Magyar Agrártudományi Egyetem / Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1949-1950
1950. január 24.
Prodékán felkéri dr. .iáthé Imrét, a -Tanulmányi Iroda oktatási osztá- lyának vezetpjót, hogy konkréten ismertesse a hallgatók panaszait a kollokviumokkal kapcsolatban. hr. Máthé Imre bevezetőben rámutat arra, hogy a Tanulmányi Irodát nem kell olyan szervnek tekinteni, amely mindenáron hibát akar keresni és akadékoskodó ellenőrzést akar gyakorolni, tínnek a látszata is távol legyen. A Tanulmányi Iroda igyekezett a legoptimálisabb lehetőségeket biztosítani a hallgatóság számára és obből adódik, hogy ezekkel a lehetőségekkel kapcsolatos bármilyen problémának a felvetését közösen megbeszéljiik,. azokat a problémákat is, amelyek egyol- daluaknak látszanak. így kerültek a hallgatóság részéről a Tanulmányi Irodához bizonyos kifogások a kollokviumokkal kapcsolatban éspedig olyan hireket hallottunk, hogy ezek a kollokválási kedvet is erősen -befolyásolják, mert a hallgatóság fennállóaknak véli a kollokviumokkal kapcsolatban azokat a nehézségeket, melyekre a prodékán is kitért. így mint konkkét kérés merült -fél, hogy lehetőleg a jegyzet anyagából legyen a kérdés. Dr.Kuthv Sándort Hogyan értelmezi a hallgatóság a jegyzet anyagát? » ‘ <* Dr. Mthé: A hallgatóság a jegyzetből készül és a kérdést nem a jegyzet szerint kapják, illetve bizonyos régebbi jegyzetben fellelhető anyagnak az átértékelését is kapják feladatul, ami meghaladná az ő átfogó képességüket. ► ■ M ■ 1 Drm Kuthv* Akik a legjobb jegyet akarják, azok olyan kérdés^ kapnak, amiből következtetni kell. Azt akarja tudni, hogy teljesen megemész- tették-e az anyagot. Nem régi jegyzetről ván szó. Az egyetemi tanulásnak nem magolás a célja, hanem hogy a jelölt értékesíteni tudja a tanult anyagot, Dz csak kitünőeknél adódottö elő. Ila olyan kérdést tesz fel, ami valóban nincs benne a jegyzetben, ezt mindig külön említi. Megjegyzi, hogy az eddig kollokváltaknak cca Jü >-a kitűnő és jeles, üzen az alapon nem indokolt a panasz. Nem látja bizonyítottnak, hogy túl nehéz kérdéseket tenne fel. - Meg jegymi még, hogy munkást anf oly amot végzetteknél mindig tekintetbe veszi, hogy nem középiskolai végzettséggel jönnek ßz egyetemre, matematikai tudásuk kisebb, tehát olyant nem kérdez, amihez magasabb matematikai tudás szükséges. Megjegyzi, hogy a munkástanfolyamot végzettek szerepeltek a legjobban, mindössze egy elégséges és egy jo akadt eddig közöttük. Ismételten megjegyzi, hogy a hallgatóság eltúlozza a nehézségeket. ( Prodékán megjegyzi, hogy nem volna-e célszerűbb taktika, ha a legnehezebb kérdésre a kérdezés végén kerülne sor? Dr. Kuthy mindig tapogató kérdésekkel kezdi. Egyszerre 5 hallgató kollokvál, aki a nehezebb kérdésre válaszol, annál már nem is tesz fel könnyebb kérdést. , Dr. .ááthé Imre: kevés és nehéz kérdésekről beszélnek az állattenyésztési kollokviumnál. Dr» Horn Artúr jjegemliti, hogy általában két kérdést tesz fel. Kivó- •tel volt egy eset, amikor egy kérdés után elbuktatta a jelöltet, aki szakkörös volt. A szakköri tagoknak előre megmondta, hogy náluk szi- . gorubb lesz, tekintettel arra, hogy rendelkezésükre áll az irodalom és a tanszéki foglalkoztatásnál 3-4- emberre jut egy tanszéki beosztott. 2-3 kérdésen kivül kiegészítő kérdést is ad fel. Cca 1/A óra jut egy vizsgázóra. Kénytelen megállapítani, hogy óriási különbség van tanulókör és tanulókör között. Az első tanulókör kollokviumánál
