Agrártudományi Egyetem rektori tanácsának jegyzőkönyvei, 1959

1959. január 19.

Gárdos: Az Állattanyésztéstani Tanszék által oenyujtott tervezetet nem~lehet tervezetnek hs:x8zhx elfogadni, legfeljebb azt a kitételét, fakultatit előadás tervezését javasolja. íiz tervezetnek rendkivül vérszegény. Kolosai: Súlyos aggodalma van e conal sorsat illetően. A Tanodénak a legélesebben állnunk kell a legmeszebbmenő kritikát is, illetve feltétlenül vezető szerepet kell az állattenyésztésben biztosítani. Tűrhetetlen pl., hogy ahol a tangazdaságokban hozzányúlt az Ál­lattenyésztési Tanszék a tenyésztő' munkához - nagyon kveés kivé­teltől eltekintve - szégyent vallottunk. Pl. Gomboson vagy itt Gödöllőn. Arra megvan a hajlandóság, hogy a szubvenciót elköltsék, de hogy milyen produktivitással, az mellékes. Szekeres: Beszámol a tudományos ülésszak élőké szitáséról. A mult “Rext-ori Tanácsülés után tartottak egy értekezletet a Marxis­ta tanszék, a közgazdasági jellegű tanszékek vezetőivel és az ille­tékes partszervekkel. 16 téma merült fel, melyek előadásra kerül­hettek volna. Ebből a 16 témából nyolcat kiszanáltak. így ö téma előadása kerülhet szóba, melyek az értekezlet véleménye szerint két* napos ülésszakot vennének igénybe. Mi előtt az előadásokat ismertet* né a következőket közli: Pelmerült annak a lehetősége, hogy esetleg hívják meg a szovjet és a kínai mezőgazdasági attasé elvtársakat előadás tartusára, vagy esetleg egy másik szovjet küldöttség mező- gazdasági tagjatt kérik fel . £z az utóbbi azonban elesik, mert a küldött ség február végén érkezik és tat március első harmadában uta zik vissza, tehát ez nem esik bele a tudományos ülésszak időpont­jába. A külső előadók felkérését a maga részéről elintézi. Az előadások ütemezése: A megnyitó beszéd után Lázár professzor 1 1/2 órás előadasa a Tanacsköztursasag agrárpolitikájának kérdései­ről. Majd Schiller elvtárs Kun Béla szerepe a Tanácsköztársaság­ban, Molnárné adjunktus a Gépészmérnöki Karról a volt hadifoglyok szerepe a Tanácsköztársaságban, végül Berend elvtars előadása és Csizmadai elvtárs koreferaturaa zárná be az első napot, kik a somogyi szövetkezetek problémájával és Szántó Béla szerepével foglalkozná­nak. Második nap Gál elvtárs előadásával kezdenének, aki a revizioniz- mus bírálatáról tartana előadást, esetleg még egy téma a Tanács­köztársaságról. A Népiesekről Kerékgyártó docens tartana előadást, Kiss Albert statisztikai témájú előadása a Tanácsköztársasággal kapcsolrtban, Vágsellyei üzemszervezési kérdésekről, az üzemtan tudományának a képzéséről szólna, György-Encre számvitel,üzerntani. Pontos cimek még nincsenek rögzítve. Ilyen módon 9 előadás lenne, az első napon 4, a másodikon 5 eloadas. Nyolc előadás mondott, mert a Vágsellyei előadás két előadóval lenre Ezzel kapcsolatoan több bejelenteni valója nincs. A pontos címeket 2o.-án kapják és akkor a meghívó anyagot összeállítva Ektor elv­tars elé terjesztik. Benedek: Megtárgyalták a tudományos ülésszak anyagát, valamint a március 21.-i rendezvényt is. Az alábbi észrevételeket teszi: Helyes volna, ha az egész tudományos ülésszakot egy tanacsköztár- sasngi problémával foglalkozó előadással zárnák be. Javaslata, hogy a Sz.U.ból hazatérő hadifoglyok szerepével c. előadás fejezné be a tudományos ülésszak ezen részét. A másik javaslat, hogy Vágsellyei elvtars előadását ennék át egy másik ülésszakra, vagy az áprilisi, vagy a má/jusira. Esetleg mind a két ülésszakon javasolni, ameny- nyiben ez jó lenne. A két mezőgazdasági attasé meghívásával kap­csolatban az a véleménye, hogy azt úgy sem tudnák teljesíteni, és ig igy ilyen kérelemmel ne is forduljunk feléjük. A Járási Pártbizottság véleménye a március 21.-i rendezvénnyel kap­csol atban: Március 2o.-ám /pénteken/ este az egyetemi KISZ-szervezet, továbbá a gödöllői üzemi Kj-gZ szervezetek fákylás felvonulást rendeznének

Next

/
Oldalképek
Tartalom