Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1959-1960

1960. március 24.

Jelentést tudtunk volna készíteni. Nem volt rá Idő, hogy ki-ki as adatfelvételezés után eljött volna és megbeszéltük volna as anyagot, nem volt rá idő, hogy átrágni tudjuk a dolgokat,

A Jövőben sokkal több idő kell, hogy rendelkezésre álljon, egy ilyen nagy tanszék esetében, Az igaz, hogy a nyelvek Ismerete te rén nagyon Jől áll az állattenyésztési tanszék, különösen segédszemélyzet vonalon. As egyetemen azonban még nagyon kevesen tették le a nyelvvizsgát*

Gárdos lásslöt két problémát vet fel.Alaő a doktori disz- szertáolő elbírálásával kapcsolatos dolgok, 36 lenne azzal foglalkozni, hogy ezek a dolgok mint külön munkák díjazásra ke* süljenek. Nagyon egyenlőtlen a tanszékek leterhelése ezen a vonalon, mert míg egyik tanszék 1 évben osak 1-2, a másik ugyanekkor 4o, sőt még több doktori disszertáoiőval foglalkozik.

Másik kérdése az állattenyésztési tanszék kísérleti tér problémája, Íz a kérdés eldöntve nincsen. Itt nem Javaslatot kell tenni, hanem végérvényesen eldönteni a problémákat,

elvtárs, íblveti, hogy milyen sok időt vesz igénybe a doktori disszertáoiők elbírálása. Sokszor háromszor is el kell olvasni és bizony előfordul, hogy 7-8oo oldalas a disz- szériáéiők,

Bálint Andor: Ne merüljünk felesleges vitákba. Próbáljunk a számok tükrébe tovább menni, így évben kb, 6o személy doktorál éta ezek nem egészen 5ojfr>a állattenyésztő,

Véleménye szerint egy tanszék sincs arra kötelezve, hogy háromszor olvasson el egy disszertációt, Az első lépcsőfokot nem a tanszékvezetőnek kell megtenni, hanem egy adjunktus, vagy tanári- segéd is tud tanácsot adni, hogy hogyan kell egy doktori disz" azertáciőt készíteni. A tanszéknek nem feladata, hogy kétszer, imporumban átjavltaa a disszertációt.