Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1961-1962

1962. február 16.

- 8

hog} menni fog. A feladatok ilyen értelmű kiéleződése a nevelési munka ö azefüggósóben, erre ráirányítani a törvények ösz- szefüggósét. Az alapozó tárgyak közötti jellemek, a hallgatók

• />

Dr. Vágsellyei István

Minden esetre a hallgatói anyag bősége, és értéke az oktatás fő feladata. Érdemes volna azt a statisztikát tovább folytatni. A felvételt egy olyan jelentős kérdésnek tartanám, amelyről isásban beszámolnának. Ez az egyik, a másik kérem szépen nekem szokásom az indexeket átnézni. A hallgatóból csak akkor lesz jó mérnök, ha tanul, tud és elsajátítja azokat a módszere\ \ k

két, amellyel a képességének eleget tehet. Mi a technikai gébeknek, nag., on sokat köszönhetünk, mert kitünően manneic a termesztés terén. Ilyen képes, égek külön vannak és ilyen statisztika is csak néhol található meg. Azt hiszem sokszor az isko*

Iákban, a középiskolákban a fizikából, matematikából az ottani követelménynek mag.eleiden, elég gyakran, vagy keveset kívántak, vagy rosszul tanítottak, mert rosszak ,z eredmények. Elég sok iskolában a tanárok azt szeretnék ha sokat tudnának a diákok, és ezért sokat kivénnak meg tőlük, közben ennek a negyedrésze sem marad meg a tanulókban. A vizsgáztatásokon vanna'k olyan oktatók, kik azt figyelik, hogy az a hallgató mit tud, és vannak olyanok akik azt figyelik, hogy mit nem tud. Én szerintem a vizsgáztatáson a tételek húzása nem jó. Vizsgáztatáson sokkal jobb módszer a kérdezés, mivel a hallgató eléggé ki tudja magát fejezni, ég egy dolog van, amit érdemes megjegyezni, a vizsgaátlagokat. Van valami haladás ehban a vonatkozásban is. Vannak tárgyak, amelyek jellegzetesen kiugornak.

t

Vár cisz Anral

A hozzászólások is mutatják, és ón is úgy xátom, hogy a fegyel-