Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1957-1958
1958. április 18.
NI 4* ** tás, 7./ agrárközgazdaság, 8./ mezőgazdasági kereskedelem /lsei- és kül-/ 9./ mezőgazdasági iparok, lo./ pedagógiai szak. dr. Bálint Andor dékán: Mielőtt kitérne a felszólalásokra, szeretné bővíteni a Javaslatokat: £>zervezzünk egy gépesitési szakot is, azok részére akik gépállomásokra kerülnek ki gépészként vagy gépállomási laboratóriumi vezetőként. Ez a szak nem a gépészmérnöki továbbképzést jelentené, Vágaellyei elvt. felvetette, hogy a szakosításba ne vegyenek be, illetve ne szerepeltessenek olyan tantárgyakat, amelyek kis számban szerepelnek az év folyamán, ezzel Bálint elvtárs egyetért. dr. Szekeres László egyetemi tanár; Három főtárgyként az alábbiakat javasolja: Fövénytermesztes, állattehyésztés, agrárközgazdaságtan. - Elképzelhető-e, hogy az ötödéven ne legyen egy általános növénytermesztési szak? Szerinte nem. Nem tudja, mit ért Vágsellyei elvtárs a húsipari szak alatt, mikor azt a Műegyetem C szakán a vegyészmérnökök tanulják. Állattenyésztők is foglalkoznak ezzel a szakkal. Nálunk egy óv alatt mezőgazdászból húsipari szakértőt úgy sem lehet képezni. - A gépesitési szakot helyesli, hallgatóink közül most is tizen kerültek ki gépállomás! vonalra. Gépálo- mási hálózatunk az utolsó 3-4 év alatt sokat fejlődött és fog is fejlődni, viszont tőlünk jól képzett szakembereket kiván. dr. Fekete Lajos tanszékvezető docens: Kifejti, hogy kevés az általános ál- lattenyésztés beiktatása és kéri a tanácsülést, adjon engedélyt, hogy ezen változtatni lehessen. Javasolja az alábbi szakok lótesitésót: 1./ Tejgazdasági es tejipari szak, 2./ állattenyésztési biológia, 3./ kiááHattenyésztés, 4./ hizlalás és húsipar. dr. Szekeres László egyetemi tanár kifejti, hogy a húsipar oktatásával már foglalko znak és nem veszik szívesen ha ezt mi is oktatjuk. Továbbá kifejti, az állattenyésztés jelentőségét hazai és külföldi viszonylatban /export/. dr. Baintner Károly egyetemi tanár: dr. Fekete Lajos hozzászólásához kapcsolódik. Kifejti, hogy az elméleti alapot 4 éven keresztül kell megadni, majd az 5. évben kell több szakra képezni a hallgatókat. Kifejti a tejipar és a többi szak fontosságát. Nagyon fontos az is, hogy necsak tej- iapri szakot, hanem tejgazdaságtant is tanuljanak a hallgatók. Templom József hallgató: Egy kérdést tesz fel: Mi a különbség anyagi és élhelyezke'd’eéT viszonyTatban a 4 évet végzettek és az 5 évet végzettek között? dr. Bálint Andor dókán: Javasolja, hegy ezt ne tárgyalják, mert ez még nincs’1 Tisztázva. Ebben""a kérdésben meg most fognak kérni véleményt az egyes nagyüzemektől. Ez még nem időszerű. dr. Uzonyi Ferenc professzor: Vágsellyei elvtársnak előterjesztett bizottsági javaslatban tett arra a" megállapitására, hogy az ötödik évi szakosításnak nem az a feladata, hogy a tanterv hiányait foltozgassa, Sajnálattal állapítja meg, hogy a növényvédelmi szakon, különösen a növónykórtanban a kérdés mindenképpen nehezen oldható meg, mert a rendszertelen foltozgatás is nagyon tökéletlen munka volna, viszont a mostani tantervben a tárgynak juttatott igen szűk oktatási időben építhető gyengealapu földszintes épületre emeletes épület nem rakható. Itt a szakosítás feltétele a jobb megalapozás és ennek kellene a tantervben lehetőséget adni. - A növényvédelmi szakkal kapcsolatban felveti a vegyszeres gyomirtás hovatartozóságának kérdését. Ez nem kórtani tárgy és a növónykórtanban nem is foglalkoznak vele. Tekintettel azonban arra, hogy a Növényvédelmi Kutató Intézet munkájának tekintélyes része ezen a téren folyik, felmerülhet az a kérdés, hogy a növényvédelmi szakon ne vétessék-e fel a növénykórtan és a növények állati kártevői mellett harxaadik tárgynak a "vegyszeres gyomirtás" is, tekintve, hogy ennek módszerei megegyeznek a növényvédelmi gyakorlati munkák módszereivel és eszközei is megvannak. A méga részéről ezt a
