Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1964-1965

1964. október 31.

sokszor mint idősebb dolgozók, hármas kötelezettségnek kell eleget tegyenek: az otthon, a hivatal és az egyetemi tanulmányok, Levelező hallgatók esetében sajnos nem áll rendelkezésünkre az a lehetőség, hogy a diákotthoni elhelyezésben a jó közösségi szellem alapján hassunk a magatartásukra. Bár erre szükség lenne, mert megfigyelhető, hogy a levelező hallgatók esetében is, bár felnőtt emberekkel van kapcsolatunk, mégis észlelhető a bizonyosfoku diákos magatartás felvétele, amely esetleg apró blicdlésekben, vagy puskázásokban nyilvánul meg. Éppen ezért fontos lenne, hogy levelező hallgatóink elhelyezésére az eddigieknél nagyobb gondot tudjunk forditani és a konzultációk és gyakorlatok idején a levelező hallgatókkal kapcsolatban is egy sajátos, de határozott nevelői hatás érvényesüljön.

Igen kedvező hatást tett ebben a tekintetben egyik évfolyamon öntevékeny évfolyamgyülés szervezése, amelyen a Dékáni Hivatal részéről részt vettünk és egészen kötetlen formában sikerült bizonyos problémákat tisztázni.

Levelező hallgatók esetében a munkára nevelés kétirányú lehet. Először az egyetemi évek alatt az egyetemi munkára, a tanulásra való nevelés kérdése rendkivül fonts, mert a levelező hallgatóknál még élesebben nyilvánul meg az a helyzet, hogy a középiskoláról az egyetemi szintre való áttérést, még időben is jelentős távolság választja el.

A levelező hallgatókat ugyan rá kell nevelni a folyamatos tanulásra és a tananyag elsajátításának munkafogásaira, mint a rendes hallgatókat, méghozzá sajátos speciális viszonyaik között, amikor az otthon és a hivatal terhei a legtöbb esetben nem segítik elő, hanem gátiják a tanulást.

Másodszor az egyetemi évek elvégzése utáni időszakra kell gondolni a nevelőmunka területén, amikor a levelező hallgatók munkakörükben a tanultak felhasználását kell, hogy megkezdjék. Ez azért sajátos nevelési probléma, a levelező hallgatók esetében, mert sok esetben a levelező hallgató^ már mint gyakorló