Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1957-1958
1957. szeptember 30.
- 2 Figyelemreméltó a hallgatók nagy számánál tapasztalható vizsgamulasztás. Sokkal nagyobb szigorúsággal lépjünk fel, hogy vizsgakötelezettségeiknek időben tegyenek eleget.Az uj ösztöndijrendszer megváltozása ilyen szempontból is nagy jelentőségű lesz. A tanévnyitó és az ezt követő értekezlet már néhány fontosabb szempontra felhivta a figyelmet. A tanévnyitó után tartott értekezleten hangsúlyozta Magyari elvtárs mit jelent az oktatók összetétele, milyen jelentős és milyen szerepet játszik a munka szempontjából. Engedjék meg, hogy azzal egészíthessem ki, hogy az összetételen túl a munka eredményességének feltételei szintén rendkívül nagy szerepet játszanak. Az egyetem oktatómunkája nem vonatkoztatható el sem a világpolitikától sem a politikai eseményektől. Az egyetem oktató-nevelőmunkájában világosan kell látnunk azt, hogy ugyanakkor, amikor mi oktatóinktól a hallgatóság szocialista szellemben való nevelését kívánjuk, számolni kell és beszelni kell azokról a problémákról is, amelyek az elmúlt év és az ellenforradalom következtében történtek. A világ- politikai helyzetet illetően, amelyek oktatóinkban is nyomot hagynak, A nekünk ezekkel a problémákkal feltétlenül foglalkoznunk kell. Az egyért térni vezetésnek akkor, amikor a felmerülő politikai, gazdasági és egyéb jelentőségű kérdésekkel foglalkozik, természetesen foglalkoznia kell azzal is, ami a helyzet javulását segiti elő. Felvetnék egy-két problémát: milyen eredményesen végezzük munkánkat, milyen viszonyt, milyen helyzetet alakítunk ki. Az egyetemen igen sok a mellékes probléma, igen sok jelenseg izgatja a kedélyeket, amelyek nem segitik elő egyes emberek közötti viszony javulását. Kevesebb szó esik arról,hogy a nallgatók nevelésével kapcsolatosan hogyan tudnánk a jelenlegi helyzeten túl lenni. Nyilvánvaló, nem zárultak le azok a viták sem, amelyek egyesek működésével és azok elvi alapjaival kapcsolatosak. FI. Horváth elvtárs felvetette, hogy a micsurini biológiával kapcsolatosan hogyan is oktassunk, erre Magyari elvtárs válaszolt. Egy csomó kérdés azonban tisztázatlan. Ezeket a problémákat a hallgatók felé egységesen kell tolmácsolnunk. Szükség van a tudományos kérdések megvitatására, valamint arra, hogy az oktatók ezen viták mellett gyakori • problémákkal az elmúlt időszakhoz képest alaposabban, részletesebben foglalkozzanak. Az uj tanterv szerint hallgatóink kevesebb időt töltenek a gyakorlatban, tehát még inkább szükség van arra, hogy olyan tárg gyak mint a Növénytermesztés, az Állattenyésztés, jól készítse fel a hallgatókat a gyakorlatra. Igen komoly segítséget fog adni a gyakorlati oktatás uj rendszere, de az előadásokban bővebben kell gyakorlati kérdéseket tárgyalni, mint ahogy az eddig történt. A következő évek jelentős feladata, hogy az akadémiákkal megfelelő együttműködést alakítsunk ki. Az eddigiek során ez az együttműködés túlságosan idillikusnak nem volt mondható. Ez nem használ sem az akadémiáknak, sem az egyetemnek, sem a magyar mezőgazdaságnak. Ezen nem hiszem, hogy máról holnapra változtatni tudnánk. De ebben az évben igen jelentős haladás van több helyen. Több egyetemi oktató jár le az akadémiákra előadást tartani. Ez feltétlenül igen pozitív hatású,és hogy az ellentétek nem megoldhatatlanok, konkrét példát hozdk fel. Összeültek a matematika programmjának megbeszélésére. A tárgyaláson Budapest és Debrecen került ellentétbe, mindkettő tartotta a maga álláspontját, azt ugyanis, hogy az egyetemen differenciál és integrál-számítást kell már oktatni, nem pedig középiskolai anyagot ismételni. Debrecen tagadta ezt. Fár nap múlva Keszthely is csatlakozott Budapest álláspontjához, egy hét múlva a debreceniek is akceptálták a budapestiek véleményét. Szükséges, hogy az akadémiákkal igyekezzük a kapcsolatot fejleszteni. Azok a viták/ amelyek egyes oktatási problémákra hivatottak, legyenek széleskörűek. Az egyetem segítségét az akadémiák igen sok munkatársa értékeli, az nekünk további feladat. Termésaetesen azt hiszem, hogy a 2.
