A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-06-20 / 25. szám

12 A HÄT ta az udvarházba az író urat. Hej, volt ilyenkor dolga a szo­baasszonynak, amig a kellő cérnákat, vasalókat előkészí­tette, hogy az iró ur rendbe­hozhassa elhanyagolt öltözé­két. — Nincs egy leheletnyi fran­cia parfüm az egész szigeten! — dohogott az iró, amig feke­te selyemesárpját nagy művé­szettel kötötte nyakára, vala­mint eszkarpénjaiba bujtatta lábait. — Milyen műveletlen hely! Akár a Fidzsi-szigete­­ken, emberveők között laknék. Ám S. ö. olyan életmüvész volt, hogy még a cilinderkalap­ját is sajátkezüleg tudta kiva­salni, — sok időbe került vol­na, amig a Fecske-hajó kapi­tánya kivasalva visszahozza azt Pórfitól, — tehát mégis csak idejére beállított a kas­télyba, ahol az öreg főherceg savanyu, nyúlós, országúti kocsmába való bort iszogatott ebéd előtt, mert véleménye sze­rint ez az egyetlen orvosság, a mely az ebédeléshez a jó étvá­gyat megszerzi. A párizsi kül­lemű irót falusias vendégsze­retettel fogadta: — Isten hozta öcsémuramat. Hozott-e magával jó appeti­­tust? Varjulevest főzettem. A jó Salamon Ödön szédel­­gett; még párizsi mulatozásai alatt sem jutott eszébe varju­levest enni, de annál inkább az öreg főhercegnek, amikor megfordult kedves vándorci­gányai között. De hát S. ö. el­szánt ember volt. Behunyta a szemét, amikor nekiveselke­dett az asztalra kerülő — fi­nom csirkelevesnek. — No, öcsémuram, — biz­tatta a házigazda. — Nem re­­petálnánk meg a varjulevest? Hogyne repetáit volna sze­gény Ödön, amikor valójában rájött a leves igazi izére! Na­gyokat nevetett a szürkebaj­­szu tűzoltóiőparancsnok (mert otthon ilyen ruhában járt), az iró ur lassan megjövő étvá­gyán. (Nem is fizetett a ked­ves vendég soha egy fillérnyi házbért halála napjáig a Mar­gitszigeten.) Vénülnek a fák, hullik a va­kolat az udvarházról, de az öreg herceg ur még minden ta­vasszal maga bontogatja ki a tél elől elföldelt rózsafáit. (A kerítésen már kíváncsian kan­dikál be az a nyíregyházi kis­fiú, aki az országos kiállítás­ra jött apjával 1885-ben és va­laha majd azokban a falusias szobákban fog lakni, ahol egy­kor az öreg herceg ur nyaralt. És megöregedve is hallja az éj kísérteties óráiban a pengő sarkantyus lépteket, régi ma­gyar nádorispánok pattogó, csengő-bongó járáskeléseit, ré­gi irók sóhaj tozásait.) Az öreg József főherceg falusi gazda módjára komaságot, nászapaságot, vőfélységet vál­lalt a legtöbb kertészével, ha­jósával. Névszerint ismeri a gyerekeket, akik körülötte a szigeten növekednek, amint a növendékfákat és bokrokat is ismeri. Ott van minden falomb zöldülésénél és lehullásánál, minden rózsája kinyílásánál s minden disznótoron, amikor a hizót csónakon átkormányoz­zák az óbudai partokról. Az öreg kertészek őt kérik meg végrendelkezésük tanújának; az özvegyek félárva gyerekei­ket hozzák el megmutatni ke­resztapjuknak. A Jókai világa, a régi magyar táblabirói világ folytatódik itt ebben az ódon házban és környékén, amig an­nak ablakából az öreg herceg lógatja ki makrapipáját, vagy piros huszársapkát nyomint a fejére, amint kertjéből vasár­napi kirándulókat nézegeti. A kis helyi hajók fehér tündök­léssel érkeznek meg a ködbe­­borult város felől, hozzák a pesti véneket a forrás-illatos sétányokra. Az atléták rendezik nyári báljaikat és a zuhogó esőben ölben hozzák el a drágalátos hölgyeket a hajóállomásról, mint akár a piráták, akikről Byron irta verseit. Vidéki ple­­bánusok, pesti, öreg bankárok, vén kereskedők és a tiszaeszlá­­ri pörből ismert antiszemita vezérek karonfogva sétálgat­nak a sétányok aranyhidján és Flueroskopiai X-Ray vizsgálat Egészséges ember ter­mészetszerűleg boldog. Kedvtelenség egészséges embert nem gyötör. A jó diagnózis fél ut az egészség helyreállításához. Itt az Egészség Házában a diagnózis egy alapos vizsgálatból áll, mely fluo­­roscopicus X-sugár vizs­gálatot, vér vizsgálatot, stb., stb. foglal magában, mindent, amit csak egy tökéletes és költséges in­tézet adhat. Ez a vizsgá­lat, melyet szakértő spe­cialisták végeznek, csak $5.— A kezelés ugyan­ilyen méltányos. Tanács ingyen Beszélgetés az Egészségről KEDVETLENSÉG. L. L. LANDIS, M. D. Kedvetlenség! Legtöbb ember időnkint ideg­­depre?siöban szenved. Sokan átadják magu­kat bizonyos kellemetlenségek okozta ideg­kimerülésnek, mások indíspositiéját a tulbö étkezés okozza, ami a májat lázitja. Néha a kedvetlenség ördöge reggel jön és már délután eltűnt. Minden ok nélkül szo­rongó félelmet érzünk. A kedvetlenség oka különböző forrásokra vezethető vissza. Nagyon ideges tempara­­mentumu személyek gyakrabban esnek neki áldozatul, mint a nyugodt természetűek, ám­bár utóbbiaknál sokszor melancholiába megy át. Mi sem ássa jobban alá az életerőt, mint az idegdepressiö. Reakciója fizikai méregként hat. INGERLÉKENYEK AZ ÖN IDEGEI? Ha kedvetlenségben szenved, ha gyakran gyötri fejfájás, teljes kimerültséget, álta­lános rosszullétet érez, azonnal keresse a baj forrását. Ha nem a gyomor rendellenes­ségében, vagy egy kezdődő hülésben kere­sendő a rosszullét oka. Menjen el az orvosá­hoz, vagy jöjjön az Egészség Házába. Fel­tétlenül vizsgáltassa meg magát! Gyakran a vizsgálat megállapítja, hogy csak egy kevés orvosság is rendbe hozza. Az Egészség Házában minden lehető kénye­lem megvan a vizsgálathoz. Minden orvos specialista a maga szakában. Tanács ingye­nes, vizsgálat dija csak 5 dollár. Minden ke­zelés szigorúan bizalmas. Pipo EL .A. 10) II Olouse 0~íeoí.ltIz Engedélyezve 1892. Alapítva 1899. 140 EAST 22nd STREET, LEXINGTON AVE.-hez közel, N. Y. C. 25 éve fenti cim alatt. Naponta reggel 9-től este 9-ig. Vasárnap 9—1-ig Tel.: Gramercy 1368-1369-1370-1371. írjon felvilágositó könyvecskéért. Radio minden este Dr. Landis, Helth Talk, 8.15-kor. WMCA állomás Most rendeljen tavaszi és nyári ruhát! Weiss & Sichermann Elsőrendű Úri Divat Szabók 1034-A Lexington Ave., New York Cor. 74th Street Uj tel. számunk: Butterfield 9635 a jó emésztésről beszélgetnek. Halhatatlan hangon szólnak a fülemülék az öreg ur háza kö­rül. De szüksége van más ma­darakra is, amelyek akkor is vele legyenek, amikor a füle­­milék már befejezték dalos ná­szukat. Fekete rigókat telepit tehát kertjébe, hogy télen-nyá­­ron legyenek vendégei, — mert az irók apránkint elma­radoztak a barátságos háztól. A. J. ur csak szobor alakjában iratkozik be a kurlisztába; Tors beszélyiró ur befejezi a szigetről írott könyvét és uj el­foglaltságot vállal: egy belvá­rosi irói asztaltársaságnak lesz az elnöke, S. ö. ur a régi Népszínház körül lengedezik s a színészbe járónál a fehérkö­­penyeges J enő főherceggel együtt várja a karszemélyzet tüneményeit... Mindig zordo­­nabbak, rövidebbek lesznek a csodálatos májusok; a nyulak, amelyeket a kertészetben Mar­git tiszteletére tenyésztenek, nem akarnak szaporodni; a varjak elfoglalják állomásai­kat a fatetőkön és telet kiálta­nak, mikor még leánykamoso­­lyu az őszi napsugár. Odafent a kis szállóban egy hóbortos iró lakik, aki nem tudja többé mulattatni az öreg főherceget; — bizonyos Bródy Sándornak hívják, és a zajló Dunán csó­nakon viteti magát a Császár­fürdőbe, egy vidéki zsidónő udvarlására. Mindennek tete­jében József ur kénytelen meg­nyitni a megfelelő ünnepélyek között az uj hidszárnyat, — most már minden pereces be­jöhet a szigetre, nem merészel többé a holdfény fehér lábán előjönni a királyleány a rétek­re. — így aztán a magyar Habsburg is összeszedte be­­tyáros pipáit, dohányzacskóit, huszársapkáit, jó és rossz em­lékeit és elballagott a sziget­ről, ahol annyi boldog eszten­dőt töltött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom