Agrártudományi Egyetem rektori tanácsának jegyzőkönyvei, 1958
1958. december 8.
A tanszékek vonalán uralkodó helyzetnél arra mutat rá, hopy ott objektive szintén megvan a kötött munkaidő, de az oktatás megkíván a kötött munkaidőtől eltérő munkát is. n gyakorlati foglalkozások gyak ran 6-7 óráig tartanak, az előksézitő munka megkívánja, hogy a laboráns is jelen legyen. Ilyen esetekben a tanszékvezetőnek a következő napokban joga van a munkaidőkedvezményt biztosítani. Az a havi 8 óra túlórakeret, ami rendelkezésre áll személyenként, ipten gyakran nem fedezi a többlet munkaidőt amit az oktatás a segédszemélyzettől megkíván, ennek következménye, hogy a tanszéki dolgozók gyakran osuszta tás miatt jönnek d.e. 9-lcnr, vagy d.u. 3-kor már mennek haza. Ismétli, hogy gazdasági vonalon a munkafegyelem problémája szintén nem a kezdés és befejezés betartásában jut kifejezésre, hanem a munkaidő kihasználásában, illetve a munka könnyebb, vagy komolyabb elvégzése tekintetében. Az ilyenekből igen súlyos bonyodalmak származnak néha, mert ha a számadásba hanyagul kerülnek be adatok, azt az ellenőrzés során már csak igen sok plusz munka ráfordításával lehet helyrehozni. Végül megjegyzi, hogy a tanszéki dolgozók munkafegyelme kérdésénél azért használta a "látszólagos'1 munkafegyelem lazulás kifejezést, mert ahhoz, hogy tényleges lazulásról beszéljen, minden esetben meg kellene győződnie, hogy a ijövés-menés oka valóban ledolgozott túlórák csúsztatásban való kivételéről, vagy másról van szó. Tény az, hogy akár látszólagos, akár valódi munkafegyelem lazulásról ván szó, ipen rossz hatással van a hivatali dolgozókra. Van egy rektori rendelkezés, amely igen szigorúan előírja a jelenléti nanló vezetését, ennek ellenőrzését úgy kari, mint rektori szinten javasolja rendszeresíteni, de olyanformán, hogy esetenként váratlanul kanjának az egyes tanszékek, osztályok ellenőrzést, akkor biztosan kevesebb lesz a munkafegyelem-sértők száma. tételez fel Horváth János: A tanszékeken olyan kevés laboráns van, hogy nem hinné-eaen ezen a területen munkafegyelem lazulást. Az oktatók erkölcsileg kötött munkaidejénél, illetve ennek betartásé nál a tanszékvezetők felelősségére hivja fel a figyelmet. Erre a legközelebbi kari ülésen fel is fogja hivni a figyelmüket. Ha a tanszékvezetők rendszeresen beszámoltatják oktatóikat a végzett munkáról, mindig tudja, hogy mivel foglalkoznak, akkor nem fogják feleslegesen tölteni az idejüket, nem lesznek indokolatlanul távol. A jelenléti naoló itt nem ad megfelelő alaDOt az ellenőrzésre, illetve nem ad magyarázatot a távollétre. az általános jövés-menés kérdéséhez megjegyzi, hogy különösen a déli órákban azért nagy látszólag a forgalom, mert a teleoen lakók sokan otthon ebédelnek. az adminisztratív dolgozók jelenléti napjójának ellenőrzését lsen helyesli, a rektori apparátustól is kéri ezt, mert annak sokkal nagyobb a súlya, mintha"a kari szervek végzik csak. Általában az a véleménye, hogy a tanszékeken sem olyan nehéz a helyzet, mint amit a látszat mutat. A segédszemélyzet és az oktatók is kihasználják a munkaidőt, igen kevés azoknak a száma, akik nem komoly munkának, hanem csak Időtöltésnek tekintik az oktatást.
