Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1983-1984
1984. június 25.
a döntések, amelyek nem számoltak az agrárágazat közgazda- sági környezetével, az egyre erősödő versenyháyzettel és azokkal a dinamikus fejlesztési erőkkel, amelyek a termelési rendszerekhez, társulásokhoz, egyesülésekhez tartoznak és működésűkből következnek. Az állattenyésztésben túlértékeltük az összevont kutatóhely meghatározó szerepét az adott ágazat termelésfejlesztésében, a megfelelő súlyú tényleges hatás elmaradása miatt a hivatalosan kijelölt kutatóközponti koordináció bizonyos értelemben formálissá vált. A kutatási és fejlesztési eredmények iránt megnövekedett igény uj tipusu vállalkozási formák megjelenéséhez vezetett, amelyek a késlekedő jogi- és pénzügyi szabályozás megjelenése ellenére is, gyorsan utat törtek maguknak. A kutatási-fejlesztési-termelési egyesülés az un. agrárinnovációs lánc kialakításának önkéntesen szerveződött vállalati formája. Ez a rzerveat különböző ágazati vertikumok racionális termelésiéjlesztéffit vállalja fel, széleskörű kapcsolatrendszerben, amihez egyre jobban illeszkedik az agrárkutatóhálózat önfejlődése. A továbbiakban elsősorban a vállalkozói képesség ming teljesebb kibontakoztatása lehet a cél. A szervezeti korszerűsítéseket elsősorban az intézmények saját kezdeményezésére kell bizni, aszerint, hogy az általuk vállalt K+F feladatok megoldásához melyik gazdálkodási forma a legalkalmasabb. 2. TUDOMÁNYOS ERŐK, SZEMÉLYI FELTÉTELEK, AlfYAGI ERŐFORRÁSOK A Minisztérium felügyelete alá 11 kutató-fejlesztő intézet, 12 felsőoktatási kutató-fejlesztő hely, 17 vállalati és 9 egyéb kutató-fejlesztő hely tartozik. /Ennél természetesen lényegesein több helyen folyik elsősorban műszaki fejlesztés, ami ma már szerves része az élenjáró állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, vállalatok, rendszerek, társulások és egyesülések tevékenységének. /A Magyar Tudományos Akadémia ncvgy és az Ipari Minisztérium egy agrárágazatba tartozik kutatóhelyével együtt jelenleg 54 főhivatású
