. Az amerikai kormányzat elutasítja a jugoszláv hadsereg állítását, hogy Neighbor katonai titkokat vett volna át Perisicstől. ELINDÍTJÁK AZ ATLANTIS ŰRSZONDÁT Az Egyesült Államok Űrkutatási hivatala (NASA) szerdán megtörte hallgatását és nyilvánosságra hozta egyik legféltettebb titkát, az “Atlantis” űrszonda csütörtöki indításának időpontját, amelyet az intézmény véka alá rejtett, mint terrorizmusellenes intézkedéseinek egy részét. A kilövési időpontokat övező titoktartás hányadát képezte a NASA ellenintézkedéseinek, ugyanúgy, mint a harci helikopterek, irányítható rakéták, géppuskák és vadászgép őrjáratok, amelyek a New York és Washington ellen intézett szeptember 11.-i támadások óta minden egyes űrszonda indításakor jelen voltak. Az Atlantis és hét főből álló személyzete helyi idő szerint 17 óra 12 perckor indul útnak. Amint azonban az űrszonda szerdán keresztülesett az utolsó percek előkészületein, az indítást övező legdöntőbb kérdés nem a titoktartás, hanem az időjárás volt. A Floridán átvonuló vihar ugyanis egy nappal, vagy akár többel is képes elhalasztani a kilövést. A NASA előrejelzése szerint 60 százalékos az esély a kedvező meteorológiai feltételekre. “Természet anyánk remélhetőleg nem gördít akadályt a munkánk elé” mondotta Tom Crenshaw, az űrszonda egyik utasa. A NASA legújabb szabályzata előírja, hogy’ az indítás időpontját pontosan 24 órával előbb lehet csak nyilvánosságra hozni. A szóban forgó időpont egy nappal előbb meg is jelent az Interneten, mégpedig algebrai képletekkel egyetemben, amelyekkel ki lehet számítani a jövőbeli kilövések idejét. Azóta letölthető szoftver jelent meg az Interneten, amelynek segítségével kiszámíthatóak az indítások időpontjai. A NASA 10 perces időközön belül kell, hogy indítson egy újabb járművet az űrállomásra, hogy a két szonda találkozzék egymással keringés közben két nappal később. A matematikai képlet azonban csak akkor hoz eredményt, ha olyan orbitális találkozó szerepel a tervekben, amilyet az Atlantis és héttagú személyzete hajt végre. Egyes NASA vezetők elismerték, kevesebb aggodalomra ad okot az, hogy a közvéleménynek tudomása van az indítási időpontról, mint az az űrállomást nem érintő, júliusra tervezett űrrepülés, amely lián Ramon izraeli asztronautát viszi majd fel 16 napos tartózkodásra a sztratoszférába. A jelenleg fennálló közel-keleti helyzet következtében az a kilövés a legszigorúbb biztonsági intézkedések közepette fog lezajlani az amerikai űrszonda járatok 21 éves történetében. Az Atlantis új központi részt visz fel egy vázszerkezethez, amely végső fokon 110 méterre fog kinyúlni a keringő űrállomáson keresztül, hogy megtartson egy közel fél hektárnyi napenergia gyűjtő lemezt. Az űrszondát most elsőízben három vadonatúj rakétamotor emeli a levegőbe. Az új hajtóművek és üzemanyagszivattyúk hozzásegítenek a nagyobb biztonsághoz. A NASA számításai szerint egy végzetes hajtómű meghibásodás lehetősége, amely esetleg megsemmisítené az űrszondát és megölné a személyzetet, nem több, mint egy az ötszázhoz, ami a régi motorokhoz képest tíz százalékos fejlődést jelent. Lesz valaha egyetértés? (Folytatás a címlapról) Nem szólt azonban arról, hogy szombaton az amerikai ENSZ megbízott igennel szavazott az ENSZ határozatra, amely felszólította Izraelt, vonja ki csapatait a ciszjordániai Ramallahból, ahol ostromgyűrű alatt tartja Arafat főhadiszállását. Az elnök bosszús hangon utasította el az olyan feltevéseket, hogy távol tartotta magát a közel-keleti eseményektől kijelentvén: a bírálók nem voltak vele amikor egész reggel a világ különböző vezetőivel beszélt telefonon. Colin L. Powell hétfőn telefonbeszélgetést folytatott Sáron izraeli kormányfővel sürgetvén őt, hogy tegye alapos megfontolás tárgyává az izraeli hadműveletek következményeit, továbbá azt, hogy bölcs dolog-e Arafat elszigetelése. A törvényhozásban egyesek - mint Joseph I. Lieberman connecticuti demokrata és Arien Specter, pennsylvániai republikánus szenátor - úgy nyilatkoztak, hogy Bush elnök nem fordít elég időt, energiát és tekintélyt a béketörekvésekre. Az amerikai államfő és munkatársai ugyan Arafatra hárították a felelősséget az erőszak fokozódásáért, de nem javasoltak - legalábbis nyilvánosan - semmiféle új elgondolást a kérdés megoldása érdekében. Jóllehet a kormány nagy általánosságban ugyanazokat a húrokat pengette, a dallamban hajszálnyi eltérések voltak észlelhetők. A Fehér FIáz annak szükségét hangsúlyozta, hogy Arafatnak le kell állítania a terrortámadásokat. A külügyminisztérium inkább annak fontosságát domborította ki, hogy mind az izraelieknek, mind a palesztinoknak önmérsékletet kell tanúsítaniuk. Fennáll az a veszély is, hogy egyesek, példának okáért az ENSZ, kettős mércét alkalmaznak. Amíg elismerik, hogy az Egyesült Államoknak a szeptember 11-i támadások után joga van a megtorláshoz a terroristák ellen, tehát bevetheti erőit Afganisztánban az al-Kaida és a tálib erők megsemmisítése céljából, addig Izrael nem tehet lépéseket a polgárait gyilkoló terroristák megfékezése és felgöngyölítése érdekében. A vélemények világszerte megoszlanak ebben a súlyos kérdésben. Vajon lesze valaha egyetértés, mielőtt további ártatlan polgárok esnek áldozatául a nemzetközi terrorizmus embertelenségeinek? Utasszállító a Fehér Ház légterében Egy amerikai utasszállító gép megsértette a Fehér Ház fölötti légtérre érvényes repülési tilalmat, amikor 300 méteres magasságban szállt át fölötte. A Frontier Airlines 819-es járatának mindkét pilótáját azonnal felfüggesztették, amiért nem kanyarodtak el a felszállást követő percekben. A kormányzati épületek mindig különleges védelem alatt álltak, ám az intézkedéseket megszigorították a tavaly szeptember 11-én történt tragédia miatt. Az utasszállító este negyed hétkor indult Denver felé, a szabálysértésre a légi irányítók figyelmeztették a pilótákat. A leszállást követően a gépet a különleges biztonsági erők vizsgálták át, de nem találtak arra utaló nyomot, hogy a figyelmetlenségen kívül más oka is lett volna a tilalom megsértésének.
