A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-03-14 / 11. szám

A HÉT 3 Újabb részletek a zarándokut-botrányról Több ízben foglalkozott A Hét a zarándokút botránnyal, a melynek skandalózus részletei­ről ép A Hét rántotta le a lep­let. 'Megírtuk, hogy ennek a sze­mérmetlen üzletnek a mozgatói Haller István, a magyar politi­kai életből kitiltott panamista, Szabó Alajos budapesti lóver­senyhiéna és Szabó János tren­­toni lelkész és engedély nélküli hajójegy ügynök. Megírtuk, hogy az egész római zarándokút ötletet Szabó János tulajdonké­pen Grosz Ferenc roeblingi plé­bánostól plagizálta el, hogy Hal­ler heti ötven dolláros fizetést húz hónapok óta a zarándokút proviziós haszna reményében, hogy olyan összegeket számíta­nak a zarándokoknak, amelyek mellett minden egyes zarándok után száz dollár haszon ütné a markát a konzorciumnak. Arra a körülményre is rámutatott A Hét, hogy a magyar katholikus papság teljesen tisztában van azzal, hogy itt nem egy vallásos jellegű társas kirándulásról van szó, hanem arról, hogy a vallás cégére alatt egy sokszorosan megbélyegzett panamista, egy pesti bukméker és egy stréber és pénzéhes pap hatalmas üzleti hasznot biztosítsanak maguk­nak, nem is beszélve arról, hogy ennek a zarándokúinak az eset­leges sikere politikai feltáma­dást jelentett volna Haller Ist­vánnak, aki a Tanítói Bank bot­rányos bukása óta olyan erkölcsi halott a magyar politikában, hogy még az ébredőknek se kell és kanonoki stallumot Szabó Já­nosnak, aki nem tért volna visz­­sza többé Amerikába és zseb­­revágván a zarándokúiból meg­maradt hasznot, a botrányért való felelősséget átengedte vol­na azoknak a katolikus papok­nak, akik eléggé vigyázatlanok voltak ahhoz, hogy a nevüket odaadják a zarándokút business­­hez. Trentonból egy jelentkező. Az utóbbi hetekben feltűnően elcsendesedett a zarándokut-agi­­táció. A lapokban nem jelennek meg többé azok a hirdetések, a melyek a Jézus' nevét üzleti cé­lokra próbálták fruktifikáltatni; Haller mester, aki pedig elég hangosan szokta valamikor tü­zelni a pesti utcák csőcselékét a zsidó üzletek kifosztására, ugyan csak csendes ember lett, mig Szabó bukméker ur, aki egyéb­iránt a trentoni hitközségtől évi 240 dolláros szubvenciót vág zsebre a “Kereszt” cimü újság támogatása cimén, ugyancsak kezd rájönni arra, hogy mégis jobb az alagi gyepen Rascal-ra mint Amerikában Haller István­ra fogadni. Dacára Hallernek, dacára a pápa és a hercegprímás nevével való visszaélésnek, da­cára mindennek — a zarándok­út nem megy. Trentonban, a fő­hadiszálláson, egyetlenegy je­lentkező akadt: Mrs. Gacsó. De ahogy egy fecske nem csinál nyarat, úgy a jó Gacsónévai még nem lehet zarándokutat csinálni. A vidéken meg éppen reménytelen a helyzet. Toledo­­ból eddig öt jelentkező van, ezek között kettő ájris lány, Amerika hatvan magyar katoli­kus hitközsége közül negyvenháromba egyáltalá­ban nem engedték be Haller Istvánt. De azokban a hitközségekben is, amelyekben szónokolhatott, a papok kijelentették, hogy nem hajlandók sem az esetleges je­lentkezéseket, se az előleget el­fogadni, még pedig azért nem, mert nem óhajtják, hogy a ne­vük bármiféle vonatkozásba ke­rüljön a zarándokuttal. A kato­likus papság huzódozásának szá mos oka van. Az amerikai ma­gyar katolikus papság tisztában van azzal, hogy Szabó János, mikor a zarándokút ötletével Budapestre utazott, Grósz Fe­renc plébános ötletét lopta el, tisztában van azzal is, hogy miért hozta ide Szabó Haliért, arról nem is beszélve, hogy pa­pi körökben állandó szóbeszéd tárgya az a szégyenteljes elbá­nás, amiben Szabóék Feysz Hu­­golint részesítették Trentonban, akit — hálából azért, mert Sza­bót helyettesítette -— kitiltottak a trentoni templomból, mikor azt vették észre, hogy a trentoni magyarok jobban szeretik a ba­rátot, mint a business-eskedő, üzérkedő Szabót. Végül azzal is tisztában van a katolikus pap­ság, hogy a hercegprímás nevét teljesen jogtalanul használják föl Sza­bóék a zarándokút üzleti agi­­tációjára. A hercegprímás t. i. soha meg nem bízta Szabó Jánost azzal, hogy Amerikából zarándokokat vezessen Rómába és Magyaror­szágba, annál kevésbbé, mert a hercegprímás nem szokott hajó­jegy-ügynököket kinevezni és mert a hercegprímás reklámcé­lokra nem adja oda a nevét egyetlen hajóügynöknek sem. Haller Istvánnak pedig már csak azért se adott semmiféle megbízást Dr. Csernoch János, mert ez a kiváló főpap, aki a kurzus-terror legvéresebb nap­jaiban is tiltakozott az ellen, hogy a kereszténység jelszava alatt progrompolitikát hirdes­senek, rendkívül kényes a köz­életi tisztességre, és Haller István az utolsó esz­tendő alatt minden igyekezete dacára se kerülhetett abba a kitüntető helyzetbe, hogy Ma­gyarország hercegprímása fo­gadja a Tanitói Bank volt el­nökét. Mert ha Jézus fel Is támasz­tott halottakat, Magyarország hercegprímásának nincs kedve hozzá, hogy a magyar politika erkölcsi halottait feltámassza. A hercegprímás levele egyszerűen arra vonatkozik, hogy a herceg­prímás örömmel veszi tudomá­sul, hogy magyar zarándokok is lesznek Rómában, de egyetlen szóval sem mondja, hogy az esetleges zarándokokat pont Szabó Jánosnak kell vezetnie. Ez a magyarázata annak, hogy a katolikus papság támo­gatása hiján a zarándokúira nincs jelentkező és hogy ezen az alapon Szabó Jánosból nem lesz kananok, Haller pedig az idei husvétkor sem támadhat föl erkölcsi halottaiból. Haller itt is uszít felekezetek ellen. Természetes, hogy Haliért ez az anyagi és erkölcsi kudarc roppantul elkeseriti, annyira, hogy ő, aki Amerikában nem mert a maga igazi mivoltában mutatkozni, elveszti az egyen­súlyt és abban az újságban, amely eléggé méltatlanul viseli a “Kereszt” nevet, Darázs álnév alatt olyan hangon ir A HÉT le­leplezéseiről, amelyről még nem tudja, hogy Amerikában nem il­lik használni. A pesti gyilkosok szaklapjában szoktak ezen a progrom-hangon írni, amiből mutatóba talán ennyi is elég: Az egész zsidóság vagyona az üz­letcsinálásból származik — a dolog­ból a legritkább esetben. Bányában, vasolvasztó kemencénél, erdőben, szántóföldön egy szálat sem találunk belőle. És mind él — és milyen jól él. Sokkal jobban, mint akiknek a keze véres hólyagokkal van tele min­den este. És belőlünk él évszázadok óta. Ne kiabáljon tehát nyeresség­­ről és businessröl, ne hogy kedve szottyanjon a keresztény magyar­ságnak az iránt melegebben érdek­lődni, hogy miből és honnan is ered a mérhetetlen zsidó vagyon. Mi nem vagyunk abban a helyzetben, hogy gyilkosok és fosztogatók felbujtóival, csaló bankok politikai kijáróival vi­tatkozzunk. Mielőtt Haller Ist­vánnal polémiába bocsátkozhat­nánk, előbb azokat a kérdéseket kell tisztáznia, hogy mi része volt az utolsó évek politikai gyilkosságaiban, Az Est cimü lap kiadóhivatalának kifosztá­sában, minő szerepe volt ama két pénzintézet bukásában, ame­lyeknél anyagilag érdekelve volt és miért nem szabad felszólalnia a magyar parlamentben? Ha Haller István ezeket a kérdése­ket tisztázza, ha bebizonyítja, hogy sem a gyilkosságokra való felbujtatásban, sem a fosztoga­tásban, sem közvetve, sem köz­vetlenül része nem volt: bármi­kor megkaphatja tőlünk a vá­laszt úgy a zsidó vagyonok, mint a Tanitói Bank vagyoná­nak keletkezése és pusztulása felől. NORTHOERMAN -----LLOYD-----JEGYEK ODA—VISSZA LESZÁLLÍTOTT ÁRON BRÉMÁN ÁT MAGYARORSZÁGBA Harmad osztály, csak kabinok Itt lakó idegeneknek ha 12 hónapon belül térnek vissza, nincs nehézségük ___________a partraszállásnál. 32 Broadway, New York, vagy a helyi ügynöknél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom