Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1973

1973. március 16.

séges, ha miközben kialakítjuk alaptudásukat és a legszükségesebb készségeket, nem feledkezünk meg a jövő feladatainak és a mai valóságos körülményeknek ellentmondásáról, és a képzés során különös gondot fordítunk arra, hogy a hallgatókat a körülmények alakítására tegyük alkalmassá, az erre irányuló képességeket, készségeket ós akaratot fejlesszük ki bennük. Ez a tudományos, elméleti felkészítés mellett legalább ugyanolyan súllyal és jelentőséggel világnézeti nevelést is igényel. A világot, annak törvényszerüeé geit ismerő ós megismerni akaró, önálló gondolkodásra és döntésre képes, a körülményeket megértő és azokat változtatni akaró és képes, eredményesen és a közösség számára is hasznosan tevékenykedő szakembereket kell képezni.

Külön jelentősége van e feladatnak egyetemünkön. A magyar mezőgazdaság helyzete, történelmi fejlődése következtében napjainkban szinte egyidejűleg jöttek és jönnek létre a gépi nagyüzemi termelésre való áttérés feltételei, az ezt az áttérést biztositó tényezők ós érlelődnek a tudományos-tech nikai forradalom eredményeit a mezőgazdaságban hasznositó folyamat első lépéseinek előfeltételei, mely folyamat szoros kölcsönhatásban a paiasztság és tudata, valamint a falu, a falusi életmód átalakulásával együtt megy végbe.

Az agrárérteImiség - és azt képző egyetemünk - felelősége rendkívül nagy. A mezőgazdaság, a falu és a parasztság arculata átalakulási folyamatának üteme gyorsabb mint az iparé, a városoké és a többi osztályé és rétegé, de egyben több is még a visszahúzó, a régi életformából és tudatból ittmaiadt elem. A mezőgazdaságban dolgozó értelmiségiek aránya jelenleg még alacsonyabb a többi népgazdasági ágban dolgozókénál, viszont közvetlen hatásuk a dolgozókra és ennek következtében felelősségük is nagyobb. A falu életére jelentős positiv hatást gyakorolhatnak, ismeretterjesztő, népművelő szerepük is van. Bár szakmájuk jelentős mértékben természettudományos ismereteket igényel, el