A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-06-06 / 23. szám

A HÉT S MINDEMFÉLE HALH ATATL ANSÁG A HÉT számára irta: YARTIN JÓZSEF Az e hétre rendelt szent evangélium a mindenféle hal­hatatlanságról fog szólni. Mert a halhatatlanság igen sokféle, s Einstein óta mindent a rela­tivitás mértékével mérünk. Van is benne valami, mert Tá­­pió-Bicskén vagy Uj-Kécskén például e cikk Írójának nagy hatást tenne minden szava és sora, amelyet az ottani kéthe­­tenkint megjelenő helyi lapba ir (a kerületi tanitóegylet, az önkéntes tűzoltó-egylet, a Nép­kör és az Iparos Ifjúság hiva­talos közlönye), itt ellenben, néhány türelmetlen papot ki­véve hatástalanul hangzanak el, pedig legtöbbnyire tulvilági és egyéb istenes dolgokról szo­kott Írni. Földi emberek sokszor fog­lalkoznak a halhatatlansággal, mert éhes disznók makkal ál­modnak, s mert az emberek­nek nem akaródzik nyomtala­nul elmúlni, pedig ha tudnák, hogy mily finom egy dolog ez! Vagy ha egyelőre el is múlnak testileg ( de csakis a néhány millió esztendőn belül esedékes Utolsó ítéletig), legalább a ne­vük maradjon főn, hogy az em­beri fajzatnak legyen miben édelegnie. És időnkint akad­nak emberek, akik más hijján azzal foglalkoznak, hogy kik a legnagyobb nevek viselői. A legutolsó megállapitót Valen­tine Treplernek hívják, ő azonban igen részletes halha­tatlansággal, az ideiglenessel foglalkozik, s e tekintetben őszerinte a következő tiz viseli a leghíresebb nevet: Coolidge, Ford,, Rockefeller, Edison, Pershing, Mary Pickford, Douglas Fairbanks, Charlie Chaplin,, Dempsey, Babe Ruth. Körülbelül jól eltalálta, mert Babe Ruth és Dempsey mellett a walesi herceg, Marconi, Ma­dame Curie és még sok száz hires tudós, művész, technikai géniusz számba se jöhet. Ezek azonban a legkisebb halhatatlanok, olyanok, mint a nők “permanent” waveje, azaz ideiglenesek. Mert hol lesznek néhány esztendő múlva Demp­sey, Ruth, sőt Pershing is? De Mr. Treplernek nincs is valami nagy igénye, mert ő csak a je­len és félmult számára dolgo­zik. A jó múltkor a mindent­­tudó Brisbane jóval hosszabb ideig tartó halhatatlansággal foglalkozott, s szerinte a kö­vetkezőknek a nevei élnek “örökké”: Archimedes, Michel Angelo, Shakespeare, Beetho­ven, Newton. Julius Caesart, Nagy Sándort, Napóleont, Buddhát, Jézus Krisztust, Goe­­tthét, Ráfaelt, Dantét, Homé­roszt, Phidiast nem vette be. S különben is Brisbane nagyon egyoldalú, csupa szellemi nagyságokat sorolt föl, ki­hagyván a crotoni Milót, pedig az egy növendékbikát fölemelt, kihagyván Herkulest, aki oly marha erős görög volt, hogy a félistenek közé jutott, de ki­hagyván Herkulesnek zsidó ki­adását Sámsont is, aki egész pontosan ezer filisztust vert le egy darab szamárcsonttal. Tény, hogy a Brisbane em­berei sokkal halhatatlanabbak, mint a Trepleréi, mert vannak köztük néhány százesztendős, sőt kétezer esztendős hírnevek, amelyek azok fognak maradni még a jövőben is, de meddig? Mert a mi kis emberi mérté­künk a legjobb esetben is csak néhány ezer esztendő. Mi volt e pá rezer esztendő előtt, és mi lesz utána? A mi tudomásunk borzasztó messze nyúlik vissza a szürke Greenthal & Greenthal 277 BROADWAY BÜNTETŐ ÉS POLGÁRI ÜGYVÉD Este: 237 E. 86th Street Más ilyeji nevű irodákkal nem va­gyunk összeköttetésben Greenthal & Greenthal múltba. Felöleli az egész Írott históriát, Róma aranykorát, Perikies fényes századát, az ezeknél sokkal régibb egypto­­mi históriát, Babylont, Assu­­piát, sőt visszanyulik a miszti­kus szumirok és akkadok kul­túrájáig. De mi volt még az­előtt? Mily civilizációk, mily nevekkel és alkotásokkal? Me­lyik fajhoz tartoztak? S mer­­jíik-e állítani, hogy Iván ősi földén vagy Keletázsiában nem voltak-e “halhatlan” nagysá­gok az emberek közt, minden történelmi időt messze megelő­zőleg, az elmerült Atlantiszról nem is szólva? És viszont: mához ezer, vagy talán csak ötszáz, háromszáz év múlva lesznek oly “halha­tatlanaink”, akik mellett a mostaniaknak emlékezete egy­re halványulni fog. Még Aris­­totelesé is. Még Michel Ange­­lóé és Beethovené is. Lesznek, akik az elektronokkal épp oly biztonsággal és csalhatatlanul fognak dolgozni, mint Newton tette a legfenségesebb tudo­mánnyal, a differenciál calcu­­lussal. Lesznek, akik megálla­pítják a világegyetem szerke­zetét a Sagittarius vagy Orion csillagzat ködfoltján túl is s el fognak menni a végokok kü­szöbéig, ott azonban megáll­nak, mert ott van minden tu­dásnak a határa s kezdődik az istenség. Lesznek lehetetlen nagyságok, amelyek mellett Edison, Einstein, Moseley, Killikan, Michelson, Marconi el fognak törpülni, amelyeké mellett ezeknek a vívmányai és kifundálásai oly kezdetlege­sek lesznek, mint a bugó-csiga a gyroskop mellett, mint a hal­ló-cső a rádió mellett. A halhatatlanságnak mind­össze legfölebb néhány ezer éves turnusai vannak, s az egyik turnus a másikat (az előbbieket) el fogja homályo­­sitani. Mit tudjuk mi, hogy a most következő turnusban mily nem is sejtett formában fog megnyilatkozni a zene, a többi művészet, és hogy a sza­vaknak mily muzsikája, az ér­zelmeknek mily fajtája és ská­lája fog megnyilatkozni a köl­tészetben és irodalomban! És hogy milyenek lesznek a de­mokráciák, köztársaságok, vagy bármely más néven neve­zendő államszervezetek! Hot lesz háromszáz év múlva a szo­cializmus, a szovjet s mily el­vek és formák fogják ezeket fölváltani! Mindezt nem tud­juk, de az körülbelül bizonyos, hogy a kultúra minden ágaza­tának meglesznek a maga óri­ásai, a maga “halhatatlanjai”, akik teljesen más hangon, más formában, más módszerekkel, más alapon fognak olyat alkot­ni, amelyet a saját koruk hal­hatatlannak tart. És az is bi­zonyos, hogy erre megint más­forma halhatatlanság fog kö­vetkezni. Mindez emberi mérték sze­rint, amelynek órája két-há­­rom esztendőre jár. Nekünk ez épp oly hosszú, mint a kérész­nek a hatvan perc s amely em­beri alkotást kétezer év óta csodálunk, annak a szerzője mindjárt halhatatlan nekünk. Itt azonban álljunk meg, mert különben következnék a relativ halhatatlanságon túl az abszolút halhatatlanság, mely örökkön-örökké emlékezetessé tesz egy emberi nagyságot e földi téreken. örökkön-örök­ké? Hiszen a föld ki fog hülni s mint megfagyott temető fog keringeni az űrben. Vagy nem egészen örökkön­­örökké, hanem csak addig fog tartani a földi halhatatlanság, mig az eszkimóvá vált legutol­só ember az egyenlítőnél jég­kunyhójához támaszkodva pis­logva nézi a vörösen alábukó napot, s azután maga is bá­gyadtan eldől és megfagy? Vagy még rövidebb lesz a földi halhatatlanság s csak ad­dig tart, mig az a bizonyos new zealandi utazó a London Brid­ge omladékáiról fog a Them­­zébe köpködni? Vagy még en­nél is gyorsabban bekövetke­zik a halhatatlanság limitje s ez az intézmény meg fog. szűn­ni akkor, amikor Középafrika kiimája lefokozódik Grönland déli részének mostani kiimájá­hoz? Mert az is teljesen ele­gendő lesz ahhoz, hogy minden kultúrát megdermesszen. SZÍVÓS testvérek A legújabb magyar lemezek. Valódi Victrolák és egyéb hangszerek 36 FIRST AVE. 2—3-ik utcák közt, NEW YORK ÉRTESÍTÉS Értesítem a volt vendégeimet, hogy éttermemet, a GAINSBOROUGH RESTAURANTOT, 222 w. 59th St, a volt FÉSZEK klubhelyiségét eladtam MAX PFEIPFER urnák. Midőn arról biztosítom mélyen tisztelt vendégei­met, hogy^ utódom ugyanazzal az igyekezettel fog szolgála­tukra állni, mint magam, ajánlom őt szives pártfogásukba. AUSTERLITZ LÁSZLÓ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom