A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-05-09 / 19. szám

2 A HÉT ért annyi mindent lehetett kap­ni, nem tudta senki megszerez­ni. Amerika úszott az aranyban és öt millió ember volt munka nélkül, akik nem tudtak kapni abból az aranyból, amely gar­madában hevert felraktározva a bankok páncélkamráiban. Az arany rettentő bosszút állt, amiért eltértek az emberek a törvénytől: arányosan kell el­osztva lennie a titokzatos fém­nek az egész világon. Visszaömlik az aranyfolyam. A nyomorúságon segíteni kellett. Európának arany kel­lett, az aranyat pedig csak Amerikától tudta megszerezni. Jöttek az európai kölcsönök, a mit az arany nevén igy kell mondani, hogy: Amerika köl­csön adott felesleges aranyából Európának. Ezzel az arannyal az európai országok legelőször is berendezkedtek arra, hogy valamiféle pénzük legyen. A papírpénz nem volt pénz többé, mert napról-napra kevesebbet ért, adni senki se szeretett érte semmit, mert tudták, hogy egy rossz csekk, amit a bankban nem váltanak be, mert nincs rá fedezet. Short. A rengeteg rossz csekket valahogy le kel­lett fedezni. Lefedezték az ame­rikai arannyal. Az amerikai aranyat betették a bankba. Most már tudták, hogy a papír­pénznek nevezett csekknek van fedezete. Nem annyi ugyan, a mennyiről a csekk szól, de va­lami. A tizedrésze, mondjuk. Anglia azonban nem volt Eu­rópa. Angliában maradt vala­mennyi arany. Kevesebb, mint amennyinek lennie kellett vo!­Ha hetenként 6 dollárt helyez el kamatozó be­tétre, akkor egy év alatt össze­gyűjti egy európai kirándulás­ra szükséges összes költségeit KEZDJE MEG MA! KISS EMIL BANK HÁZA FOURTH AVE.—9th ST., NEW YORK WANAMAKERREL SZEMBEN Telephone: Stuyvesant 0300 ' MAGYAR KIRÁLYI ' POSTA TAKARÉKPÉNZTÁR KÉPVISELŐJE.- AZ i EGYESÜLTÁLLA HÓKBAN, na, de valami maradt. Anglia nem kért kölcsön Amerikától aranyat. Gyűjtötte az aranyat a saját polgáraitól. Óriási adó­kat vetett ki. Az adókat papír­pénzben fizették. Tehát: olyan csekkben, amit az állam adott ki, és amiről tudta, hogy nincs mindegyikre teljes fedezet. Az állam tehát lassankint vissza­kapta a maga rossz csekkjeit. Mindig megsemmisített belőlük egy csomót. Mindig kevesebb rossz csekkje volt forgalom­ban. Végül ott tartott Anglia, hogy már majdnem annyi ara­nya volt, mint amennyire szük­sége volt hozzá, hogy vala­mennyi csekkjét, azaz papír­pénzét lefedezze és ez volt az a pillanat, amikor elhatározta, hogy ő is kölcsön kér Ameri­kától kétszáz millió aranyat és ezzel pótolja a hiányt. Churchill bejelentette, hogy Anglia áttér az aranyparitásra és a nyárs­polgár azt hitte, hogy ő most már boldog lesz. Mikor félnek az aranytól. Az arany főpapjai azonban azt mondják: Ne hozzatok ne­künk több aranyat Angliába, me^t nyomorúság száll a vi­lágra. Igaz, hogy kevesebb ara­nyunk van, mint amennyi kel­lene, de ha több lesz, borzasztó válságon megyünk keresztül. Mert Európa többi országaiban még kevesebb az arany. És az Aranyisten bosszúja rettene­tes lesz... Ha pedig az arnyisten főpap­jainak beszédjét lefordítjuk közönséges nyelvre, akkor ezt kell belőle kiolvasni: Az angol pénz ma ,miután aranyat ér, többet ér ,mint egy héttel ez­előtt. Aki angol árut vásárol, annak több pénzt kell fizetnie az áruért. Aki angol árut vá­sárol, annak angol pénzt kell vennie a pénzpiacon, de mert az angol pénz most többet ér, tehát több aranyat kell fizetnie érte. Kinek adott el árut Ang­lia: Európának. — Európának azonban nincs elég aranya, az angol árut tehát nem lesz ké­pes megfizetni, de nem is kell majd neki ez az áru, mert jó­val ddágább lesz, mint az ő sa­ját áruja. Az angol munkást aranyban kell fizetni, viszont a német vagy a francia munkást nem, tehát a német vagy a francia gyáros olcsóbban ter­meli ugyanazt az árut, mint az angol. Az angol árut tehát csak úgy lehet elhelyezni a piacon, ha a munkás bérét leszállítják. Annyival kell leszállítani a munkás bérét amennyivel az angol pénz most többet ér i— aranyban •— mint ért azelőtt, amíg nem volt meg az arany­­paritás, azaz: amig az Angol Bank egy fontért nem adott bárkinek egy font sterling ér­tékű aranyat. Az angol munkás tehát ke­vesebb fizetést fog kapni, ami nem lenne baj akkoi, ha —­­miután a kevesebb pénz most annyit ér, mint azelőtt a több ért — ezért a kevesebb pénzért ugyanannyi árut vásárolhatna, mint a többért azelőtt, hiszen a cipőnek és a ruhának az árát is annyival le kell szállítani, mint amennyivel a pénz most többet ér. Csakhogy az árakat nem fogják leszállítani máról­­holnapra. A kereskedőnek nem lehet megparancsolni, hogy ő most egyszerre tiz százalékkal adjon mindent olcsóbban, mert a kereskedő a pénznek nem az aranyértékét számítja, hanem azt az összeget, amit ő tényleg fizetett a gyárosnak, tekintet nélkül arra, hogy az a pénz mit ért akkor és mit ér most. A gyáros csak akkor fogja ol­csóbban adni az áruját, amikor a gyáros neki olcsóbban adja, a gyáros pedig akkor adja neki olcsóbban, amikor ő leszállítot­ta a munkabéreket. A számlát a munkás fizeti meg. Az arany uralmának bevo­nulását tehát az fogja jelezni Angliában, hogy a munkás ke­vesebbet fog kapni a munkájá­ért. Kevesebbet mint amiből megélhet. És hiába lesznek sztrájkok, véres küzdelmek, a munkabéreket le fogják szállí­tani, mert máskülönben tönkre megy az angol ipar és a mun­kás fog keserűen és véresen megszenvedni azért, hogy Ang­lia visszatér az aranyparitás­hoz. Igaz, hogy ez a szenvedés egy-két évig tart “csak”. De ez az egy-két év a halálos szen­vedések és nyomorúságok esz­tendeje lesz az angol munkás­nak és amikor az ő szenvedése véget ér, amikor az arany ural­ma megszilárdult amikor az egész élet berendezkedett az aranyparitásra, akkor az angol munkás a maga véres szenve­dését átadja majd francia mun­kástestvérének, mert akkorra Franciaország is áttér az arany­­paritásra és Európa összes töb­bi munkásainak, mert az arany nem tűri a rendellenességet, az arany ki akar törni ameri­kai és angliai börtönéből, át akar menni Európába el akar ömleni az egész világon, az arany imperialiáta és nem le­het, hogy Angliában korlátla­nul uralkodjék, a többi európai országokban pedig nem. És az arany bevonulását mindenütt munkásnyomor, sztrájkok, har­cok fogják jelölni: vér és nyo­mor. Igaz: egy évtized múlva rendben lesz majd sok minden. Az arany ott fog trónolni Euró­pában is. Visszaszerzi elvesz­tett birodalmait. De amerre el­megy, el fog hullani a kisem­berek tömege: a munkás, a hi­vatalnok, a fix fizetésű ember, a tudós, a művész. Mint ahogy ugyanez a pusztulás jelezte az arany utjának a kivonulását is. Európa pusztulásakor a munkás pusztult. És Európa újjáépítésének az ára megint csak a munkás újabb nyomo­rúsága lesz. Holott nagyon kevés felje­gyezni valójuk lesz ebből az időből az arany történetíróinak. Csak ennyi: az arany öt év alatt átömlött Európából Ame­rikába és mert az arany arány­talan elosztódása tűrhetetlen állapotokat teremtett, újabb tiz év alatt a megfelelő arany­mennyiség visszafolyt az euró­pai jegybankokhoz. És hogy az arany ezt az ide­­oda való útját megtehesse, tiz millió embernek kellett elpusz­tulnia a háború nyomorúságá­ban és újabb tíznek a béke nyomorúságában... Déri Imre. Szemölcsöt, felesleges hajszálakat fájdalom nélkül örökre eltávolí­tunk. Olajgőzöléssel készült állan­dó hajhullámaink hat hönapig el­tartanak. Mindenféle hajmunkát elvállalunk. Ondolálás, arcmassa­­ge, hajfestés és hajápolás a leg­újabb módszer szerint. A hajfes­tésben elismert és híres specialis­ták vagyunk. Mi széppé tesszük, szépségét megőrizzük Molnar’s Beauty Shop 215 EAST 86th STREET NEW YORK TELEPHONE: LENOX 5823

Next

/
Oldalképek
Tartalom