Agrártudományi Egyetem rektori tanácsának jegyzőkönyvei, 1958
1958. december 22.
Flórisné Gyorsírói feljegyzés a Rektori Tanács 1958. december 22.-i üléséről. Rektor: Tisztelettel üdvözli a Rektori Tanács tagjait. Sajnálattal veszi tudomásul, hogy Szekeres rektorhelyettes elvtárs nincs jelen, pedig 3 héttel ezelőtt kérte, hogy legyen szives tervet kialakítani a kémiai oktatás körül kialakult helyzet normalizálására. Jó lett volna, ha a megoldandó problémák elősegítésében, az ő szakszerű véleményére és tapasztalataira építhettünk volna, de ha nincs jelen is foglalkoznunk kell adott esetekből kifolyólag a kémiai oktatással. Mivel az idő sürget, nem napolhatjuk el. A jelenlévő elvtársak közül néhány - ezen a vonalon tájékozódott elvtársat megkér - elsősorban Kiss Albert rektorhelyettes és Horváth János dékánhelyettes elvtá.sakat - hogy kan- csolódjanak bele ennek a témának a megbeszélésébe. Vitathatatlan, hogy a kémiai oktatás Agráregyetemünkön az egyik legfontosabb alaptudományi oktatás. Az is vitathatatlan, hogy amikor az a feladat került elénk, hogy négy esztendő alatt -oktassuk az összes oktatásra kerülő stúdiumokat, az alapoktatás területén is megfelelő arányosítást kellett vállalntmkT végrehajtanunk. Arányosítást kellett végrehajtanunk azért, hogy általános mezőgazdasági mérnökeink ennek megfelelő alapképzést kapjanak, akik nedig az u.n. szakosítás területén olyan munkakörbe iparkodnak specializálni magukat, amely munkakörben az itt nyújtott kémiai alap erősítésre szorul, ezt az erősítést majd az V.éven fogják megkapni. Annak feltétlenül káros hatása volna, ha a jogosan megkövetelhető arányokat nem tartanánk be. Négy esztendő az oktatási idő, a négy esztendőből az alapozásra egy esztendőnél hosszabb idő - ezt alaposan megtárgyaltuk annak idején - nem használható. Mindenesetre a kiegészítő stúdiumok során van arra a négy esztendőn belül is mód, hogy az alapozásra ráépítsenek. Egy sor tantárgy keretében - gondolok itt az élettanokra, a takarmányozástanra - nem is emlitve a talajtant, hiszen jóformán alig van tárgy, amely ne tartozna hozzá a kémiai alaoitmény- hez - meg van erre a mód. A helyzet mégis az, hogy az első éven aránylag bőven méretezett szorgalmi idő alatt, a növénytannak és egy sor más tárgynak szinte a rovására, kibelezett helyzetet élvez a kémia. Amilyen helyzetet élvez, azt vitathatatlanul meg is érdemli, de csak olyan mértékben szabad a többi Studium mellett az adottságait hasznosítania, hogy a többit ne zavarja. Mégis az történt, hogy a kémia zavart okozott az egész első évi stúdiumban. Bár t eljes joggal számított Szekeres elvtárs ezirányu javaslatára és számított arra, hogy abban kellően felkészül statisztikával is, ha sejti, hogy jelenlétét nélkülöznünk kell, az erre vonatkozó statisztikát magával hozza. így csak emlékezet szerint említi meg a legjellemzőbb adatokat: a rendes vizsgaidőszakban 8 ember mert nekimenni a kémiai vizsgának, a 8-ból 4 elvérzett. Hogy ez a helyzet mit okozott az egész első évi stúdiumban, ahhoz nem kell különösebb fantázia, hogy áttekintsük. Nem akarja a hallgatóságot menteni, de a hallgatóság felkészültsége nemcsak rajtuk múlik, hanem az oktatásnak is jelentékeny része van a kibontakozó eredményben. Ez semmi esetre sem olyan állapot, aminek meg szabad ismétlődnie. Feltétlenül meg kell nézni, hogy hol van itt a hiba oka. Továbbmenve: úgy tudja, hogy mintegy 3o az évismétlők száma és vajmi kevés ezek között, aki kémiából is ne bukott volna. Vagy: kétségbeejtőén elszomorító állapot, hogy 4 olyan hallgató volt, aki csak kémiából bukott, és ezek a 3-ik utóvizsgán is megbuktak. £
