Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1957-1958

1958. április 18.

- 3 dr. Baintner Károly professzor: A hallgatók minta- vagy tangazdaságba való küldését helyesli és javasolja.

dr. László Lajos docens elsősorban azokba a jó termelőszövetkezetekbe j ava'so Íj a a hallgat ókat kihelyezni, ahol $ képzett, diplomás agronómus van. Nagyobb anyagi támogatást javasol a hallgatók részére.

Scheiber Viktor adjunktus: Pályi elvtárs hozzászólásához hozzáfűzi, hogy a termeléstechnikai gyakorlatoknak az a célja, hogy alapismeretet adjon a hallgatóknak. Ha nem oktatunk csak gyakorlatot tartunk, akkor az üzemi gyakorlatokon bizonyos gépesitési alapismeret eket kellene adnunk. Éppen ezért kerte a szaktanszékeket, hogy ezket az alapismereteket adják meg. Aprogrammal kapcsolatban közli, hogy azt rövidesen meg fogják kapni.

Cselőtel László tanszékvezető docens: Scheiber elvtárs véleményéhez csatlakozik és kiegószitésül még megjegyzi, hogy a programok összeállításánál figyelembe kell venni, hogy a szaktanszékek bevonásra kerüljenek. A feladatokat konkrétan is meg lehetne osztani,

Pályi Ferenc tanszékvezető docens: Scheiber elvtárs hozzászólásához kapcsolódva leszögezi, hogy' a hallgatóság nem ismeri a gépeket. A hallgatók # géptani tudása nem fejlődik. Szükségesnek látja, hogy a hallgatóság megismerkedjen a gyakorlatban is a gépi munkák megszervezésével,

dr. Bálint Andor dékán; A gépesitők és a gyakorlati tanszék egymás között tárgyaljanak. A lényeg az, hogy ne lépjünk fel az I, évesekkel túl nagy igényekkel. Közli a gépesítés felé, hogy már a gyakorlati tanszéket is kérte, hogy a II. éveseket szabad idejükben minél nagyobb számban helyezzék el gazdaságokban. Komoly eredmény lenne, ha a hallgatók többsége résztvenne ilyen munkában. - Az öntözés kérdésével kapcsolatban közli, hogy technikailag a gyakorlati csoport szervezi meg, de a növénytermesztésnek kell küldeni taníolyaravezetőt. - Az üzemterv elkészítésével az a véleménye, hogy tekintsünk el ettől. Felvetődött az a kérdés, hogy a hallgatók hova menjenek gyakorlatra. Valamilyen módot kell találnunk arra, hogy minél nagyobb számban menjenek termelőszövetkezetekbe.

2. napirendi pont: A szakosító V. évfolyamra vonatkozó javaslatok előtérj,

Vágsellyei István egyetemi tanár mint a Szakmaközi Bizottság elnöke ismert etia Mezőgazdaságtudományi Kar szakosított V. évfolyamára vonatkozó javaslatot.

Az állattenyésztés terén jelentkező teljes kisipari kezdeményezést a Bizottság részéről lelkesedéssel karoltuk fel. Véleményem szerint nálunk hiányzik az élelmiszeripari problémák kitárgyalása, illetve oktatása a mezőgazdasági vonallal kapcsolatban. Ezt a képzést meg kellene indítani, ami majd később egy önálló szakra is fejleszthető lenne. Éppen a húsipari szak az, ami nagyon soványan áll, és mezőgazdasági termékeket iparilag feldolgozó szak nincs az országban, A közgazdasági tárgyakra vonatkozóan mi helyesebbnek tartanánk az agrárközgazdász elnevezést. - A Műegyetem újra felállította mérnökei számára a közgazdász képzést. Nálunk is igen jelentős helye lenne az agárközgazdász képzésnek. Szeretnéhk ezt a elmet továbbra iá fenntartani. Nem értettünk egyet a számviteli és statisztikai szak elnevezéssel, mit fog csinálni a Közgazdasági Egyetem? Nálunk a számviteli képzés elég sovány, szemben a Közgazdász í&yetemmel. Jelenleg a külön folyó tanárképzést okvetlen szakképzésre tenném be hozzánk a 5. évre.

dr. Szekeres László egyetemi tanár: Alátámasztja Vágsellyei elvtárs hozzászólását és az alábbi javaslatokat teszi a szakositással kapcsolatban: 1./ Öntözés, 2./ növénynemesités, 3./ növényvédelem, A./ talajjavitás és területrendezés, 5./ általános állattenyésztés, 6./ mezőgazdasági igazga-