Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1958-1959
1959. június 20.
7 Tóth Antal löWl * En 'probléma van. Q/%, egyik a hallgatók nevelésének problémája. _ úgy latom, nogy ezen a téren az elmúlt tanévben tapasztalható több hiányosság. A múlt években nem nagyon tűnt fel* nekünk az idei tanévben feltűnt, hogy az ideológiai és politikai problémákon túlmenően a hallgatók körében és azokkal együtt eléggé mélyen gyökerező probléma az individualista egoista magatartás. Végeredményben elegendő-e az, ami nevelő munka során,, amit a kollektivizmusra való nevelés során a hallgatóknak nyújtunk. Egy kicsit úgy látszik az eddigi tapasztalataim szerint, hogy Egyetemünkről a hallgatóknak jelentős része ugv kerül ki, hogy bizonyos kollektiv szellemet is nyert az egyetemi tanulmányai során, de igen nagy része teljesen megmarad ilyen individualista egoista beállitottságu embernek. A jövőre vonatkozóan lépéseket kellene tenni a hallgatók nevelő munkájának javítására ebben az irányban is. 'á feladatok közül, illetőleg a módszer k közül,^ebben vonatkozásbanAjfdolgot emelek ki. Az egyik a hallgatók felelőssegének fokozása a saját munkájukkal, az csoportok munkájával szemben egyaránt. Ennek lehetne módszere az,Jrogy a csoportfelelősökre rábíznánk a megfelelő hiányzás ellenőrzését, Az Egyetemen már mutatkozó fokozott megbecsüléssel kapc olatos felelősséget ki kellene szélesíteni a kollégiumokban egyaránt. A munkafegyelem szilárdítását rá kellene bízni a hallgatók egyes - 'csoportjaira, vagy a KISZ aktívákra, csoport felelősökre. ízeknek a módszereknek alkalmazása szükséges lenne nelünk is. Aonevelésnek igen fontos részét kéne zik ezek. Több ízben felvetettől ezt a problémát, és példának okáért a hiányzás ellenőrzésénél a hallgatók bevonásával szemben elég komoly ellenvélemények voltak, mondván, hogy ez azt jelenti, hogy a hallgatók igy is, úgy is . kijátszók uz ellenőrzést, stb. En ezzel nem tudok egyetérteni. Végeredményben bizonyos fegyelmező, ellenőrző és felelősséggel járó funkciókat még az óvodásokra is bíznak, a nevelési rendszerben. Általános iskolás rendszerbensokkal több a^felelősségteljes munkája az iskolásnak, mint az egyetemi hallgatóknál. ^ Az egyetemi oktatásnál nem használjuk ki a nevelésükre es fejlesztésükre, a fokozott felelősségre vonással kapcsolatos lehetőségeket. Másik a munka kollektivizálásának és a kollektiv munkára való nevelesnek kérdése. Az világos valamennyiünk előtt, hogy a termelő munkában a kollektiv munkának igen nagy átalakító hatása van az egyénekre, különösen abban a yonatkozr sban, bogy a kollektívában a munka során alakulnak ki és képződnek az emberek egymáshoz való viszonyában egyre erőteljesebben a szocia- alista magatartásnak^ a kommunista magatartásnak az elemei. Véleményem szerint az eg/máshoz való szocialista, kommunista viszony a munka területén egyetemünkön, ami a kölcsönös segítségnyújtást és az egymás iránti felelősség érzetet illeti, feltétlenül szükséges, hogy erősödjék és ennek biztosítanunk kell a megfelelő formáit, lehet ségeit is. Mi azt tapasztaltuk, hogy azokban a szemináriumi csoportokban, ahol az egymást segítő kollektiv munka légköre többe—kevésbé kialakult, somkal jobbak voltak a tanulmányi eredmények is. általában azok a hallgatóink, akik gyenge eredményeket értek el, a vizsgákon, amikor mégkerdeztüköket/hogy egyedül tanultak-e vagy együttműködve, azt a választ adták, hogy egyedül. Azok, akik ezzel szemben összefogva, közösen kezdtek tanulni, jobb eredményeket értek el.^Jgy^gondolom, hogy a jövő tanévben ezeket a tapasztalatokat jelentős részben hasznosítani kell. 10
