Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1989-1990

1990. február 26.

Szervezeti egység A téma címe A témavezető neve Támogatás bér besz:dologi ePfc Földművelés- tani és_ No- vényterm.T, A Pest megyei le- Dr.Bárcsak gélŐk ökológiai Zoltán vizsgálata a gyep- javítás és az okta­tás összefüggésében 5 A téma ismertetése; 47 Pest megyei mezőgazdasági üzem .34094 ha gyepjére vonatkozóan végeztük el a vizsgálatokat. A kutatás célja, bogy a Pest me­gyei legelők ökológiai vizsgálata alapján megállapítsuk a gyep- takarmánytermesztés lehetőségeit, a gyepjavítás módszereit/me­lyet az oktatásban is felhasználhatunk. A felmérő adatok alapján megállapítottuk, hogy a. megye gyepterü­leteinek termőhelyi viszonyai nagyon gyengék* A gyepek egy része talaj- és környezetvédő gyep, szántóföldi művelésre feltörés útján sem^alkalmasak. Az átlagos aranykorona (AK) értékük 10,1r A betakarításra, ill. legeltetésre kerülő gyepek átlagos széna­termése a megyében 1,36 t/ha. (Az országos átlagot nem éri el a fűtermés.) A gyepterületek sokirányú felmérése közül a termést befolyásoló 2 tényezőt emelünk ki. A Pest megyei legelőegységek nagyságára vonatkozó felmérés szerint 11 % 3 ha alatti és 9 % 4-5 ha közöt­ti nagyságú terület. Ezeket a szórványgyepeket háztáji állat- állománnyal legeltetve, vagy kaszálással lehet hasznosítani. A nagyobb állatcsoportok legeltetésére a 6 ha feletti gyepterüle­tek alkalmasak. A,gyepek legfontosabb termést befolyásoló tényezője a terület vízgazdálkodása, vagyis a fekvése. A megye gyepjeinek 65 íS-a száraz, sőt aszályos fekvésű, a nyári időszakban rendszeresen kisül. A. gyep jé vízgazdálkodású, területéhez 35 %~nyi gyep tartozik, amelyek a síkvidéki, elsősorban a folyók melletti, völgyi területek, melyeket jobb minőségű rét- vagy legelőként h sznosítanak. A kísérlet céljának megfelelően konkrét adótokkal bizonyítjuk és az oktatásban megerősítjük, bogy a gyep termését az ökoló­giai tényezők és a különböző hasznosítási módok jelentősen be­folyásolják. A juhlegelők a legkisebb termést adó száraz és aszályos fekvésű gyepek. A húsmarha legelők a kedvezőbb adott­ságúhoz átlagtól nagyobb termést adó, elsősorban síkvidéki legelők. Megállapítottuk, hogy a kaszáló-típusú gyepek a leg­nagyobb termést biztosítják, ami a kedvező vízellátásnak tu­lajdonítható. A talcjvédő gyepek termése nem mért, rendszerint alkalomszerűen hasznosított. Az egyéni és háztáji gyepek je­lenlegi állapotukban gyengék, javításra mindenképpen érdemesek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom