A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-03-28 / 13. szám

A HÉT 5 emberiségnek. Ez átható, cse­lekvő fanatizmus. Ide tartozott Mózes (“Amaleknek még az emlékezetét is törüld el a föld színéről”), a vérszopó Józsue, a hóditó Omár, jó néhány pápa, a Nagy Inkvizitorok s egyebek. Amit ezek cselekedtek, azt az emberi kultúra soha sem bo­csátja meg nekik s lesz mit szenvedniük a pokolban. Omár kalifa fölgyuj tóttá a hires alexandriai könyvtárt az­zal a remek megokolással, hogy a tartalma vagy benne van a Koránban, s akkor a könyvtár néhány százezer könyve (te­kercse) fölösleges, vagy nincs benne s akkor káros. Az ó-kor összes klasszikusai nem voltak benne, tehát el kellett pusztul­­niok s ki tudja mennyi ismeret­len mü veszett igy el. A harcias fanatizmus kicsú­csosodott az eretnekek üldözé­sében s ennek klasszikus mo­mentumai a Bertalan-éj szaka Franciaországban és a spanyol inkvizíció. A feketevérü Hispa Spanyolországban az eretnekek megégetése szinte nemzeti ün­nep volt. Ezen a díszelőadáson megjelent még a király is, egész udvarával egyetemben, de a Nagy Inkvizitornak (Tor­­quemada, Arbuez, és a többi je­les) a trónja egy lépcsővel ma­gasabb volt, mint a királyé. Az ünnepély után diszebéd volt a királyi palotában s micsoda ét­vággyal lakmározhattak az ele­ven mozi után, mely minden lelki probléma íeszegetése nél­kül mindig happy endinggel végződött az egyházra nézve. De volt vértelen harcias fa­natizmus is. Például mikor a pápák összetörették a pogány korból fenmaradt gyönyörű márvány szobrokat s meszet égettettek belőle templomaik számára. A régi görög szobrá­szatnak mennyi remeke pusz­tulhatott igy el! Az a gyönyörű Vénusz-szobor, mely Rómában a capitoliumi múzeumban lát­ható, s a cézárok palotájának az alapfalában egy bemélyedő fülkében állt a római nép gyö­nyörűségére, úgy menekült meg, hogy egy földomlás ideje­korán betemette. Vannak az evangéliumnak is fanatikusai. Ezek rendesen Jé­zust akarják utánozni, fejükbe menvén a világ hiúsága és élet­kedve. Savonarola ádáz szónok­latára a “bűnös” Firenze (Fló­renc) összehordta a nagy piac­ra minden ékszerét s fölaján­lotta Jézusnak. Ennek szolgái a papok és szerzetesek természe­tesen elvitték “Jézus számára”. Két spanyol jezsuita (az újabb korban) Sevilla egyik templo­mából korbáccsal verte ki a hi­­valgó ruhákat viselő elegáns közönséget, mert Jézus is igy cselekedett a jeruzsálemi temp­lom előcsarnokában üzérkedő kereskedőkkel. (Ugylátszik, ott tartották az “előbörzéket”). Ennek az evangéliumi fana­tizmusnak a legújabb hulláma a matyók fővárosban, a borsod­­megyei Mezőkövesden csapott föl. Mezőkövesdnek bámulato­san színes, remek ornamentiká­­ju népviselete, gyönyörű hím­zései híresek egész Európában, de Amerikában is. Messze föld­ről mennek oda turisták, meg­csodálni és vásárolni a gyűjte­ményeik számára. Ez a népvi­selet nem tetszett Jámbor László jezsuitának, ki “misszi­ót” (lelki gyakorlatokat) tar­tani járt ott. Hogyis tetszett volna, mikor Jézus határozot­tan egyszerűséget, szegénysé­get, nem pedig hivalkodást és cifrálkodást tanított. Mit tudja azt a jámbor, hogy a szépen ru­házkodás örök emberi, mert sexuális ügy, tetszeni vágyás a másik nemnek? Legények és lányok nem cifrálkodnának, ha csakis férfiak vagy csakis nők lennének a világon. Mit tudja azt a jámbor, hogy a matyókok népviselete nemcsak hivság, ha­nem ebben a szürke világban oázisnak megmaradt hagyomá­nya az ősmagyar díszítő1 motí­vumoknak, amelyek ép úgy visszavezetnek Ázsiába, mint a nyelv? A jezsuita atya lángoló szónoklatára a mezőkövesdiek házi hímző- és szövőiparuknak pótolhatatlan remekeit mind ki­­hordták a vásártérre s máglyán megégették. Természetesen zsoltárt énekelve. Természete­sen a páter jelenlétében, ki ég­re meresztve szemeit adott há­lát istennek, hogy sikerült a matyókokat jó útra térítenie. Az a furcsa, hogy ez a vég­telenül korlátolt szerzetes a sze­gény matyókoknál kezdte gya­korolni az apostoli buzgalmát, ahol nem volt oly kiadós. Kezd­hette volna a grófnéknál, akik szintén szerényebben öltözhet­nének s telerakják magukat hivságos ékszerekkel. Kezdhet­te volna a diszmagyarnál, a bogiáros mentéknél és gyémán­­tos kalpagoknál. Kezdhette vol­na a főpapok palotáinál, foga­tainál, gyémántos keresztjeinél és pásztorbotjainál. Ezek nem hivságok és nem költségesek? Ezek feltétlenül szükségesek, mikor sokkal egyszerűbb ke­reszt, és lakás, és fogat, és jö­vedelem is megtenné? Mi fog most történni ? A ma­gyar iparművészet lelkes hívei és barátai egyre azt panaszol­ják, hogy rohamosan fogynak a csodaszép, ősmagyar díszítő motívumokat megőrző darabok s menteni igyekeznek, ami menthető. Könyvekben, litog­ráfiákban, fényképekben örökí­tik meg ezeket a darabokat, a legszebbjeit pedig múzeumok­ba viszik. S most előáll egy kor­látolt ember, s egyszerre el­­égetteti mind, ami szépet Me­zőkövesd népe talán évtizedek óta alkotott. Mert neki csak minden hiúság és cifrálkodás volt. Az oláhok elvették Kalo­­taszeget, a csehek a felsőma­gyarországi gyönyörű tót hím­zéseket mint cseh háziipart mutatják be a külföldi kiállítá­sokon. Most még csak a mező* kövesdi remekszép népviselet divatját kell kipusztitani, s ak­kor teljesen elkészülünk a ma­gyar nép iparmüvészetével. Mi fog most történni? Hogy fogják ezt a magyar illetékes körök megtorolni? Birják-e és vájjon akarják-e? Hiszen Jám­bor László ahhoz a hatalmas szerzethez tartozik, mely a mostani kurzust előidézte es nagyra növelte. És ha esetleg lenne is bátorságuk őt kérdőre vonni, ez nagyon szelíd formá­ban fog történni, mert nem me­zőkövesdi harangozó, vagy kis­­biró ő, hogy azt mondhatnák neki: te szarvas micsoda! Nem, ilyet határozottan nem lehet neki mondani. És ha akármit csinálnak is vele, életre keltené ez az elégetett remekeket a hamvaikból ? És ha Jámbor László utólag a legmélyebben sajnálná is a mit tett, érünk-e ezzel valamit ? Még az talán segítene, ha visz­­szaprédikálná az egész ügyet s maga kérné a mezőkövesdieket, hogy csinálják tovább a reme­keket. YORKVILLE BANK THIRD AVENUE és 85-IK UTCA ALAKULT 1893-BAN. VAGYONI ALAP: $31,000,000-on felül Az igazi üzleti siker bizto­sítására megbízható bank­intézetre van szüksége. Ez a bank kivételesen kitűnő szolgálattal bir. A MAGYAROK NÉPSZERŰ BANKJA YORKVILLE-ben. Nyisson nálunk betétet A Federal Reserve System tagja Látogasson el bankunkba MOST KEZDJEN TAKARÉKOSKODNI, hogy jó esztendeje legyen 1925-ben. A York vilié magyar származású üzletemberei nyissanak ebben a bankban csekkszámlát. Mindenféle üzleti ügyben szívesen és díjtalanul állunk ügyfeleink rendelkezésére. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom