Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1958-1959
1959. június 20.
í^JoXc^ri /■- 6 - v iM*. Or ősz lányi István Egészen szerényen beoRiil vetm^k^vetkező 5 évben milliárdos nagyságú ■beruházásokat, fogunk végezni» £rre a feladatra^forditas-i -és ugyanakkor szakoktatás vonalánKsehcgy sem vagyunk felkészülve. Nincsenek emberek, akik ezeket végrehajtsák. Az öntöző szak kérdése nem dőlt el, hogy lesz-e vagy sem. Ez nemcsak az előadó szempont - jóból fontos, hanem beruházás szempontjából is lényeges. A viz- laboratórium elkészülése a tanszék kutatási érdekein kívül az ^oktatáshoz is elengedhetetlen, enélkül az oktatás nem megoldható. A Minisztérium döntését időben kell megszerezni, mert ezt meg kell oldani, ez népgazdasági kérdés. Cselőtei László7t<U0^iíU-^tAAJ^ ' Felvetődött a jegyzet és könyvek problémája. Nem olyan kis példány- ■ szám, amit nekünk kell előállítani, az Akadémiákat és a levelező oktatást figyelembevéve. A TSz. fejlesztés kapcsán a levelező oktatás létszáma növekszik, 6-800-as peldanyszam szükséges evenként. Akik itt vannak, bizonyos példányszámot szintén igényelnek. A tanszékek elkészítették e. könyvirási tervüket. Ezt minden evben elkészítik, de nem kapnak választ a realizálásra. Valós zinüleg csak azok kapnak választ, akik keretet kapnak ra. Ezt is időben kell A Kertészeti Főiskolás anyag sok, a Technikumi anyag kevés. Hiányzik az egyetemiszintü anyag. Javallatot megtettem, hogy a sajot kísérleteket beleépítve a szükséges* jegyzetet meg tudjuk csinálni. De nem tudom, hogy hol áll ez a kérdés, .orré tajékoztatast - orek. Az Egyetemen egyes tárgyaknál rendkívül fontos a gyakorlatias oktatás. Nemcsak a gyakorlaton, hanem az előadáson is meg kel.1 próbálni minél erőteljesebben bevinni a gyakorlati elet problémáit az előadásba. Ezt kétféleképpen lehet. Az egyik az, hogy tanulmányi kirándulások alapján élő üzemeket, terme-cszove -„Kezeteket, és állami gazdaságokat ismertetjük meg a hallgatókkal. A másik lehetőség az, hogy ezt a kinti gyakorlatot levisszük az előadásra. A vetités ennek az egyetlen módja. A sötétben való vetités gátolja az előadást. A nappalivetités a helyes. ljo5-ben már ezt javasolta.- A technikumokban ez már megvan. Néhány ezres beruházás ez. Amikor milliókat forditurik az oktatásra^akkor ezeket meg kell oldani. Ugrásszerűen növelné az oktatás színvonalat. Ha egyébre nem gondolunk, csak arra, hogy rajzolóinknak sem kellene folyton ra jzolni^Vetitenénk. .Még ha 3t0 ezer Ft-ba kerül ez, akkor is az egyes tanszékek gyakorlati szeminárium helyisegébe be kell állitani a- . T'‘uk, hogy az Egyetemen a legjobb, a legfelkészültebb,-foíkcuaülto ég »-emberek legyenek. Ezeknek a továbbfejlesztését biztosítani kell. Mégis úgy áll a helyzet, hogy a kutató intézetekben a személyi és anyagi ellátottság lényegesen jobb, holott az Egyetemen az oktatók társadalmi elfoglaltsága lényegesen erőteljesebb. Valahogy meg kellene változtatnlejita h-fi/t Részben olyan módon, mint az Oroszlányt et^gíatror'SToriuma^t részben a kísérleti feltételek megteremtése révén. Miért megyünk tisztán elméleti síkre a gyakorlatokon? Mert azt meg tudjuk oldani i&MufW---' módon. Se »Vines meg a feltétele a gyakorlatias együttműködésnek^ Tangazdaságomríh. nincs úgy, mint a gazdaságoknál. Ez nem az ottani vezetők jóindulatán múliktaláljuk meg ...ÁjOmW'Jti szervezési módot. Nem olyan komplikált a kiserietek lebonyoli- Íl'l^::--~'tasa a Kísérleti Gazdaságoknál, mint tudjuk a Tangazdaságoknál. fgTTángazdasárokná^rffikil^&<^M**&«lkazok több időt fordítanak a terv lebonyolítására, mint magára a kutatásra. Meg kell találni a tangazdaságokkal a helyes kapcsolatot.
