Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1957-1958
1957. december 23.
8 Hogy ez mennyire igy van, ezt bizonyítják az egy év előtti hangulatok. Dobos Károly egyetemi docens, Az a véleménye, hogy a nevelést "öregesen" fogják meg, mert úgy kellene ezt a problémát megoldani, hogy mit tennénk mi, ha íiatalok volnánk, mit kívánnánk? stb* Tehát ne "próbáljuk nevelni a fiatalokat, hanem foglalkozni kell velük, ki kell puhatolni, hogy mi az, amivel szívesen foglalkoznak, s ha látják, hogy kapnak, szívesebben lehet őket hajlítani," Anevelós és foglalkoztatás példájára hozza fel Baintner professzor szovjetuniói utjának beszámolóját, ahol egyetlen fiatal hallgatót sem látott. Javasolja, hogy a Kisz szervezetben ezt a problémát közösen oldják meg. Szekeres László tanszékvezető, egyetemi tanár» Sajnálattal jegyzi meg, hogy a hallgatók az általános iskolában igen kévés szociális alapot kapnak. Ha ott az ő kérdéseikre megfelelő szocialista választ kapnának, itt az egyetemen nem lenne probléma. Mányai Sándorné lektorátusvezető; Tóth Mihály elvtárs szavaira válaszolva a nyelvtanulás kérdéséhez szól hozzá. Sajnos a nyelvek tanulása iránt kevés hajlandóságot mutat a hallgatóság, aminek egyik oka az, hogy nem tudnak a hallgatók kimenni azokba az országokba, melynek nyelvét tanulja. Utánanézett pl. annak, hogy a Szovjetunióba vi- ziuton sokkal olcsóbb a kijutás mint vasúton, s ennek a lehetőségnek a kihasználására javasolja, hogy tegyen az egyetem a minisztérium felé felterjesztést a hallgatóknak a külországokba való kijutása érdekeben. Ezzel kapcsolatban veti meg fel a hallgatók csereakcióját is. Bálint Andor egyetemi tanár, dékán: Alapproblémaként vetődött fel az ifjúságnak a jövő perspektívája, kb. ezt támasztották alá azok is, - amit Scheiber elvtárs mondott. Egyre több végzett agronómus kap helyet a SZÖVOSZ-ban és az egyéb szövetkezetekben, s az a cél éppen, hogy ezeken keresztül legyen meg az ország mezőgazdaságának szakszerű, gyakorlatilag is teljes, szocialista irányítása. Mit lehet tenni ennek tökéletesítése érdekében? Mint Cselőtei elvtárs is mondotta, hogy vegyenek részt a termelő munkában. Ezzel kapcsolatban az a javaslata, hogy a tanszékek a maguk tárgyában szervezzenek egy előadást, amire az egyetemet végzett termelőszövetkezeti elnököket meghívják és meg lehet beszélni, hogyan értékelik azt a munkát, amit rájuk bíznak és a fiatal, kikerülő hallgatók tapasztalatcserét végeznek. E problémával kapcsolatos feladat: a szocialista termelés szubjektív tényezőivel kell foglalkozni. Egy másik j# probléma az, hogy mi annak a feladatnak a megoldása, hogy hallgatók a Szovjetunióba, magy esetleg más külföldi országba mehessenek. Sokan közülük fizikai munkára is szívesen mennének, c sak a nyelvet el tudnák sajátítani. Biztos abban, hogy ezt a problémát meg lehet oldani. Nem árt, ha más országban mást lát, s nemcsak azt fogják a legfejlettebbnek látni amit idehaza lát.v Felveti a falukutatás kérdését. Ezt ténylegesen meg kell nézni, hogy a tanszékek hogyan vegyenek részt ebben a munkában és egy alaposabb felkészülés nélkül nem lehet ebbe belemenni. A szociográfia kérdése további, illetve későbbi feladat. Fecznik elvtárs joggal vetette fel azt a problémát, hogy azokkal a hallgatókkal foglalkozzanak, akik résztvesznek a tudományos diákkör munkájában, bár ez csak 2o jS, de mégis olyan létszám, akikkel érdemes foglalkozni.
