A Híd, 2002. január-június (2. évfolyam, 33-58. szám)

2002-04-05 / 46. szám

2002. ÁPRILIS 5. A NAGYVILÁG HÍREI A HÍD 3 MARTONYI INTERJÚ BÉCSI LAPBAN “A profil” című bécsi politikai hetilap szombaton Martonyi János külügymi­niszterrel készült interjút közölt “Torta mindenkinek” címmel Otmar Labodyn­­sky tollából. Magyarország többször le­szögezte, hogy a Benes-dekrétumok kér­dését nem veti fel a Szlovákiához, illetve Csehországhoz fűződő kétoldalú kapcso­latokban: ha ezek a dekrétumok nem egyeztethetők össze az EU elveivel, a cse­hek és a szlovákok dolga ennek megoldása - szögezte le Martonyi arra a kérdésre vá­laszolva: vajon jogosak-e az EU aggályai, amelyek szerint a bővítéssel történelmi problémákat visznek be az Unióba. Martonyi úgy vélte, Orbán Viktor kor­mányfő sem bírálta ennél egyértelműb­ben a dekrétumokat az Európai Parla­mentben: Orbán Viktor, tekintettel a kivá­ló cseh-magyar viszonyra, azt mondta, ezt a kérdést Magyarország nem veti fel a két­oldalú kapcsolatokban. A Benes-dekré­tumok a XX. század ügye, és jobb lenne nem átvinni a XXI. századba - hangsú­lyozta a miniszter. Arra a kérdésre, hogy az EU-ban is bírálat érte a kedvezmény­törvényt, mert a nemzetközi jog szerint a kisebbségvédelem arra az országra tarto­zik, amelynek területén a kisebbség él, Lionel Jospin miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy a hétvégi antiszemita tá­madások miatt még az este folyamán 1100 fős rendvédelmi erősítést vezényelnek Lyonba, a város zsinagógáinak védelmére, illetve kedden reggeltől tíz további város­ban megszigorítják az óvintézkedéseket. A kormányfő hivatalában fogadta Roger Cukiermant, a Franciaországi zsidó intéz­mények konzultatív tanácsának (CRIF) el­nökét és Patrick Gaubert-t, a Rasszismus és Antiszemitizmus Elleni Nemzetközi Liga (LICRA) vezetőjét. A megbeszélés­hez csatlakozott Dániel Vaillant belügy­miniszter. A találkozót a kormányfő kez­deményezte, miután a hét végén négy vá­rosban - Lyonban, Strasbourgban, Mar­­seille-ben, illetve Nizzában szándékos kár­okozások és tűzesetek történtek zsidó ima­házakban. A legsúlyosabb cselekmény Martonyi így válaszolt: Ez teljesen más dolog. A külföldön élő magyarok kedvez­ményezéséről van szó. A törvényben sze­repel az a paragrafus is, amelynek értelmé­ben - ha a a jogszabályból összetűzés adó­dik -, az EU-jog alkalmazandó. Egy kiegé­szítő kérdésre a miniszter hozzátette: az ausztriai Burgenlandban mintegy ötezer őshonos magyar él, az országban lakó töb­bi magyar - hozzávetőleg 50 ezer - mind emigráns, így rájuk nem vonatkozik a tör­vény. Ami pedig Szlovákiát illeti, amellyel a törvényről mindeddig nincs megállapo-Marseille-ben történt, ahol vasárnap éjjel tűz martaléka lett egy húsz éve épített sze­rény zsinagóga. Hétfőn reggel Jacques Lionel Jospin Chirac elnök Le Havre-ban közölte: fel­kérte a kormányt, tegyen fokozott erőfe­dás, a miniszter leszögezte: minden szom­szédos állammal létrejött az egyezmény, kivéve Szlovákiát. Nagyon reméli azon­ban, hogy végül Pozsonnyal is sikerül megegyezésre jutni. Az újságíró felvetette, hogy Magyarországon egyes pártok két­ségbe vonják az 1920-as trianoni békeszer­ződést. Martonyi erre azt válaszolta: “Nem, ilyen pártok nincsenek”. Erre Labodynsky felhozta, hogy a választási harcban ilyesmit lehet hallani Csurka Ist­vántól, a MIEP elnökétől. A külügymi­niszter kifejtette: Trianonról lehet vitat­kozni, de területi követelésekről semmi­képpen sem. A kedvezménytörvényben csak emberekről, nem területekről van szó. A XIX. és XX. században uralkodó területi elgondolás a múlté. Globalizált vi­lágunkban személyekről beszélünk. Még mindig akadnak emberek Magyarorszá­gon kívül, akik magyarnak érzik magukat. Ezek 3-4 millióan vannak és magyarok is akarnak maradni - erről van szó, nem terü­letekről. Végül az újságíró felidézte, hogy az EU bővítésének költségeiről Martonyi azt mondta: ha az ember vendégeket hív, akkora tortát kell sütnie, hogy az minden­kinek elég legyen. A miniszter ezt a kije­lentését meg is erősítette. szítéseket a támadások célpontjául szolgá­ló zsidó intézmények biztonságának vé­delmére. Egy zsidó szociális szervezet ve­zetője a France-Info rádiónak nyilatkozva megrendülésének adott hangot a templom szent iratainak megsemmisülése felett. Közvetlenül ugyan nem bírálta a hatósá­gokat, de emlékeztetett arra, hogy a mar­­seille-i zsidó közösség hónapok óta jelezte a hatóságoknak félelmeit a zsidóellenes megnyilatkozások miatt. Megítélése sze­rint a vasárnap éjjeli tűzvész nyomán olyan jelek mutatkoztak, hogy a kikötővá­ros lakossága tudatára ébredt a veszély­nek. A hét marseille-i vallási közösség kép­viselőiből álló Marseille Esperence elneve­zésű szervezet, Jean-Claude Gaudin pol­gármester felhívására, kedden közös meg­mozdulást tartott az antiszemita akciók együttes megbélyegzésének szándékával. Röviden ■ Robbanás Jeruzsálemben Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant hétfőn este Nyugat-Jeruzsálemben, megsebesítve három embert, akik közül az egyiknek az ál­lapota súlyos - közölték izraeli orvosi forrá­sok. A detonáció az ultraortodoxok lakta Mea Sárim negyed közelében történt. A helyszínre mentőautók érkeztek. Az izraeli televízió 2. csatornája szerint, egy öngyilkos merénylő a felrobbanó kocsiban életét vesz­tette. A robbanás egyik sebesültje egy izrae­li rendőr, aki ellenőrizni akarta a járművet. Az autót a Kelet- és Nyugat-Jeruzsálemet elválasztó határ egyik ellenőrzési pontjánál állították meg az izraeliek. ■ Merénylet Dzsammuban Tíz személy meghalt, húsz megsebesült szombaton Dzsammuban, India Dzsammu és Kasmír államának téli fővárosában egy 150 éves hindu templom ellen intézett fegy­veres támadásban. Még senki sem jelentke­zett elkövetőként, de a rendőrség muzulmán szakadárokat gyanúsít. Az ismeretlen me­rénylők felrobbantottak több kézigránátot a Dzsammu forgalmas bevásárlónegyedében magasló templom előtt, majd egyikük belé­pett a templomba, és tűzharcba bocsátkozott a szentély biztonsági őreivel. Ez a támadó meghalt a tűzpárbajban, egy másik pedig még mielőtt beléphetett volna a templomba, életét vesztette. Az utóbbi halálának körül­ményei egyelőre nem ismeretesek. Négy­­rendőr is van a halottak között. Nem zárha­tó ki, hogy az áldozatok tényleges száma na­gyobb az első jelentésben közöltnél - írta je­lentésében az AB névtelenül nyilatkozó he­lyi rendőri illetékesre hivatkozva. A hadse­reg röviddel a merénylet után lezárta a kör­nyéket. A rendőrség keresi a támadók elme­nekült cinkosát, aki egy furgonon a helyszín­re szállította a két fegyverest. Több tucat szélsőséges muzulmán szervezet harcol 1989 óta az India és Pakisztán között vitatott Kas­mír indiai részén a terület függetlenségéért. India a szomszédos Pakisztánt vádolja a láza­dás életben tartásával, a szakadárok kiképzé­sével, felfegyverzésével és pénzelésével. A pakisztáni kormány tagadja, hogy tevőlege­sen segítené a szeparatista csoportokat, de nyíltan megvallja rokonszenvét a mozgal­mak iránt, és újra meg újra erkölcsi támoga­tásáról biztosítja az indiai fennhatóság ellen harcoló fegyveres csoportokat. Franciaországi antiszemita támadások Nemzeti gyász Nagy-Britanniában Félárbocon leng a nemzeti zászló a lon­doni Buckingham-palotán Erzsébet ki­rályné, II. Erzsébet brit uralkodó édes­anyja halála alkalmából. A 101 éves anya­­királyné szombat délután, álmában hunyt el a windsori királyi kastélyban. A királyi palotákba egymás után érkeznek a rész­vétnyilvánítások. Számos külföldi állam- és kormányfő és Don McKinnon, a Nem­zetközösség főtitkára fejezte ki együttérzé­sét II. Erzsébet uralkodó­nak és a királyi család­nak. A londoni Bucking­­ham-palotában és az edinburgh-i Holyrood House-ban vasárnap reg­gel részvétkönyvet nyi­tottak a látogatók számá­ra. A vasárnapi istentisz­teleteken imát mondtak Erzsébet királyné emlé­kére. A brit miniszterel­nöki hivatal bejelentette, hogy a nemzeti gyász idején a jövő hétre rendkívüli emlékülés­re hívják össze a húsvéti szüne­ten tartózkodó parlamentet. Nagy-Britannia népe a törvény­­hozás Westminster csarnokában vehet majd végső búcsút a szombaton elhunyt anyakirály­nétól. Erzsébet királyné kopor­sóját a jövő héten Windsorból Londonba szállítják és a parla­ment Westminster Halijában ra­vatalozzák fel, ugyanott, ahol 1952-ben el­hunyt férje, VI. György uralkodó kopor­sója állt. Erzsébet a második brit királyné, akire a modernkori Nagy-Britannia állami tiszteletadással emlékezik. Az állami rava­talozás után a Westminster apátságban te­metési szertartáson vesznek búcsút az anyakirálynétól. A koporsót Windsorba szállítják, ahol a Szent György kápolna kriptájában férje, VI. György és kisebbik leánya, a februárban elhunyt Margit her­cegnő mellé helyezik végső nyugalomra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom