Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1964-1965
1964. október 31.
- 8 A hivatástudatra nevelés érdekében továbbra is szorgalmaznunk kell a képzési idő öt évre való felemelését, az 5 hónapos gyakorlatnak az egyetem képzési rendszerébe való visszahelyezését, a mezőgazdaság élenjáró dolgozóinak oktató-nevelő munkánkba való bekapcsolását, s lehetőséget kell találnunk, hogy hallgatóink a mezőgazdaság termelési problémáival még szélesebb körben ismerkedhessenek meg* II* Levelező tagozat. 1. A nevelőmunka hatékonysága* a munkára nevelés a tanulmányi eredmények alap .ián* A levelező tagozaton a nevelőmunka a nappali tagozathoz viszonyítva módosított formában jelentkezik. Bár a végső elérendő cél tekintetében a nappali és levelező hallgatók között nincs különbség a jó mezőgazdasági szakemberré nevelés tekintetében, mégis a nevelőmunka lehetőségei és eszközei több tekintetben eltérőek a két tagozat között. A levelező hallgatók esetében talán szokatlan a kérdést úgy felvetni, hogy a nevelőmunkát a levelező hallgató munkaadójával és a munkahelyével kell kezdeni. A levelező hallgató munkahelyi vezetőjének és környezetének megnyerése a tanulás számára a levelező hallgató számára rendkivül fontos. Bem elég ha a raunkahelyvezető a tanuláshoz való hozzájárulását egyszer aláir ja; ugyanakkor éveken keresztül a tanulással járó áldozat- vállalást a hivatal részéről a levelező hallgató érdekében a Kar a munkahelyekkel a kontaktust igyekszik úgy fenntartani, hogy a tanulmányi előmenetelről értesiti a munkahelyi vezetőket. Előfordult, hogy amikor a hallgató a munkahelye részéről bizonyos nehézségekkel találkozott, hivatalosan irtunk át a munkahely vezetőjének, amelyben felhivtuk a figyelmet a fennálló jogszabályokra és a munkahely segítségét kértük. Mint a hallgatók utólag jelentették, ez a megkeresés utólag jó hatást váltott ki. A levelező hallgatók esetében szintén az első év kritikus a további évek nevelőmunkája tekinte tében. A levelező hallgatók n