A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-31 / 5. szám

8 A HÉT Politikai, társadalmi és művészeti hetiszemle. Szerkeszti: DÉRI IMRE és KENDE GÉZA. Megjelenik minden szombaton. Előfizetési ára: Egész évre: .................................................. Fii ívre .......................................................... $4.00 $2.00 Egyes szám ára ............................................. ..—.10 Szerkesztőség és kiadóhivatal: — Edited and 205 East 85th Street, Suite 202 New York City. Telefon: Lenox 3374 published at: VÁJJON Magyarország katasztrófája nem elkerülhetetlen következménye volt-e a történelem kérlelhetetlen logikájának, — kérdi önkéntelenül is az ember, megdöbbenve olvas­ván a magyarországi politikai élet híreit. A po­litikai éretlenségének, a kaszinói és kávéházi politizálgatásnak olyan tragikomikus jelensé­geivel találkozunk, amelyek szinte kergetik Ma­gyarországot még tovább azon a lejtőn, ame­lyen — úgy látszik — nincs megállás. Itt van az úgynevezett “legitimista” mozgalom, amely a “törvényes” alapra helyezkedik és kijelenti, hogy mindaz, ami Magyarországon 1918 októ­ber 31-ike óta történt, nem volt törvényes, te­hát nem is történt meg; Magyarországon még ma is a Habsburgok uralkodnak és Károly ki­rály elhunytával Ottó trónörökös a törvényes uralkodó. A törvényesség kérdésének ez a táb­­labirói megoldása, ez a talmudista csürés-csa­­varás a kevésbbé lényeges része ennek a kér­désnek. A lényeg ez: vissza kell hozni a Habs­burgokat Magyarországra. Hiába detronizálta ezt az uralkodó családot a forradalom, hiába cikkelyezte be a detronizálást a magyar Corpus Jurisba a Horthy-féle parlament is: a legiti­mista táblabiráknak a törvény csak akkor tör­vény, ha nekik jó. Négy évszázad rettentő el­nyomatása nem volt elég a magyarságnak; nem volt elég a vér, amit a Habsburgok ontottak Magyarországon, nem volt elég a gyülölség, amellyel ez az osztrák família négyszáz éven keresztül a magyarság nemzeti létét akarta megfojtani, nem volt elég a szenvedés, amit a magyar nép ennek a gyűlölt királyi családnak köszönhet; most, hogy egy borzalmas kataszt­rófa árán megszabadult tőle az ország, most vissza akarják hozni az Apponyiak, az András­­syak és kétségkívül nemzeti örömnappá akar­ják változtatni október 6-át is, amikor a Habs­burg család felakasztatott és agyonlövetett ti­zenhárom magyar rebbelist az aradi várban. De ha a történelmi tradíciókat el is felejtjük, ha a múlttal nem is törődünk: vájjon mit jelen­tene a Habsburg-család trónra lépése Magyar­­országon? Dőreség lenne behunyni a szemün­ket a tények ereje, a realitások logikája előtt. A szomszédos államok soha nem mennének bele abba, hogy a Habsburgok visszakerüljenek a magyar trónra, még pedig azért nem, mert a csehek, a románok, a jugoszlávok és az oszt­rákok okosabbak és józanabbak, mint a magyar államférfiak: tudják nagyon jól, hogy nem le­het visszaállítani azt a régi osztrák-magyar monarchiát, amelytől egy millió magyar élet árán tudott csak megszabadulni a magyar nem­zet. Ha tehát a Habsburgok újra trónra kerül­nének Magyarországon, az a furcsa hlyzet ál­lana elő, hogy Magyarországnak valamennyi szomszédaival háborút kellene viselnie azért, hogy újra feláldozza a szabadságát. A legiti­misták bele akarják vinni Magyaroszágot egy újabb háborúba, hogy győzelem esetén megsem­misítsék a magyar nemzet önálló nemzeti életét. Ezt a háborút azonban el is lehet veszíteni és ennek a második vereségnek a következménye nem lehetne más, mint Magyarország felosztá­sa, a magyar állami lét végleges megszűnése..... ide tendál a legitimista politika és ezért nem kérhet ebből a politikából, Zitából, Appanyiból, Andrássyból és a többiekből az a józan magyar nép, amely ma, ha nyomorultul is, de él és nem mutat kedvet arra, hogy végzetesen rövidlátó és ostoba politikusok kedvéért meghaljon. A MÁSIK őrület, amely most tombol Ma­gyarországon, a turáni eszme. A “turáni fajok” testvériségét hirdeti, turáni társaságok alakulnak és boldogan fedezik fel a turáni tu­dósok, hogy nemcsak a törökökkel, hanem a ja­pánokkal is távoli rokonságban vannak a ma­gyarok. Miféle célja van ennek a naiv, gyere­kes politizálgatásnak? Mi az a turáni gondolat? Mit akarnak vele? Vissza akarnak talán menni Ázsiába, amelynek a kultúrája után áhítoznak és amelynek politikai eszközeit és erkölcsi fel­fogását olyan sikerrel vitték bele a magyar közéletbe Horthyék? Széchenyi István és Kos­suth Lajos nyugati politikát csináltak és az volt a törekvésük, hogy Magyarországot minél messzebb vigyék a Kelettől, a Balkántól, Ázsiá­tól és bekapcsolják a nyugati eszmék áramlá­sába Széchenyi és Kossuth Európához akarták közelebb hozni Magyarországot és azt hirdet­ték, hogy Magyarországnak olyan politikát kell csinálnia, amely megfelel az általános, az ural­kodó európai politikai felfogásoknak: kurzusék Turánt, Ázsiát áhitozzák vissza, ahol mily gyö­nyörűség is volt nyereg alatt puhítani a húst és Hadúrnak feláldozni a fehér ló beleit! Szent István a maga uralkodását nem nevezte keresz­tény kurzusnak, ellenben bevezette a keresz­ténységet, hogy Magyarországot eltávolítsa Ázsiától és bevezesse Európába: Horthyék Tu­­ránba vágyódnak vissza és ezt az Ázsiába való vágyakozást, ezt az ázsiai renaissance-ot ke­resztény kurzusnak hívják. HOGY állunk azzal a beígért prosperitással, amelynek Coolidge megválasztása esetén okvetlenül és halálos bizonysággal be kellett volna következnie? Coolidge-ot megválasztot­ták, a republikánus párt újra a nyeregbe ke­rült ellenben a prosperitásnak nyoma sincs; ellenkezőleg: a bevándorlás korlátozása és a prohibiciós politika meghozta a maga gyümöl­csét : a gazdasági élet pangása egyre növekszik Az üzletmenet általánosan rossz és ebbe a hal­dokló üzletmenetbe nem sikerül mesterségesen életet fecskendezni. A gazdasági élet nem füg­getlen a politikától, de a rossz politika hatása független attól, hogy ezt a rossz politikát a re­publikánusok vagy demokraták csinálják. A HÉT VACSORÁJA A HÉT vacsoráján minden olvasón­kat és azok barátait vagy barátnőit nagyon szívesen látjuk, szeretettel fo­gadjuk, örömmel ültetjük le helyeikre, ha megigérik, hogy fél 8 helyett nem 9-kor érkeznek. * Külön meghívókra ne várjon senki, mert A HÉT vacsorája nem bankett, ahová csak fenyegető meghívókkal le­het fogni vendégeket. * A HÉT vacsorájára nem kell estélyi ruhában jönni, de viszont kötelező, hogy mindenki hozza magával a jóked­vét. A gondokat a ruhatárba a kabát­tal együtt lehet, sőt kell felakasztani. * Nagyon kedélyesnek Ígérkezik A HÉT vacsorája, tessék tehát mielőbb jelentkezni, mert a vendéglősnek előre kell bejelenteni, hogy hány személy vesz részt a vacsorán. * A Cafe Boulevard külön termében lesz a vacsora. A helyiség szép, tá­gas. A kiszolgálás gyors lesz. Hüsitő italokat mérsékelt áron fognak fel­szolgálni. * Jelentkezni lehet a hirdetési szel­vény beküldésével, levél utján vagy telefonon. A telefon számunk: Lenox 3374. * Ha egy-egy társaság egy asztalnál akar ülni, azt is tessék bejelenteni. De a legfontosabb, hogy sietni kell a je­lentkezéssel. * A mi kedves magyar művészeink és művésznőink közül többen Ígérték meg, hogy részt vesznek A HÉT leg­közelebbi vacsoráján. Ott lesz többek között Sámson Mária, Keleti Juliska, Pogány Bella, Váradi Rózsi, Kondor Ibolya. A jóképüekről Pogány Willy, Kober Leo, Candell Viktor és Lurja fognak karikatúrákat csinálni. * Meglepetések is lesznek A HÉT va­csoráján. Politizálni nem fogunk, de mulatni, táncolni azt lehet majd reg­gelig. * Azt szeretnők, ha erre a vacsorára, a táncra való tekintettel, minél több női olvasónk jönne el. Külön felkér­jük A HÉT női olvasóit, hogy szeren­cséltessenek bennünket megjelenésük­kel és hogy jelentkezzenek minél ha­marább. * Mindenkit megkérünk, hogy ponto­san tessék megjelenni a vacsorán. Csak akkor mehet rendben a kiszolgálás, ha lehetőleg mindnyájan egyszerre ülünk az asztalhoz. * Február 12-ikén, csütörtökön, Lin­coln Day estéjén lesz a vacsora. A vi­szontlátásra! A Boulevardban találko­zunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom