A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)
1925-03-14 / 11. szám
A HÉT 3 Újabb részletek a zarándokut-botrányról Több ízben foglalkozott A Hét a zarándokút botránnyal, a melynek skandalózus részleteiről ép A Hét rántotta le a leplet. 'Megírtuk, hogy ennek a szemérmetlen üzletnek a mozgatói Haller István, a magyar politikai életből kitiltott panamista, Szabó Alajos budapesti lóversenyhiéna és Szabó János trentoni lelkész és engedély nélküli hajójegy ügynök. Megírtuk, hogy az egész római zarándokút ötletet Szabó János tulajdonképen Grosz Ferenc roeblingi plébánostól plagizálta el, hogy Haller heti ötven dolláros fizetést húz hónapok óta a zarándokút proviziós haszna reményében, hogy olyan összegeket számítanak a zarándokoknak, amelyek mellett minden egyes zarándok után száz dollár haszon ütné a markát a konzorciumnak. Arra a körülményre is rámutatott A Hét, hogy a magyar katholikus papság teljesen tisztában van azzal, hogy itt nem egy vallásos jellegű társas kirándulásról van szó, hanem arról, hogy a vallás cégére alatt egy sokszorosan megbélyegzett panamista, egy pesti bukméker és egy stréber és pénzéhes pap hatalmas üzleti hasznot biztosítsanak maguknak, nem is beszélve arról, hogy ennek a zarándokúinak az esetleges sikere politikai feltámadást jelentett volna Haller Istvánnak, aki a Tanítói Bank botrányos bukása óta olyan erkölcsi halott a magyar politikában, hogy még az ébredőknek se kell és kanonoki stallumot Szabó Jánosnak, aki nem tért volna viszsza többé Amerikába és zsebrevágván a zarándokúiból megmaradt hasznot, a botrányért való felelősséget átengedte volna azoknak a katolikus papoknak, akik eléggé vigyázatlanok voltak ahhoz, hogy a nevüket odaadják a zarándokút businesshez. Trentonból egy jelentkező. Az utóbbi hetekben feltűnően elcsendesedett a zarándokut-agitáció. A lapokban nem jelennek meg többé azok a hirdetések, a melyek a Jézus' nevét üzleti célokra próbálták fruktifikáltatni; Haller mester, aki pedig elég hangosan szokta valamikor tüzelni a pesti utcák csőcselékét a zsidó üzletek kifosztására, ugyan csak csendes ember lett, mig Szabó bukméker ur, aki egyébiránt a trentoni hitközségtől évi 240 dolláros szubvenciót vág zsebre a “Kereszt” cimü újság támogatása cimén, ugyancsak kezd rájönni arra, hogy mégis jobb az alagi gyepen Rascal-ra mint Amerikában Haller Istvánra fogadni. Dacára Hallernek, dacára a pápa és a hercegprímás nevével való visszaélésnek, dacára mindennek — a zarándokút nem megy. Trentonban, a főhadiszálláson, egyetlenegy jelentkező akadt: Mrs. Gacsó. De ahogy egy fecske nem csinál nyarat, úgy a jó Gacsónévai még nem lehet zarándokutat csinálni. A vidéken meg éppen reménytelen a helyzet. Toledoból eddig öt jelentkező van, ezek között kettő ájris lány, Amerika hatvan magyar katolikus hitközsége közül negyvenháromba egyáltalában nem engedték be Haller Istvánt. De azokban a hitközségekben is, amelyekben szónokolhatott, a papok kijelentették, hogy nem hajlandók sem az esetleges jelentkezéseket, se az előleget elfogadni, még pedig azért nem, mert nem óhajtják, hogy a nevük bármiféle vonatkozásba kerüljön a zarándokuttal. A katolikus papság huzódozásának szá mos oka van. Az amerikai magyar katolikus papság tisztában van azzal, hogy Szabó János, mikor a zarándokút ötletével Budapestre utazott, Grósz Ferenc plébános ötletét lopta el, tisztában van azzal is, hogy miért hozta ide Szabó Haliért, arról nem is beszélve, hogy papi körökben állandó szóbeszéd tárgya az a szégyenteljes elbánás, amiben Szabóék Feysz Hugolint részesítették Trentonban, akit — hálából azért, mert Szabót helyettesítette -— kitiltottak a trentoni templomból, mikor azt vették észre, hogy a trentoni magyarok jobban szeretik a barátot, mint a business-eskedő, üzérkedő Szabót. Végül azzal is tisztában van a katolikus papság, hogy a hercegprímás nevét teljesen jogtalanul használják föl Szabóék a zarándokút üzleti agitációjára. A hercegprímás t. i. soha meg nem bízta Szabó Jánost azzal, hogy Amerikából zarándokokat vezessen Rómába és Magyarországba, annál kevésbbé, mert a hercegprímás nem szokott hajójegy-ügynököket kinevezni és mert a hercegprímás reklámcélokra nem adja oda a nevét egyetlen hajóügynöknek sem. Haller Istvánnak pedig már csak azért se adott semmiféle megbízást Dr. Csernoch János, mert ez a kiváló főpap, aki a kurzus-terror legvéresebb napjaiban is tiltakozott az ellen, hogy a kereszténység jelszava alatt progrompolitikát hirdessenek, rendkívül kényes a közéleti tisztességre, és Haller István az utolsó esztendő alatt minden igyekezete dacára se kerülhetett abba a kitüntető helyzetbe, hogy Magyarország hercegprímása fogadja a Tanitói Bank volt elnökét. Mert ha Jézus fel Is támasztott halottakat, Magyarország hercegprímásának nincs kedve hozzá, hogy a magyar politika erkölcsi halottait feltámassza. A hercegprímás levele egyszerűen arra vonatkozik, hogy a hercegprímás örömmel veszi tudomásul, hogy magyar zarándokok is lesznek Rómában, de egyetlen szóval sem mondja, hogy az esetleges zarándokokat pont Szabó Jánosnak kell vezetnie. Ez a magyarázata annak, hogy a katolikus papság támogatása hiján a zarándokúira nincs jelentkező és hogy ezen az alapon Szabó Jánosból nem lesz kananok, Haller pedig az idei husvétkor sem támadhat föl erkölcsi halottaiból. Haller itt is uszít felekezetek ellen. Természetes, hogy Haliért ez az anyagi és erkölcsi kudarc roppantul elkeseriti, annyira, hogy ő, aki Amerikában nem mert a maga igazi mivoltában mutatkozni, elveszti az egyensúlyt és abban az újságban, amely eléggé méltatlanul viseli a “Kereszt” nevet, Darázs álnév alatt olyan hangon ir A HÉT leleplezéseiről, amelyről még nem tudja, hogy Amerikában nem illik használni. A pesti gyilkosok szaklapjában szoktak ezen a progrom-hangon írni, amiből mutatóba talán ennyi is elég: Az egész zsidóság vagyona az üzletcsinálásból származik — a dologból a legritkább esetben. Bányában, vasolvasztó kemencénél, erdőben, szántóföldön egy szálat sem találunk belőle. És mind él — és milyen jól él. Sokkal jobban, mint akiknek a keze véres hólyagokkal van tele minden este. És belőlünk él évszázadok óta. Ne kiabáljon tehát nyerességről és businessröl, ne hogy kedve szottyanjon a keresztény magyarságnak az iránt melegebben érdeklődni, hogy miből és honnan is ered a mérhetetlen zsidó vagyon. Mi nem vagyunk abban a helyzetben, hogy gyilkosok és fosztogatók felbujtóival, csaló bankok politikai kijáróival vitatkozzunk. Mielőtt Haller Istvánnal polémiába bocsátkozhatnánk, előbb azokat a kérdéseket kell tisztáznia, hogy mi része volt az utolsó évek politikai gyilkosságaiban, Az Est cimü lap kiadóhivatalának kifosztásában, minő szerepe volt ama két pénzintézet bukásában, amelyeknél anyagilag érdekelve volt és miért nem szabad felszólalnia a magyar parlamentben? Ha Haller István ezeket a kérdéseket tisztázza, ha bebizonyítja, hogy sem a gyilkosságokra való felbujtatásban, sem a fosztogatásban, sem közvetve, sem közvetlenül része nem volt: bármikor megkaphatja tőlünk a választ úgy a zsidó vagyonok, mint a Tanitói Bank vagyonának keletkezése és pusztulása felől. NORTHOERMAN -----LLOYD-----JEGYEK ODA—VISSZA LESZÁLLÍTOTT ÁRON BRÉMÁN ÁT MAGYARORSZÁGBA Harmad osztály, csak kabinok Itt lakó idegeneknek ha 12 hónapon belül térnek vissza, nincs nehézségük ___________a partraszállásnál. 32 Broadway, New York, vagy a helyi ügynöknél.
