Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1959-1960

1960. április 21.

f. / Az Egyetem dolgozói 43 kísérleti gazdasággal tartanak kapcsolatot.

g. / Az Egyetem tanszékeinek dolgozói összesen 116 állami gazdasággal állnak kapcsolatban, azaz egy-egy állami gazdaság több esetben, több egyetemi tanszékkel is kapcsolatban van.

h. / Az Egyetem dolgozói 159 termelőszövetkezettel tartanak kapcsolatot, s itt is meg kell jegyezni,_hogy egy-egy termelő- szövetkezet több egyetemi tanszékkel is kapcsolatban van.

Meg kell említeni, hogy egyes tanszékek igen megerőltető terheléseket vállaltak a tsz-mozgalom érdekében. Az Uzomtani Tanszék 9 dolgozója összesen 28o munkanapot töltött vidéken tsz-mozgalmi munkán. Ez egy főre vetítve egy havi terhelést jelent.

Ezenfelül a Talajtani Tanszék .két dolgozója több hónapig,a Növénytani tanszék egy dolgozója ugyancsak több hónapig, az Allatbonc- és élettani Tanszékről egy fő 6 hétig foglalkozott kizárólag t >rmelőszövetkezeti munkával,

Nam térünk ki részletesen az egyes tanszékek folyamatos tsz- patronálási munkáira /Takarm 'nyozástan, állattenyésztéstan,stb/, valamint a Uezőgazdas, gi Gépészmérnöki Tar ’műszaki jellegű pat- ronalási munkálataira és kapcsolataira. Meg kell azonban említeni, ho0y a tanácsi szervekkel karöltve a Mezőgazdasági Gépész- mérnöki Kar Tanszékei továbbképző előadásokat, gép bemutatókat, valamint ist ...llógépositési bemutató tartottak, /állattenyésztés Gép ,'sitése Tanszék/

A fnnti adatokat csak kiragadtuk annak ilusztrálásázs , hoyy Egyetemünk dolgozói az oktatáson kiviül mil'yen feladatok megoldás n fáradoznak, mert a tudományos kutatómunkát tárgyalni csak az Egyetem összes körülményeinek figyelembevétol lehet.

Az Egyetem tudományos kutatómunkájának tényleges tárgyalása előtt feltétlenül foglalkozni kell még néhány előfeltétel kérdésével. Elsősorban a tarszékek felszerelése, műszerezettsége, elhelyezése vizsgálandó meg's ez általában elég jónak mondható, A legkevésbé a tanszékek elhelyezése megfelelő, ez kissé szűkös.

a legdöntőbben érződik a segédszemélyzet hiánya. Az oktatástól függetlenített dolgozók száma rendkívül csekély az Egyetemen, s a laboratóriumi és kísérleti téri szakképzett segéderők száma pedig elenyészően csekély a szükséglethez képest. Ez a helyzet azt eredményezi, hogy a tudományos személyzet igen gyakran hosszú időt igénylő' olyan munkaiatokat végez, amelyhez semmiféle szakképzettség nem szükséges, illetve amelyhez betanított laboránsok, vagy kísérleti téri dolgozók tökéletesen megfelelnek. Ez a munkaerőgazdálko* ás a tudományos munka termelékenységét önmag ,ban véve kedvezőtlenül befolyásolja, illetve bizonyos szempontból alacsony szinten meghatározza.