Agrártudományi Egyetem Agronómiai Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1953-1954
1954. november 8.
3 Frenyg .Vilmos tanszékvezető egy. tanár: Láng Géza bírálata nem emelte ki a jegyzet értékeit. Páter Kárelv tanszékvezető er.v. tanár, rektort Á jegyzet rendkívül nagy értéke, hogy úttörő munka alapját vetette meg. A szovjet földműveléstan eredményeit, didaktikai fogásait hazai viszonylatban alkalmazza. Nem volt könnyű feladat, hogy Szóbóljev munkásságát közklnccsé tegye, továbbfej« lessze és hazai viszonyok között meggyökerezésőt elősegítse. A földmüve- léstan és az általános ntténytermesztéstan között lényegében! nincs különbség. Tehát a földműveléstan nem uj dolog. Az Egyetemen a földműveléstan elnevezést csak akkor vezették be, amikor a Földműveléstini tanszék megalakult. A múltban a vetésforgótan oktatása teljes egészében az üzemszervezés keretén belül történt. Viszont a vetésforgó nemcsak szervezési kérdés, hanem a talaj termékenységének egyik fontos tényezője. A vetésforgó mint a talaj termékenység növelésének egyik eszköze, ami nélkül a talajművelőé sem adhat teljes eredményt. A hazai tapasztalatok jobb összekapcsolása érdekében van még javítani való a talajtan és a földműveléstan oktatása között. A jegyzet dikdaktl- kailag jól felépített egység. Az agronómiái kari oktatás didaktikailag egységében azonban még vannak hibák. A szovjet szakkifejezések nem fordíthatók le mindig teljesen szószerint, ezért az azonossága körül nehézségek vannak. Helytelen, ha szószerint lefordítják a szakkifejezést és nem keresik meg az annak megfelelő magyar kifejezést. Szekeres László tanszékvezető egy, docens: Ilyen hatalmas jegyzet össze- hozása óriási munkát igényelt. Sláthé Imre tanszékvezető egy., tan-ár. akadémikus: A jegyzet óriási anyagot ölel fel. Nem kívánható egy embertől, hogy ilyen széles körben a vészietekben is elmélyedjen. A hallgatók részéről régióhaj volt már, hogy a jegyzet megjelenjék. A szerző minden elismerést megérdemel munkájáért. A botanikai részt vizsgálta át alaposabban. Ez Gyomnövényzettan cim alatt került a jegyzetbe. A cim non fedi a fejezet tartalmát. A növénytan különbséget tesz a növény és növényzet között. Nem helyes a csoportosítás fél lágy és fél fás száruakra. Hivatkozás történt Korszraóra is, ő a mienk« tői eltérő viszonyok között - Északon - dolgozott. Helyes lenne a megfe- leleő magyar adatokat használni a jegyzetben. Több növény régebben haszná? magyar neve szerepel. A tanszék vállalja, hogy az apróbb részleteket Írásban fogja közölni. Ígéri azt is, hogy a jegyzet következő kiadása előtt a tanszéke lektorálni fogja az anyagot botanikai szempontból. £ecaalk J-4aoj. ágán szakvezető érv, docens, dékánhelyettea» Bevezetőben megemlíti, hogy a földműveléstani jegyzetből csak egy részt, az első 60 oldalt tanulmányozta át. Minden kis hibára fel kell hivni a figyelmet,hogy az a következő kiadásban már ne jelenhessen meg. Ezután oldalakként és bekezdésenként taglalta az általa áttanulmányozott fejezeteket. Sági Károly tanársegéd: Kérdi, hogy a hlgroszképos vlzréteg egy molekulá- nyi vastagságban borltja-a a talajrészecskéket, vagy lényegesen vastagabb burokkal, mert a régebbi és az újabb szakirodalom véleménye eltérő. Páter Károly egyetemi tanár, rektor» A régi Mitshherlieh-féle higroszkó- poaság valóban egy molekulányl vizréteget tételezett fel. Az újabb kutatások azonban megállapították, hogy sokkal nagyobb, kb. 60-100 molekula kötődik meg a felületen. Láng Géza a földművelés tannak nálunk is vannak hagyományai. Viszont a régi földműveléstan tartalmazta pl. a vetést, műtrágyázást is. Az Ackerbaulehre is tartalmazza ezeket a fejezeteket. A mostani földmüve« léstan és az általános növénytermeléstan közé azonban nem lehet egyenlőségeket tenni, mert a mostani földmüvelástanból általános növénytermelés« nek több fejezete hiányzik. A földműveléstanban döntő helyet Kell elfoglalnia a vetésforgókról széló fejezetnek. s
