A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-05-09 / 19. szám
2 A HÉT ért annyi mindent lehetett kapni, nem tudta senki megszerezni. Amerika úszott az aranyban és öt millió ember volt munka nélkül, akik nem tudtak kapni abból az aranyból, amely garmadában hevert felraktározva a bankok páncélkamráiban. Az arany rettentő bosszút állt, amiért eltértek az emberek a törvénytől: arányosan kell elosztva lennie a titokzatos fémnek az egész világon. Visszaömlik az aranyfolyam. A nyomorúságon segíteni kellett. Európának arany kellett, az aranyat pedig csak Amerikától tudta megszerezni. Jöttek az európai kölcsönök, a mit az arany nevén igy kell mondani, hogy: Amerika kölcsön adott felesleges aranyából Európának. Ezzel az arannyal az európai országok legelőször is berendezkedtek arra, hogy valamiféle pénzük legyen. A papírpénz nem volt pénz többé, mert napról-napra kevesebbet ért, adni senki se szeretett érte semmit, mert tudták, hogy egy rossz csekk, amit a bankban nem váltanak be, mert nincs rá fedezet. Short. A rengeteg rossz csekket valahogy le kellett fedezni. Lefedezték az amerikai arannyal. Az amerikai aranyat betették a bankba. Most már tudták, hogy a papírpénznek nevezett csekknek van fedezete. Nem annyi ugyan, a mennyiről a csekk szól, de valami. A tizedrésze, mondjuk. Anglia azonban nem volt Európa. Angliában maradt valamennyi arany. Kevesebb, mint amennyinek lennie kellett vo!Ha hetenként 6 dollárt helyez el kamatozó betétre, akkor egy év alatt összegyűjti egy európai kirándulásra szükséges összes költségeit KEZDJE MEG MA! KISS EMIL BANK HÁZA FOURTH AVE.—9th ST., NEW YORK WANAMAKERREL SZEMBEN Telephone: Stuyvesant 0300 ' MAGYAR KIRÁLYI ' POSTA TAKARÉKPÉNZTÁR KÉPVISELŐJE.- AZ i EGYESÜLTÁLLA HÓKBAN, na, de valami maradt. Anglia nem kért kölcsön Amerikától aranyat. Gyűjtötte az aranyat a saját polgáraitól. Óriási adókat vetett ki. Az adókat papírpénzben fizették. Tehát: olyan csekkben, amit az állam adott ki, és amiről tudta, hogy nincs mindegyikre teljes fedezet. Az állam tehát lassankint visszakapta a maga rossz csekkjeit. Mindig megsemmisített belőlük egy csomót. Mindig kevesebb rossz csekkje volt forgalomban. Végül ott tartott Anglia, hogy már majdnem annyi aranya volt, mint amennyire szüksége volt hozzá, hogy valamennyi csekkjét, azaz papírpénzét lefedezze és ez volt az a pillanat, amikor elhatározta, hogy ő is kölcsön kér Amerikától kétszáz millió aranyat és ezzel pótolja a hiányt. Churchill bejelentette, hogy Anglia áttér az aranyparitásra és a nyárspolgár azt hitte, hogy ő most már boldog lesz. Mikor félnek az aranytól. Az arany főpapjai azonban azt mondják: Ne hozzatok nekünk több aranyat Angliába, me^t nyomorúság száll a világra. Igaz, hogy kevesebb aranyunk van, mint amennyi kellene, de ha több lesz, borzasztó válságon megyünk keresztül. Mert Európa többi országaiban még kevesebb az arany. És az Aranyisten bosszúja rettenetes lesz... Ha pedig az arnyisten főpapjainak beszédjét lefordítjuk közönséges nyelvre, akkor ezt kell belőle kiolvasni: Az angol pénz ma ,miután aranyat ér, többet ér ,mint egy héttel ezelőtt. Aki angol árut vásárol, annak több pénzt kell fizetnie az áruért. Aki angol árut vásárol, annak angol pénzt kell vennie a pénzpiacon, de mert az angol pénz most többet ér, tehát több aranyat kell fizetnie érte. Kinek adott el árut Anglia: Európának. — Európának azonban nincs elég aranya, az angol árut tehát nem lesz képes megfizetni, de nem is kell majd neki ez az áru, mert jóval ddágább lesz, mint az ő saját áruja. Az angol munkást aranyban kell fizetni, viszont a német vagy a francia munkást nem, tehát a német vagy a francia gyáros olcsóbban termeli ugyanazt az árut, mint az angol. Az angol árut tehát csak úgy lehet elhelyezni a piacon, ha a munkás bérét leszállítják. Annyival kell leszállítani a munkás bérét amennyivel az angol pénz most többet ér i— aranyban •— mint ért azelőtt, amíg nem volt meg az aranyparitás, azaz: amig az Angol Bank egy fontért nem adott bárkinek egy font sterling értékű aranyat. Az angol munkás tehát kevesebb fizetést fog kapni, ami nem lenne baj akkoi, ha —miután a kevesebb pénz most annyit ér, mint azelőtt a több ért — ezért a kevesebb pénzért ugyanannyi árut vásárolhatna, mint a többért azelőtt, hiszen a cipőnek és a ruhának az árát is annyival le kell szállítani, mint amennyivel a pénz most többet ér. Csakhogy az árakat nem fogják leszállítani márólholnapra. A kereskedőnek nem lehet megparancsolni, hogy ő most egyszerre tiz százalékkal adjon mindent olcsóbban, mert a kereskedő a pénznek nem az aranyértékét számítja, hanem azt az összeget, amit ő tényleg fizetett a gyárosnak, tekintet nélkül arra, hogy az a pénz mit ért akkor és mit ér most. A gyáros csak akkor fogja olcsóbban adni az áruját, amikor a gyáros neki olcsóbban adja, a gyáros pedig akkor adja neki olcsóbban, amikor ő leszállította a munkabéreket. A számlát a munkás fizeti meg. Az arany uralmának bevonulását tehát az fogja jelezni Angliában, hogy a munkás kevesebbet fog kapni a munkájáért. Kevesebbet mint amiből megélhet. És hiába lesznek sztrájkok, véres küzdelmek, a munkabéreket le fogják szállítani, mert máskülönben tönkre megy az angol ipar és a munkás fog keserűen és véresen megszenvedni azért, hogy Anglia visszatér az aranyparitáshoz. Igaz, hogy ez a szenvedés egy-két évig tart “csak”. De ez az egy-két év a halálos szenvedések és nyomorúságok esztendeje lesz az angol munkásnak és amikor az ő szenvedése véget ér, amikor az arany uralma megszilárdult amikor az egész élet berendezkedett az aranyparitásra, akkor az angol munkás a maga véres szenvedését átadja majd francia munkástestvérének, mert akkorra Franciaország is áttér az aranyparitásra és Európa összes többi munkásainak, mert az arany nem tűri a rendellenességet, az arany ki akar törni amerikai és angliai börtönéből, át akar menni Európába el akar ömleni az egész világon, az arany imperialiáta és nem lehet, hogy Angliában korlátlanul uralkodjék, a többi európai országokban pedig nem. És az arany bevonulását mindenütt munkásnyomor, sztrájkok, harcok fogják jelölni: vér és nyomor. Igaz: egy évtized múlva rendben lesz majd sok minden. Az arany ott fog trónolni Európában is. Visszaszerzi elvesztett birodalmait. De amerre elmegy, el fog hullani a kisemberek tömege: a munkás, a hivatalnok, a fix fizetésű ember, a tudós, a művész. Mint ahogy ugyanez a pusztulás jelezte az arany utjának a kivonulását is. Európa pusztulásakor a munkás pusztult. És Európa újjáépítésének az ára megint csak a munkás újabb nyomorúsága lesz. Holott nagyon kevés feljegyezni valójuk lesz ebből az időből az arany történetíróinak. Csak ennyi: az arany öt év alatt átömlött Európából Amerikába és mert az arany aránytalan elosztódása tűrhetetlen állapotokat teremtett, újabb tiz év alatt a megfelelő aranymennyiség visszafolyt az európai jegybankokhoz. És hogy az arany ezt az ideoda való útját megtehesse, tiz millió embernek kellett elpusztulnia a háború nyomorúságában és újabb tíznek a béke nyomorúságában... Déri Imre. Szemölcsöt, felesleges hajszálakat fájdalom nélkül örökre eltávolítunk. Olajgőzöléssel készült állandó hajhullámaink hat hönapig eltartanak. Mindenféle hajmunkát elvállalunk. Ondolálás, arcmassage, hajfestés és hajápolás a legújabb módszer szerint. A hajfestésben elismert és híres specialisták vagyunk. Mi széppé tesszük, szépségét megőrizzük Molnar’s Beauty Shop 215 EAST 86th STREET NEW YORK TELEPHONE: LENOX 5823
