A Hét, 1925 (2. évfolyam, 1-29. szám)

1925-03-14 / 11. szám

2 A HÉT Folyik a harc Károlyi Mihály szólásszabadságáért Az a harc, amely Károlyi Mi­hály szólásszabadságáért folyik, tetőpontját érte el azon a lunch­­eonon, amelyet a Civic Liberties Union adott szombaton délben az Astor-szállodában Károlyi Mihály tiszteletére. A lakomán több mint ötszázan jelentek meg, köztük nagyon sok ma­gyar is. Az amerikai közélet egész sereg kitűnősége jelent meg, akik mind lelkesen tüntet­tek Károlyi és politikája mel­lett. Az egész lakoma hatalmas demonstrációvá alakult ki, ame­lyen valamennyi szónok azt han goztatta, hogy Károlyi szólás­­szabadságának az ügye legelső rendű fontosságú amerikai ügy. Nem Károlyiról van itt szó, ha­nem Amerikáról, amely egyre nagyobb elhajlást mutat a poli­tikájában a reakció felé. A lako­ma tósztmestere Rev. John Haynes Holmes volt. Az első szónok Norman Hapgood volt, a legkiválóbb amerikai publicis­ták egyike, aki érdekes dolgo­kat mondott el arról, hogy YVashhingtonban valamennyire javulni fog a helyzet a legköze­lebbi jövőben. A reakció igazi exponense Washington­­ban Hughes volt. Coolidge el­nök maga ugyan típusa a kon­zervatív politikusnak, de Cool­idge egyúttal konzerválni akar­ja az amerikai tradíciókat is, a melyek között a szólásszabad­ság a legragyogóbbak egyike. Hughes távozása is részben ar­ra vezethető vissza, hogy Cool­idge elnök szorosabb viszonyt akar teremteni a State Depart­ment és a szenátus külügyi bi­zottságának elnöke, Borah sze­nátor között. ‘Majdnem bizo­nyosra lehet venni, hogy Hughes szájkosár-rendeletét rö­vid időn belül feloldják. A másik érdekes felszólaló Charles A. Beard volt, aki a Harvard-egyetemen a történel­mi tanszéket töltötte be. Pro­fesszor Beard kiemelte a beszéd­jében, hogy Mr. Hughes néhány évvel ezelőtt még maga hangoz­tatta, hogy a háborús rendelete­ket békeidőben lehetetlen fenn­tartani; ami a háborúban szük­ségesség volt, az a békeidőben — elnyomatás. És most éppen "Mr. Hughes az, aki egy háborús intézkedésre való hivatkozással kobozza el a szólásszabadságot. Rabbi Wise ugyancsak a szóno­kok között szerepelt; Horthyt támadta a beszédében és szem­beállította a Károlyi békés, pa­cifista politikáját Horthy véres uralmával. A lakoma magyar szónoka Biró János volt, aki ragyogóan megkonstruált, brilliáns beszéd­ben ismertette Károlyi Mihály politikai pályafutását, karrier­jét, politikáját. Ami az úgyne­vezett Károlyi-pénzeket illeti, elmondotta Biró, hogy a pénzt az amerikai magyarság politikai célokra, minden feltétel nélkül bocsátotta Károlyi Mihály ren­delkezésére. “Természetes” —1 mondotta Biró szószerint, —1 “hogy a magyar kormány fize­tett ügynökei és azok, akik azt remélik, hogy majd fizetni fog­ják őket, rágalmazzák Károlyit a gyűjtött amerikai pénzzel kap­csolatban. “Károlyi abban az időben sokszoros milliomos volt, aki saját vagyonának te^ kintélyes részét is politikai cé­lokra költötte el. Vázolta azután az októberi forradalom lefolyá­sát, az okokat, amelyek miatt ennek a forradalomnak meg kel­lett buknia. Leszámolt azzal a hazugsággal, hogy Károlyi ön­ként adta át a hatalmat a kom­munistáknak, hiszen a kommu­nista vezéreket azért ítélték ha­lálra, mert erőszakkal, fegyvere­sen ragadták magukhoz a hatal­mat. Éles kritikát mondott vé­gül Biró a Horthy-féle rendszer fölött és keményen támadta azo­kat a Horthy-ágenseket, akik itt Károlyit megfosztották a szólásszabadságától. A lakoma egész folyamán lel­kesen ünnepelték Károlyi Mi­hályt és feleségét, akik néhány meleg szóval köszönték meg az ünneplést. — Az emigráció története ed­dig sem volt valami napfényes és biztató, — mondotta Káro­lyi. — De ép ma, itt, úgy érzem, hogy ez a lelkes demonstráció jelenti a fölkelő napot. Az igaz­ságnak győznie kell! Az elfogadott rezoluciót A HÉT más helyütt közli. Hogy áll most a Károlyi-ügy? Károlyi ügyében az utolsó héten komolyabb változás nem állott be. A helyzet ma az, hogy Washingtonnak az egész ügy rendkívül kellemetlen s azt sze­retnék a legjobban, ha Károlyi egyszerűen nem törődnék az Ígéretével és beszélne. Mr. Castle, aki á State Department­­ben a Károlyi-ügyet intézi, Ká­rolyi ügyvédjéhez intézett leve­leiben szinte megmondotta, hogy Károlyi beszéljen és a State Department nem tesz elle­ne semmiféle intézkedést. Az egyetlen nehézség ma az, hogy a State Department nem akarja önmagát dezavuálni. Viszont Károlyi nem hajlandó belemen­ni abba, hogy az adott szavát bármily körülmények között is megszegje. A szenátusban valószínűleg ezen a héten szólalnak föl John­son és Borah szenátorok Káro­lyi ügyében. A két felszólalást és a rájuk következő vitát a kor­mány annál inkább szeretné el­kerülni, mert fontos kérdések­ben amúgy is súlyos vereséget szenvedett több Ízben az utolsó héten. Lehet, hogy a kormány Károlyi szólásszabadságának a visszaadásában azt az utat fog­ja választani a visszavonulásra, hogy Károlyi most megjelent könyve alapján oldja föl a hall­gatási fogadalma alól a magyai államférfit. Természetesen a magyar kor­mány ügynökei kétségbeesett erőfeszitéseket tesznek, hogy Károlyi amerikai propagandáját meghiúsítsák. A HÉT mai száma külön cikkben foglalko­zik azzal a gyáva és aljas kísér­lettel, amelynek a szerzői depor­­táltatni akarják Károlyit. A Town Hallban tartott legutóbbi meetingen a Népszava ügynö­kei a lap egyik “cikkének” kü­lön lenyomatát akarták oszto­gatni : az ügynököket azonban kilökték. Érdekes, hogy Berkó D. személyesen jelentkezett a Civic Liberties Union elnökénél, Mr. Baldwinnál, hogy jelen akar lenni a Károlyi-lakomán, mint a Horthy-kormány képviselője. Mr. Baldwin, megtagadta a furcsa kérés teljesítését és azt a tanácsot adta a Horthy­­kormány képviselőjének, hogy “rendezzen egy külön bankettet és próbáljon ő is 500 embert kapni. A Horthy-kormány kép­viselője azonban, .ezt a tanácsot nem fogadta meg. MÁRCIUSTÓL—MÁRCIUSIG (Folytatás az 1-ső oldalról) van egy egyre növekvő tábora, amely ezt az újságot a magáé­nak vallja. A HÉT-nek nincse­nek ügyönökei: A HET-et en­nek a lapnak a közönsége ter­jeszti és A HÉT előfizetői azok, akik ennek a mi lapunknak uj előfizetőket, ennek a mi tábo­runknak uj katonákat szereznek. A HÉT előfizetőinek a száma az utolsó hat hónap alatt megötszö­röződött és ha A HÉT olvasói úgy akarják, ez a szám meg fog tizszereződni abban a második esztendőben, amelynek a küszö­bét most lépte át A HÉT. A két ifjú hírlapíró pedig, akik ezt a lapot csinálják, azt hiszi, hogy olyan munkát végez, ami­nek ha kevesebb is a piaci ára, mint a kakaónak vagy a konden­zált tejnek, de a kulturértéke talán mégis nagyobb. És mert ez a világ már igy van beren­dezve : ha mások pénzt csinál­nak, akkor mégis kell lenni két fiatal hírlapírónak, akik — kultúrát csinálnak. D. I. KENYELEM szempontjából nyisson nálunk csekk­számlát. A havi gáz, villany és egyéb számlát legkényelmesebb csekkel fi­zetni. MÁR 100 DOLLÁRRAL NYITHAT SZÁMLÁT. KISS EMIL BANK HÁZA FOURTH AVE.—9th ST., NEW YORK WANAMAKERREL SZEMBEN Telephone: Stuyvesant 0300 ( MAGYAR KIRÁLY» N POS i A TfiW'ÄDPk’DrW7TAD KÉPVISELŐJE. . AZ ^EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN/ \ /

Next

/
Oldalképek
Tartalom