A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-31 / 5. szám
8 A HÉT Politikai, társadalmi és művészeti hetiszemle. Szerkeszti: DÉRI IMRE és KENDE GÉZA. Megjelenik minden szombaton. Előfizetési ára: Egész évre: .................................................. Fii ívre .......................................................... $4.00 $2.00 Egyes szám ára ............................................. ..—.10 Szerkesztőség és kiadóhivatal: — Edited and 205 East 85th Street, Suite 202 New York City. Telefon: Lenox 3374 published at: VÁJJON Magyarország katasztrófája nem elkerülhetetlen következménye volt-e a történelem kérlelhetetlen logikájának, — kérdi önkéntelenül is az ember, megdöbbenve olvasván a magyarországi politikai élet híreit. A politikai éretlenségének, a kaszinói és kávéházi politizálgatásnak olyan tragikomikus jelenségeivel találkozunk, amelyek szinte kergetik Magyarországot még tovább azon a lejtőn, amelyen — úgy látszik — nincs megállás. Itt van az úgynevezett “legitimista” mozgalom, amely a “törvényes” alapra helyezkedik és kijelenti, hogy mindaz, ami Magyarországon 1918 október 31-ike óta történt, nem volt törvényes, tehát nem is történt meg; Magyarországon még ma is a Habsburgok uralkodnak és Károly király elhunytával Ottó trónörökös a törvényes uralkodó. A törvényesség kérdésének ez a táblabirói megoldása, ez a talmudista csürés-csavarás a kevésbbé lényeges része ennek a kérdésnek. A lényeg ez: vissza kell hozni a Habsburgokat Magyarországra. Hiába detronizálta ezt az uralkodó családot a forradalom, hiába cikkelyezte be a detronizálást a magyar Corpus Jurisba a Horthy-féle parlament is: a legitimista táblabiráknak a törvény csak akkor törvény, ha nekik jó. Négy évszázad rettentő elnyomatása nem volt elég a magyarságnak; nem volt elég a vér, amit a Habsburgok ontottak Magyarországon, nem volt elég a gyülölség, amellyel ez az osztrák família négyszáz éven keresztül a magyarság nemzeti létét akarta megfojtani, nem volt elég a szenvedés, amit a magyar nép ennek a gyűlölt királyi családnak köszönhet; most, hogy egy borzalmas katasztrófa árán megszabadult tőle az ország, most vissza akarják hozni az Apponyiak, az Andrássyak és kétségkívül nemzeti örömnappá akarják változtatni október 6-át is, amikor a Habsburg család felakasztatott és agyonlövetett tizenhárom magyar rebbelist az aradi várban. De ha a történelmi tradíciókat el is felejtjük, ha a múlttal nem is törődünk: vájjon mit jelentene a Habsburg-család trónra lépése Magyarországon? Dőreség lenne behunyni a szemünket a tények ereje, a realitások logikája előtt. A szomszédos államok soha nem mennének bele abba, hogy a Habsburgok visszakerüljenek a magyar trónra, még pedig azért nem, mert a csehek, a románok, a jugoszlávok és az osztrákok okosabbak és józanabbak, mint a magyar államférfiak: tudják nagyon jól, hogy nem lehet visszaállítani azt a régi osztrák-magyar monarchiát, amelytől egy millió magyar élet árán tudott csak megszabadulni a magyar nemzet. Ha tehát a Habsburgok újra trónra kerülnének Magyarországon, az a furcsa hlyzet állana elő, hogy Magyarországnak valamennyi szomszédaival háborút kellene viselnie azért, hogy újra feláldozza a szabadságát. A legitimisták bele akarják vinni Magyaroszágot egy újabb háborúba, hogy győzelem esetén megsemmisítsék a magyar nemzet önálló nemzeti életét. Ezt a háborút azonban el is lehet veszíteni és ennek a második vereségnek a következménye nem lehetne más, mint Magyarország felosztása, a magyar állami lét végleges megszűnése..... ide tendál a legitimista politika és ezért nem kérhet ebből a politikából, Zitából, Appanyiból, Andrássyból és a többiekből az a józan magyar nép, amely ma, ha nyomorultul is, de él és nem mutat kedvet arra, hogy végzetesen rövidlátó és ostoba politikusok kedvéért meghaljon. A MÁSIK őrület, amely most tombol Magyarországon, a turáni eszme. A “turáni fajok” testvériségét hirdeti, turáni társaságok alakulnak és boldogan fedezik fel a turáni tudósok, hogy nemcsak a törökökkel, hanem a japánokkal is távoli rokonságban vannak a magyarok. Miféle célja van ennek a naiv, gyerekes politizálgatásnak? Mi az a turáni gondolat? Mit akarnak vele? Vissza akarnak talán menni Ázsiába, amelynek a kultúrája után áhítoznak és amelynek politikai eszközeit és erkölcsi felfogását olyan sikerrel vitték bele a magyar közéletbe Horthyék? Széchenyi István és Kossuth Lajos nyugati politikát csináltak és az volt a törekvésük, hogy Magyarországot minél messzebb vigyék a Kelettől, a Balkántól, Ázsiától és bekapcsolják a nyugati eszmék áramlásába Széchenyi és Kossuth Európához akarták közelebb hozni Magyarországot és azt hirdették, hogy Magyarországnak olyan politikát kell csinálnia, amely megfelel az általános, az uralkodó európai politikai felfogásoknak: kurzusék Turánt, Ázsiát áhitozzák vissza, ahol mily gyönyörűség is volt nyereg alatt puhítani a húst és Hadúrnak feláldozni a fehér ló beleit! Szent István a maga uralkodását nem nevezte keresztény kurzusnak, ellenben bevezette a kereszténységet, hogy Magyarországot eltávolítsa Ázsiától és bevezesse Európába: Horthyék Turánba vágyódnak vissza és ezt az Ázsiába való vágyakozást, ezt az ázsiai renaissance-ot keresztény kurzusnak hívják. HOGY állunk azzal a beígért prosperitással, amelynek Coolidge megválasztása esetén okvetlenül és halálos bizonysággal be kellett volna következnie? Coolidge-ot megválasztották, a republikánus párt újra a nyeregbe került ellenben a prosperitásnak nyoma sincs; ellenkezőleg: a bevándorlás korlátozása és a prohibiciós politika meghozta a maga gyümölcsét : a gazdasági élet pangása egyre növekszik Az üzletmenet általánosan rossz és ebbe a haldokló üzletmenetbe nem sikerül mesterségesen életet fecskendezni. A gazdasági élet nem független a politikától, de a rossz politika hatása független attól, hogy ezt a rossz politikát a republikánusok vagy demokraták csinálják. A HÉT VACSORÁJA A HÉT vacsoráján minden olvasónkat és azok barátait vagy barátnőit nagyon szívesen látjuk, szeretettel fogadjuk, örömmel ültetjük le helyeikre, ha megigérik, hogy fél 8 helyett nem 9-kor érkeznek. * Külön meghívókra ne várjon senki, mert A HÉT vacsorája nem bankett, ahová csak fenyegető meghívókkal lehet fogni vendégeket. * A HÉT vacsorájára nem kell estélyi ruhában jönni, de viszont kötelező, hogy mindenki hozza magával a jókedvét. A gondokat a ruhatárba a kabáttal együtt lehet, sőt kell felakasztani. * Nagyon kedélyesnek Ígérkezik A HÉT vacsorája, tessék tehát mielőbb jelentkezni, mert a vendéglősnek előre kell bejelenteni, hogy hány személy vesz részt a vacsorán. * A Cafe Boulevard külön termében lesz a vacsora. A helyiség szép, tágas. A kiszolgálás gyors lesz. Hüsitő italokat mérsékelt áron fognak felszolgálni. * Jelentkezni lehet a hirdetési szelvény beküldésével, levél utján vagy telefonon. A telefon számunk: Lenox 3374. * Ha egy-egy társaság egy asztalnál akar ülni, azt is tessék bejelenteni. De a legfontosabb, hogy sietni kell a jelentkezéssel. * A mi kedves magyar művészeink és művésznőink közül többen Ígérték meg, hogy részt vesznek A HÉT legközelebbi vacsoráján. Ott lesz többek között Sámson Mária, Keleti Juliska, Pogány Bella, Váradi Rózsi, Kondor Ibolya. A jóképüekről Pogány Willy, Kober Leo, Candell Viktor és Lurja fognak karikatúrákat csinálni. * Meglepetések is lesznek A HÉT vacsoráján. Politizálni nem fogunk, de mulatni, táncolni azt lehet majd reggelig. * Azt szeretnők, ha erre a vacsorára, a táncra való tekintettel, minél több női olvasónk jönne el. Külön felkérjük A HÉT női olvasóit, hogy szerencséltessenek bennünket megjelenésükkel és hogy jelentkezzenek minél hamarább. * Mindenkit megkérünk, hogy pontosan tessék megjelenni a vacsorán. Csak akkor mehet rendben a kiszolgálás, ha lehetőleg mindnyájan egyszerre ülünk az asztalhoz. * Február 12-ikén, csütörtökön, Lincoln Day estéjén lesz a vacsora. A viszontlátásra! A Boulevardban találkozunk.
