Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1980
1980. március 5.
- 20 -értést tisztázni kell. Ő külön súlyt helyezett a Közgazdaságtudományi Egyetem uj rektorával történő egyeztetésre, aki 1979-ben lett az Egyetem rektora. 0 azt a kérdést, már korábbról, mint a Pártközpont osztályvezetőhelyettese, majd az Akadémia illetékes bizottságának tagja, ismerte. Beszélt vele és a rektor felhatalmazta őt,hogy hivatkozzon rá. Ha ennyire félreértette, akkor ez egy sajátos dolog. Lehet, hogy uj helyzet slakult ki valamilyen okok miatt. Lehet, hogy pontosan «sok miatt, ami eddig volt. Elképzelhető. Újra kell tisztázni, mert ez más. Ez lett volna az egyik, amit szerett volna elmondani és szeretné, ha az Egyetemi Tanács tagjai megértenék, hogy sem ez a testület, sem más testület, csak a legszükségesebb esetben ülésezzen. Egyik politikai vezetőnek elmondta, hogy valski összeszámolta /ő nem számolt utána/ az Egyetemen egy év alatt 3000 értekezlet volt. Nem lehet úgy tanszéki értekezletet tartani, hogy mindenki ott legyen. Valaki mindig hiányzik, mert valamilyen szinten folyik egy^értekezlet. Az illetői vezetőnek az volt a véleménye, hogy észbontó • 0 sem tud mást mondani. Emlékezzenek vissza, amit korábban mondott. Az elfogadható, hogy egy rektor, egy vezető három évig fusson ezekkel a dolgokkal. De az, hogy az Egyetem szélesebb vezetését is, a tanszékvezetését és más vezetőket is, akiknek alapvetően az oktatás, kutatás, szaktanácsadás a feladata, szintén ilyen módon terheljük, ezt nem tartja elfogadhatónak. Lehet, hogy nem jól választotta meg, és azt a kérdést végig kellett volna futtatni minden szinte. Akkor vállasa ezt a hibát.O úgy érzi, hogy jól fogfe meg a kérdést. Még egyszer* nem fogja engedni az intézetesitést, vagy a szeryezeti korszerüsités vitáját mindaddig, amig ez ki nem jön. Minden MÉM és más kérés ellenére visszatartotta mindezidáig, hogy az egyetemi vezetésnek a szervezeti konstrukcionális helyzeten máris tegyenek váltoetatásokat, illette ezügyben lépéseket. Nem akarja idegesíteni a szervezeti változásokkal az Egyetem munkáját. Dolgozni kell, ha valamikor, most igazán. Szeretne a felsőoktatási Szemle 1979. évi decemberi számából az egyetemek és főiskolák belső szervezetének integrációjáról szóló szerkesztőségi cikkből idézni a következőket* "Mindenekelőtt egyértelmű - már az eddigiekből is kitűnik - hogy a szervezeti integráció § tartalmi integrációt szolgálja és ahhoz kell, hogy igazodjon". 0 úgy érzi, hogy a tartalom itt kialakult, a szervezetnek ezt követni kell. A Miniszteri Értekezleten ő azt mondta, hogy a Miniszteri Értekezlet hozhat akármilyen határozatot, ő mint rektor hazajön és létrehozza azt a kari tanács-jellegü bizottságot, mely ezt a területet összefogja. Létrehoztuk ezt a bizottságot, de nem szervezetileg kialakult, zavaró, ezért nem tudunk működni. Ezt akarjuk most, hogy működjön. Karokra természetesen sok intézményben továbbra is szükség van. Van ahol nines, ahogy ezt Pál elvtárs is említette. Mindenekelőtt ott van szükség karokra, ahol a képzés több tudományterületet fog át, pl. a tudományegyetemeken, a hallgatók száma nagy, az oktatás szervezésére kell a munkamegosztás. Úgy érzi, hogy ez a mi Egyetemünkön is Így van. Természetesen a Budapesti Műszaki Egyetemen is és még másutt is. A kari tagolódás adhat megoldástélyan intézményben is, ahol több szinten folyik a képzés. 111. ahol a szakok bonyolult rendszere az oktatási folyamat összetettsége megkívánja, hogy egyes helyeken még kisebb karok létrehozása is ésszerű lehet. Tehát ez a rendelet, amit itt most említett Pál elvtárs is és beharangoz ez a szerkesztőségi
