A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-05-16 / 20. szám

1 4 A HÉT Haller István Budapestre érkezett. A BUDAPESTI VILÁG ÍRJA ÁPRILIS 22-IKI SZÁMÁBAN: Az a zarándok-sereg, amely­nek Haller István vezetésével kellett volna elindulnia Rómá­ba, április huszonhetedikén száll hajóra New Yorkban. Ez volt az a vállalkozás, amelyre Haller István amerikai terveit építette fel. Hazulról, kudarcai­nak színhelyéről rózsás remé­nyekkel indult az amerikai par­tok felé és azoknak, akik ameri­kai vállalkozásához szükséges alaptőkét még itthon a rendel­kezésére bocsátották, ki is szá­mította a római zarándoklat várható eredményét, amelyet százötvenezer dollárra becsült. A rózsás remények azonban Amerikában szétfoszlottak. Haller István amerikai vállal­kozása tehát csúfos kudarccal végződött, de e kudarcon kívül más okok is arra késztették, hogy mielőbb elhagyja az * Egyesült Államok területét. Az amerikai magyarság szin­te teljesen egyhangúan állást foglalt Haller István amerikai szereplése ellen. Nemcsak a li­berális elemek, nemcsak a mun­leszállított áron $192*5° NEW YORKBÓL BUDAPESTRE és vissza I'; A*A', venue Tax beszámítva.) Egy kitűnő alkalmat ajánlunk önnek: ellátogathat az óhazá­ba leszállított 3-ad osztályú körutazási kiránduló jeggyel. Utasainkat külön vonat viszi Hamburgból utazásuk céljáig, tapasztalt vezetők felügyelete alatt. Itt lakó idegenek, akik 12 hónapon belül visszatérnek, nem esnek a kvótatörvény korlátozásai alá. Foglalja le most helyét. Visszatérési engedélyért és más felvilágositásért fordul­jon bármely helyi ügynökhöz, vagy United American Lines (Harriman Line) Joint Service with Hamburg American Line 35-39 Broadway, New York. kásosztály szemlélte undorral és gyűlölettel Haller amerikai propagandáját, hanem még a katolikus papság tekintélyes része is arra törekedett, hogy mielőbb megszabaduljon a volt magyar kultuszminiszter sze­mélyétől. Haller Istvánt csak egy egészen szükkörü érdekelt­ség kívánta Amerikában nép­szerűsíteni, amelynek üzleti ér­dekei is Haller népszerűségé­hez fűződnek. Ennek az érde­keltségnek vezérei: Szabó Já­nos trentoni és P. Peéri Bona­­ventura new yorki plébánosok azonban maguk is népszerűtle­nek híveik és paptársaik köré­ben. Az amerikai magyarság többsége párt és felekezeti kü­lönbség nélkül mind hangosab­ban kezdte követelni Haller István eltávolítását. Ebben a mozgalomban természetesen előljártak az amerikai magyar munkások, akik lapjukban nyílt levelet intéztek Széchényi Lász­ló gróf magyar követhez, fel­szólítva azt, hogy az amerikai magyarság egységének meg­óvása és erkölcsi presztízsének megvédése érdekében az Egye­sült Államok kormányánál Hal­ler István deportálására tegyen indítványt. Ebben a nyílt levél­ben olvassuk a következőket is: “Amig a magyarországi la­pok megkönnyebbülten újságol­ják, hogy Haller István nem térhet vissza Amerikából, mi a legnagyobb határozottsággal üzenhetjük Magyarországnak, hogy Haller István kegyelmes ur semmi esetre sem maradhat Amerikában. A Haller István kegyelmes ur hazatoloncolása országos érdeke Magyarország­nak.” Haller István nem várta be ennek az akciónak az eredmé­nyét és április huszonhetedikén induló zarándok-hajójának in­dulásáig sem várt, hanem siet­ve eltávozott Amerikából, sor­sára bízva a zarándoklatot, ösz­­szes terveit és gyérszámu ame­rikai barátait. Haller István a húsvéti ünnepeket már Bécsben töltötte — teljes inkognitóban. Haller e tekintetben is alkal­mazkodott az utóbbi években kialakult szokáshoz, amelyet pontosan betartottak eddig mindazok, akiknek a Magyaror­szágba való visszatérés előtt szükségük van tájékozódni az­­irányban, hogy a határ átlépése után a hatóságok milyen fogad­tatásban részesítik őket. Bécsi tartózkodása alatt Haller Ist­vánnak sikerült meggyőződni arról, hogy mentelmi joga ép­ségben van és igy egyelőre min­den nagyobb kockázat nélkül átlépheti annak az országnak a határát, amelynek nemrégen még politikai vezére és — kul­tuszminisztere volt és amelyet a numerus clausus megbecsül­hetetlen értékű alkotásával ajándékozott meg. A mentelmi jog védelmét azonban Haller István nem használta fel arra, hogy össze­férhetetlenségi ügyének április tizenhatodikára kitűzött tár­gyalásán megjelenjen és jólle­het már tizenkettedike óta Bécsben volt, a tizenhatodiki tárgyaláson ügyvédje, Kutka­­fal 'y Miklós dr. még azzal az indokolással kérte a tárgyalás elhalasztasá'*, hogy Haller Ist­ván Amerikában van. Ezen a címen a bizottság az ügy tár­gyalását bizonytalan időre el is halasztotta és Haller István a tizenhatodiki kritikus dátum eltelte után hamisítatlan ame­rikai maszkirozással: leberet­­vált bajusszal és csontkeretes pápaszemmel átlépte a magyar határt. MISS BÖSKE Saphir volt tánctanárnöje, a ki népszerűségét kitűnő tanítási rendszerének köszönheti, önfillö iámsikolflt nyitott, ahol felnőttek, férfiak és nők a modern táncok mindegyikében kiképeztetést nyer­nek. J456 Lexington Ave., N. Y. City (a 94. és 95. utcák közt.) Tanítás naponta. — Vasárnap is délután 2 órától este J 0 óráig. bLOYD JEGYEK ODA—VISSZA LESZÁLLÍTOTT áron BRÉMÁN ÁT MAGYARORSZÁGBA Harmad osztály, csak kabinok Itt lakó idegeneknek, ha 12 hó­napon belül térnek vissza, nincs nehézségük a partraszállásnál. 32 Broadway, New York, vagy a helyi ügynöknél. A menyecske csókja édes, De annál is Jobb a NÉGYES A legjobb pipadohány magya­rok részére Amerikában. Kapható minden rendes üzlet­ben vagy megrendelhető az alábbi címen: Négyes Tobacco Shop 423 E. 5th ST., NEW YORK Zongorák jótállással * könnyű heti és havi lefizetésre $50-töl feljebb. KANVAY, 1643 Second Avenue közel a 86-ik utcához TELEPHONE: ASTORIA 6546. Astoriái önképzőkör Étterme 227 Potter Ave. Astoria, U. I. Báthory Mihály és neje vezetése alatt. — A legfinomabb magyar konyhán készült vacsorák. — Vacsora rendelés szerint is. Első Magyar BALLET TÁNCISKOLA amely Mrs. IRMA HAUSER (a Met­ropolitan Operaház volt tagja) ve­zetése alatt áll. — Tanít gyermekeket 3 évestől felfelé mindenféle színpadi és lábujjhegy táncokra, úgyszintén legújabb TANGÓT, naponként reggel 9 órától este 7 óráig. Azonkívül Fox Trot és Tango táncokat. Felnőttek részére a privát studóijában, 1462 FIRST AVENUE, 76 St. Cor„ NEW YORK CITY. AZ UTOLSÓ ÍTÉLET (Folytatás a 3-ik oldalról) ezerszer milliárd évekig? S ha oly borzasztóan fontosak vol­tunk neki, miért nem terem­tette meg az embert trilliószor trillió évekkel korábban? E sorok gonosz Írója készsé­gesen belenyugszik abba, hogy egyszer (nemsokára) örökre el fog aludni, el fog porladni, teljesen meg fog semmisülni. Végtelen időkig aludt a szüle­tése előtt, s ismét végtelen idő­kig fog aludni a halálában. Ha nem maradhat itt a földön, a melyet ismer, nem vágyik a túlvilágra, amelyet nem ismer, s amelyről csak bebizonyitha­­tatlan fantasztikus meséket hall. E sorok írója nem tartja magánál okosabbnak a theoló­­gusokat s az eddig élt összes egyházatyákat, akik rég letűnt századokban éltek s sokkal kor­látoltabbak voltak, mint ő. És csakis emberek vol­tak, akik fantáziáltak, mesél­tek, spekuláltak a túlvilágról, de tudni épp úgy nem tudtak róla semmit, mint e sorok Író­ja nem tud, de nem is akar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom