Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1967-1968
1968. január 31.
A/ BEVEZETŐ A mezőgazdaságot irányító szakemberei, tevékenysége igen sokoldalú. Történelmileg igazolható, hogy a mezőgazdasági szakemberek feladatai közé sorolt aktivitások mennyisége, sűrűsége, gyakorisága, intenzitásának szintje és variabilitása a termelési színvonal alakulásától - elsősorban a termelési eszközök fejlettségétől és a termelés társadalmi szervezettségétől - függ. A korai mezőgazdaság irányítására alkalmas szakemberek képzése kezdetben tulajdonképen osalmem-itljEsztán_einpi- rikus közléseken alapul. /Ezen a tényen mltsem változtat, hogy párhuzamosan már a XVIII. században Keszthelyen a Georgikonban külön szakon mezőgazdasági földmérő mérnököket is képeznek./ Ezidőtájt - bár később az aktivitások természettudományos magyarázatát is egyre inkább megadják a képzés során - a mezőgazdasági szakember kép-zés egyaránt szolgálja a termelési technika,technológia gyakorlati vonatkozásának megtanítását, a koncepciók kidolgozását, a tervezést, a kalkulációkat, a szükséges készségek kialakítását , a nyilvántartás és ellenőrzés ismeretanyagának elsajátítását, a munkáinányitást és a munkák minőségének ellenőrzését, stb,. vagyis «teljes értékű polihisztorok« kép zése volt a feladat. A felszabadulás előtti nagybirtokok szakvezetéséhez, illetve d parasztgazdaságok irányításához /pl. gazdasági felügyelők/, vagy a szakoktatás alsó—, illetve középfokú szintjéhez az ilyen módon képzett szakemberek tökéletesen me gf öleltek.- . .
