A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-04-25 / 17. szám

10 A HÉT — Well, kedves Mister Ben Fentes, hogy mi volt a hálón, azt már tudom, de\ most azt mesélje el, hogy mi történt a bál után ? — ön, kedves asszonyom, a kinek gyönyörű hátát — hála az uj divatnak — olyan nagyon megbámultam, nem tud min­dent. Nem tudja például, hogy Bokorék és Mannheimék, aki­ket A Hét vacsoráin eddig saj­nos nélkülöztünk, ott voltak a bálon Tardos Sándorék társa­ságában és olyan jól érezték magukat, hogy — amint azt megígérték — a jövőben A Hét minden vacsoráján, kirán­dulásán, kabaréján részt vesz­nek. Azt sem tudja, hogy Létán János bátyánk, aki Trenton környékén szántja a földet és elmélkedik a prohibició célta­lanságáról, egy napra otthagy­ta az ekeszarvát és családjával eljött a bálra segíteni a pénz­tárnál ülő Ben Fentesnek a je­gyek ellenőrzése irányában. Hálából megkóstoltam az ezüst kulacsának a tartalmát s meg­állapítottam, hogy valamit még is vitt magával a régi Létán­­féle vendéglőből. Végül azt se tudja asszonyom, hogy amikor a hölgyválaszra került a sor és ön engem keresett, menekülni voltam kénytelen, mert külön­ben széjjelszedett volna az a százötven asszony és leány, a kiknek a választása mind reám esett. így is, menekülés közben, három szép asszony forgatott meg és pedig Concha Gyuláné, Forbáth Jánosné és Dr. Pé­­terffyné, amit természetesen egy csöppet se sajnálok. — No megálljon, ezért még számolunk egymással. De most MISS BÖSKE Saphir volt tánctanárnője, a ki népszerűségét kitűnő tanítási rendszerének köszönheti, önálló fáncsikolát nyitott, ahol felnőttek, férfiak és nők a modern táncok mindegyikében kiképeztetést nyer­nek. 1456 Lexington Ave., N. Y. City (a 94. és 95. utcák közt.) Tanítás naponta. — Vasárnap is délután 2 órától este 10 óráig. — ki vele — mi történt a bál után ? — Ami minden bál után tör­ténni szokott. Elmentünk vagy százan a Union Hallba — hiá­ba, mindig csak a vendéglő­sök csinálják a jó üzletet — a hol azután hajnalig tartó cécó folyt állandóan emelkedő han­gulatban. A jókedv tetőpontján a közönség hallani akarta Zsolt Ferencet és D. Fellegi Terit, akik azután viharos tet­szés mellett dalokat énekeltek. Nem közkívánatra ugyan, de fellépett Lányai Nándor is, aki könnyezésre késztető drámai erővel és nagyszerű magyar­sággal adta elő, miként szaval­ja egy berlini és egy bécsi Schillernek “Glocke”-jét. A Né­metországból ideérkezett je­lentések szerint Schiller sírjá­ban bizonyos forgolódásokat tapasztaltak, ami azonban nem izgatta Lányait, sőt ellenkező­leg, úgy, hogy reggel öt óra táj­ban elhatározta — szintén egy­hangúlag — hogy ezentúl na­ponta fog megjelenni a Piszka­­fa. Én már adtam is nevet en­nek az uj napilapnak: “Na­­piszkafa”. Ugy-e, jó név? — Kitűnő! És mi lenne a Piszkafa neve, ha havonta egy­szer jelenne meg? — Baj lenne, de hogy milyen baj, azt nem árulom el. Ellen­ben elárulok valami mást. El­árulom, hogy Dr. Mittelmann Vilma, akiről már meséltem önnek, a Bronxban, a 292 Cyp­ress Ave. alatt megnyitotta or­vosi rendelőjét. Senkinek se kí­vánom — még Dr. Mittelmann kedvéért se — hogy valami be­­tesgég érje, de ha már éri, hát szóljon a barátnőinek, hogy ezt a nagyon kedves és sokat tudó orvosnőt keressék fel. — Jól van, kedves Ben Fen­tes, ezt is megígérem, ha vi­szont elárulja, hogy miért kö­zölte ezen az oldalon VÉCSEY ARMAND fényképét? Talán azért, hogy a szivünk fájjon? Hogy ő elmehet, amikor kedve szottyan, pár napra Atlantic Citybe, mi meg nem mehetünk ? — Nem, kedves asszonyom. Ez a fénykép voltaképpen le­leplezés. Azt ugyebár mindenki tudja Vécsey Armandról, hogy hosszú évek óta ö a Ritz Carl­ton szállodák zenei igazgatója, hogy a legnépszerűbb muzsikus New Yorkban, akit különösen society és művészi körökben mindenki ismer. Azt is tudják róla, hogy egy csomó zenekara játszik különböző szállodákban, hogy elsőrangú komponista, hogy szeretetreméltó, bájos em­ber, hogy nincs nála gavallé­­rabb, vendégszeretőbb házigaz­da. Azt is hallotta már talán, hogy a jövő szezonban két ope­rett is megy Vécseytöl, a “Love Boat” és az “0 Doctor!” Végül még azt is elárulom, hogy Vé­csey Armand a zenekarával áp­rilis hó 21-én lép, fel a Palace Theatreban, azután Cleve­­landban és Detroitban, hogy ott is meghallgathassák a ma­gyarok. És mégse mindezekért közöltük ezt a fényképet, mert mindezt tudjuk Vécseyről. De egyet nem tudott róla se ön, se sokan mások: azt, hogy a fia­tal Vécsey Armandnak ilyen nagy fiai vannak. Látja, asszo­nyom, ezért közöltük ezt az Atlantic Cityben készült s igen jól sikerült fényképet. Lelep­leztük Vécsey Armandot, a csa­ládapát ... — Na, majd ad ő magának, nem is hívja meg többet va­csorára. — Dehogy is nem. Már meg is hivott, még pedig erre a hét­re: Most pedig valamit, amiről csak a jövő héten irhatok. Gyenge Annáról kaptam nagy­szerű híreket, sőt egy fényké­pet is kaptam tőle. Ugy-e ki­váncsi? Na, majd kielégítem a kíváncsiságát. Közben pedig felhívom a figyelmét a Kiss József Egylet nagyszerűnek ígérkező cigánybáljára, amely most szombaton este lesz a Yorkville Casinoban. Remélem, ott lesz, mert én ott leszek. ALEXANDER ERNŐ GYÁSZA. Alexander Ernőt, a nagytekinté­lyű és közismert Alexander Adver­tising Agency népszerű és általános becsülésnek örvendő tulajdonosát súlyos csapás érte. Levelet, szomorú levelet hozott részére a posta: azt tudatják vele, hogy édesatyja Alexander Miksa 72 esztendős korá­ban Késmárkon váratlanul meghalt. Az öreg urat, akit Késmárkon min­denki ösmert és szeretett, nagy rész­vét mellett helyezték örök nyuga­lomra. Alexander Ernő mélységes fájdal­mában keressen és találjon vigaszt abban az őszinte veleérzésben, a mely nagyszámú barátai és tisztelői részéről gyásza alkalmából szemé­lye iránt megnyilvánul. Alexander Ernő egyébként junius hó elején özvegy édesanyja meglá­togatására Késmárkra utazik. VÉCSEY ARMAND ATLANTIC CITY BEN. Vécsey Armand (a középen), Jackie és llandi fiaival az atlantié cityi board wa lkon élvezi a friss tengeri levegőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom