Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1964-1965

1964. december 22.

- 7 ­Dr, Nagy László A nevelő munka jelentőségét hangsúlyozva elmondotta, hogy nincs talán egyetlen olyan területe sem az egyetemi oktatásnak, ahol annyira sokoldalúan kellene felkészíteni a hallgatókat felada­taikra, mint az Agráregyetemen. Az agrármérnök nemcsak termelés­irányító szakember, hanem a termelőszövetkezeti közösségnek is az egyik vezetője, adott esetben a község egyik vezetője és a falu egyik jelentős művelődési tényezője is. Tapasztalható, hogy az utóbbi időkben az agrármérnökök egyre nagyobb számba kapcsolód­nak be a falu művelődési kérdéseinek megoldásába is. Az egyetemnek arra is törekedni kell, az agrármérnökeink a fal­vakban a korszerű műveltség propagátorai is legyenek. E nevelé­si feladat megoldásában úgyszólván minden tanszék résztvehet, A korszerű műveltség a hagyományos általános műveltség fogalma mellett a marxista világnézetet is magában foglalja. Van azon­ban a korszerű műveltségnek olyan faktora is, amelyet a terme­lőerők és a termelési viszonyok adott szintje határoz meg. A fo­kozódó kemizálás és gépesítés azt követeli, hogyegész paraszt­ságunkat megtanítsuk bizonyos műszaki, kémiai, valamint fizikai, biológiai stb. alapismeretekre, mert csak igy kerülhető el az ellentmondás a fejlődő termelőerők és az adott tudati szint kö­zött. Sajnos, felnőtt parasztéágunk 80 %-a a 6 általánost sem végezhette el, s a hosszánemértés következtében igen nagy az üze­mi balesetek száma. Az agrármérnök tehát márcsak egyetemi képzé­sénél fogva kell rendelkezzék azokkal a tulajdonságokkal, amely őt a parasztság egyik jelentős nevelőjévé avathatja. Az agrármér­nök e funkcióját tudatosítani kell hallgatóink között. Javasolja, hogy ennek érdekében - más egyetemekhez hasonlóan - az Agráregyetemen is indítsunk fakultativ speciálkollégiumot a népművelés kérdéseiről. Hortobágyi Tibor Csatlakozik Nagy elvtárs hozzászólásához, javaslataival egyet­ért, továbbá megemliti, hogy amikor a kulturális bizottság mun- katervét kidolgozták,Prieger elvtárs is jelen volt és amit ja­vasolt az be is került a munkatervbe. Gárdos László A javaslat 2. pontjával kapcsolatban megemliti, hogy január 1-ével plusz egy nevelőtanár áll rendelkezésre. Elmondja továbbá, hogy a kollégiumban az átadás megtörtént, to­vábbá, hogy átadták a szerelők a budapesti lakásokat és hozzá­kezdenek az itteni garanciális lakásokhoz. - TMK karbantartási csoport jött létre, mely biztosíték arra hogy haladjon a munka. Igaz ugyan, hogy 3o %-a a hibáknak úgy keletkezett, hogy a diák­ság nem megfelelően használta a diákotthont, ezért felhívja a kollégiumi vezetők figyelmét erre. Megemliti még hogy nagyon kellemetlen volt, amikor vendégeket vitt a diákszállóba, hogy pl a lovascsoport szobája nagyon ren­detlen volt, holott az a legszebb, legjobban berendezett. Virág elvtárs hozzászólásával kapcsolatban:az önkormányzat terén igaza van hogy a Klsz-munka egyenlő az egyetemen belüli és a kollégiumi munkával. °t

Next

/
Oldalképek
Tartalom