A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-03-28 / 13. szám
A HÉT 5 emberiségnek. Ez átható, cselekvő fanatizmus. Ide tartozott Mózes (“Amaleknek még az emlékezetét is törüld el a föld színéről”), a vérszopó Józsue, a hóditó Omár, jó néhány pápa, a Nagy Inkvizitorok s egyebek. Amit ezek cselekedtek, azt az emberi kultúra soha sem bocsátja meg nekik s lesz mit szenvedniük a pokolban. Omár kalifa fölgyuj tóttá a hires alexandriai könyvtárt azzal a remek megokolással, hogy a tartalma vagy benne van a Koránban, s akkor a könyvtár néhány százezer könyve (tekercse) fölösleges, vagy nincs benne s akkor káros. Az ó-kor összes klasszikusai nem voltak benne, tehát el kellett pusztulniok s ki tudja mennyi ismeretlen mü veszett igy el. A harcias fanatizmus kicsúcsosodott az eretnekek üldözésében s ennek klasszikus momentumai a Bertalan-éj szaka Franciaországban és a spanyol inkvizíció. A feketevérü Hispa Spanyolországban az eretnekek megégetése szinte nemzeti ünnep volt. Ezen a díszelőadáson megjelent még a király is, egész udvarával egyetemben, de a Nagy Inkvizitornak (Torquemada, Arbuez, és a többi jeles) a trónja egy lépcsővel magasabb volt, mint a királyé. Az ünnepély után diszebéd volt a királyi palotában s micsoda étvággyal lakmározhattak az eleven mozi után, mely minden lelki probléma íeszegetése nélkül mindig happy endinggel végződött az egyházra nézve. De volt vértelen harcias fanatizmus is. Például mikor a pápák összetörették a pogány korból fenmaradt gyönyörű márvány szobrokat s meszet égettettek belőle templomaik számára. A régi görög szobrászatnak mennyi remeke pusztulhatott igy el! Az a gyönyörű Vénusz-szobor, mely Rómában a capitoliumi múzeumban látható, s a cézárok palotájának az alapfalában egy bemélyedő fülkében állt a római nép gyönyörűségére, úgy menekült meg, hogy egy földomlás idejekorán betemette. Vannak az evangéliumnak is fanatikusai. Ezek rendesen Jézust akarják utánozni, fejükbe menvén a világ hiúsága és életkedve. Savonarola ádáz szónoklatára a “bűnös” Firenze (Flórenc) összehordta a nagy piacra minden ékszerét s fölajánlotta Jézusnak. Ennek szolgái a papok és szerzetesek természetesen elvitték “Jézus számára”. Két spanyol jezsuita (az újabb korban) Sevilla egyik templomából korbáccsal verte ki a hivalgó ruhákat viselő elegáns közönséget, mert Jézus is igy cselekedett a jeruzsálemi templom előcsarnokában üzérkedő kereskedőkkel. (Ugylátszik, ott tartották az “előbörzéket”). Ennek az evangéliumi fanatizmusnak a legújabb hulláma a matyók fővárosban, a borsodmegyei Mezőkövesden csapott föl. Mezőkövesdnek bámulatosan színes, remek ornamentikáju népviselete, gyönyörű hímzései híresek egész Európában, de Amerikában is. Messze földről mennek oda turisták, megcsodálni és vásárolni a gyűjteményeik számára. Ez a népviselet nem tetszett Jámbor László jezsuitának, ki “missziót” (lelki gyakorlatokat) tartani járt ott. Hogyis tetszett volna, mikor Jézus határozottan egyszerűséget, szegénységet, nem pedig hivalkodást és cifrálkodást tanított. Mit tudja azt a jámbor, hogy a szépen ruházkodás örök emberi, mert sexuális ügy, tetszeni vágyás a másik nemnek? Legények és lányok nem cifrálkodnának, ha csakis férfiak vagy csakis nők lennének a világon. Mit tudja azt a jámbor, hogy a matyókok népviselete nemcsak hivság, hanem ebben a szürke világban oázisnak megmaradt hagyománya az ősmagyar díszítő1 motívumoknak, amelyek ép úgy visszavezetnek Ázsiába, mint a nyelv? A jezsuita atya lángoló szónoklatára a mezőkövesdiek házi hímző- és szövőiparuknak pótolhatatlan remekeit mind kihordták a vásártérre s máglyán megégették. Természetesen zsoltárt énekelve. Természetesen a páter jelenlétében, ki égre meresztve szemeit adott hálát istennek, hogy sikerült a matyókokat jó útra térítenie. Az a furcsa, hogy ez a végtelenül korlátolt szerzetes a szegény matyókoknál kezdte gyakorolni az apostoli buzgalmát, ahol nem volt oly kiadós. Kezdhette volna a grófnéknál, akik szintén szerényebben öltözhetnének s telerakják magukat hivságos ékszerekkel. Kezdhette volna a diszmagyarnál, a bogiáros mentéknél és gyémántos kalpagoknál. Kezdhette volna a főpapok palotáinál, fogatainál, gyémántos keresztjeinél és pásztorbotjainál. Ezek nem hivságok és nem költségesek? Ezek feltétlenül szükségesek, mikor sokkal egyszerűbb kereszt, és lakás, és fogat, és jövedelem is megtenné? Mi fog most történni ? A magyar iparművészet lelkes hívei és barátai egyre azt panaszolják, hogy rohamosan fogynak a csodaszép, ősmagyar díszítő motívumokat megőrző darabok s menteni igyekeznek, ami menthető. Könyvekben, litográfiákban, fényképekben örökítik meg ezeket a darabokat, a legszebbjeit pedig múzeumokba viszik. S most előáll egy korlátolt ember, s egyszerre elégetteti mind, ami szépet Mezőkövesd népe talán évtizedek óta alkotott. Mert neki csak minden hiúság és cifrálkodás volt. Az oláhok elvették Kalotaszeget, a csehek a felsőmagyarországi gyönyörű tót hímzéseket mint cseh háziipart mutatják be a külföldi kiállításokon. Most még csak a mező* kövesdi remekszép népviselet divatját kell kipusztitani, s akkor teljesen elkészülünk a magyar nép iparmüvészetével. Mi fog most történni? Hogy fogják ezt a magyar illetékes körök megtorolni? Birják-e és vájjon akarják-e? Hiszen Jámbor László ahhoz a hatalmas szerzethez tartozik, mely a mostani kurzust előidézte es nagyra növelte. És ha esetleg lenne is bátorságuk őt kérdőre vonni, ez nagyon szelíd formában fog történni, mert nem mezőkövesdi harangozó, vagy kisbiró ő, hogy azt mondhatnák neki: te szarvas micsoda! Nem, ilyet határozottan nem lehet neki mondani. És ha akármit csinálnak is vele, életre keltené ez az elégetett remekeket a hamvaikból ? És ha Jámbor László utólag a legmélyebben sajnálná is a mit tett, érünk-e ezzel valamit ? Még az talán segítene, ha viszszaprédikálná az egész ügyet s maga kérné a mezőkövesdieket, hogy csinálják tovább a remekeket. YORKVILLE BANK THIRD AVENUE és 85-IK UTCA ALAKULT 1893-BAN. VAGYONI ALAP: $31,000,000-on felül Az igazi üzleti siker biztosítására megbízható bankintézetre van szüksége. Ez a bank kivételesen kitűnő szolgálattal bir. A MAGYAROK NÉPSZERŰ BANKJA YORKVILLE-ben. Nyisson nálunk betétet A Federal Reserve System tagja Látogasson el bankunkba MOST KEZDJEN TAKARÉKOSKODNI, hogy jó esztendeje legyen 1925-ben. A York vilié magyar származású üzletemberei nyissanak ebben a bankban csekkszámlát. Mindenféle üzleti ügyben szívesen és díjtalanul állunk ügyfeleink rendelkezésére. '
