Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1959-1960
1960. április 21.
- 3 Népgazdaságunk fejlődésének jelenlegi s$ több segéderőt, de felsőbb szerveinknek Egy-. • kaszában nem Is phattunk :teműnk eme igényét nyilván kell tartani, s amint a népgazdaság fejlődése a fejlesztést megengedi, úgy az egyetemi sagédszemélyz t létszámát fel kell emelni. Az Egyetem központi Könyvtara és tanszékei irodalommal elég jól el vannak látva, Nemcsak a szovjet és a baráti szocialista országok folyóiratait tanulmányozhatják Egyetemünk dolgozói, hanem a devizaigényes nyugati szakfolyóiratokat is. Sajnos Egyetemünkön önálló tudományos kutatók, önálló aspiránsok, stb. csak kis számban dolgoznak. Tehát a tudományos munka döntően nagyobb részét az oktatók végzik. Ez utóbbi körülmény ugyan csökkenti a tudományos munka mennyiségét, de az oktat is^színvonalának feltétlenül használ, -különösen a' természettudományos alaptárgyat oktató tanszékik dolgozói szereznek élményszerü tapasztalatokat az oktatott anyag tárgyköréből kísérletes munkájuk során. Természetesen Egyet,-műnk tanszék ii a gyakorlattal való kapcsolatot /ami a tudományos munka és az oktatás alátámasztására szolgál/ nem a tanszéki"laboratóriumokban szerzik meg, mint arra fentebb rámutattunk. Azonban a laboratóriumi munka is fontos igen sok esetben, A Mezőgazdasáltudományi Kar tudományos munkai közül elsősorban a kukorica komplex agrotechnikája cimü témáról kell megemlékezni. A témával kapcsolatos kutatómunka kiterjed a kukorica agro- teehnikájána x gépesítésére, növényterme- ztési problémáinak tanulmányozására, a meglévő gépek okszerű hasznosít gára, stb. Elterjesztették a vizsgálatokat még herbicidek alkalmazására is. Meg kell említeni, hogy a gödöllői ikersoros termesztésű ca átlagban 15 magasabb termést ad szerrel termesztett növény, után vetett búza még jegyezni azt is. aoá.v a soros kukoricánál szereknél. kukorimiht a szokvány mód- godöllői ikersoros kukorica szintén Í5-2o $-térméstöbbletet mutat, “kig kell is, hogy a termesztési költségek a gödöllői ikerilacsonyabbak, mint másfajta termesztési médIuegemlitendő végül, hogy gödöllői ikersoros kukoricát 1959-ben mintegy 12 ezer kh-on termesztettek, /Y'övénytermesztéstani Tanszék./ Igen kedvező eredményeket kapott a Mezőgazdaságtudományi ICar "a műtrágyák és növényvédőé zérók komplex alkalmazása, különös tekintettel a szőlő permetező trágyázására" cimü témában, A vizsgálatokat 15 gazdaságban végezték el és a cukorhozam növekedése 8-29 $—os volt egyes kísérletekben. Az izsáki -állami gazdaságban 191 kh szőlőben használtak permetező-trágyázást s ennek eredményeképpen 0azdaság félmillió forint többlet jövedelemhez jutott. Az FM. Fejlesztési Irodája 196o-ban országos kísérletet végez a szőlő permetező-trágyázásával /Mezőgazdasagi Iparok Tanszék/.
