Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1979
1979. május 14.
KOMPLEX JELLEGŰ ÁLLAMVIZSGA Az egyetemi tanulmányok lezárásának, a megszerzett tudás lemérésének jelenlegi formája az államvizsga. Az államvizsgák tartalma és követelményszintje változik, mivel az oktatás is és a számonkérés is a komplex ismeretek átadása és a számonkérése irányába fejlődik.. Az államvizsga olyan komplex jellegű részben Írásbeli, részben szóbeli befejező számonkérés, melynek anyagát a diplomaterv megvédése mellett a tantárgyak legfontosabb részei és az előtanulmányokból szorosan hozzákapcsolódó leglényegesebb öszszefüggések képezik és amely alkalmas a jelölt szakmai felkészültségének, szemléletének megítélésére és az alkalmazási készség elbírálására. A komplex jellegű vizsgáztatáson lényegében azt kell értenünk, hogy a hallgató a feladatát több tárgyban / elsősorban az államvizsga tárgyakban/ tanultak alapján elemzi. A kérdésre adott válaszai akkor teljesek, ha a felelet a teljes képzési időre visszanyúló ismeretekre is kitér. Ilyen módon lehetőség van átfogó ismereteinek, szintetizáló képességének és a megszerzett tudásának alkalmazási szintjéről is meggyőződni. Az egyetemi képzés tartalmi és formai kereteiben egyre nagyobb szerep jut az integrált ismeretközlésnek és a tevékenységcentrikus munkának, amelyek a hallgatók olyan tulajdonságait fejlesztik, mint a fejlett önálló gondolkodási készség, szintetizáló képesség, önálló tájékozódó képesség, az uj ismeretek önálló elsajátítása, feldolgozása és alkotó módon való felhasználása, stb. Az államvizsgának e képzési-nevelési törekvéseket tükröznie kell s még összetettebbnek kell lennie, mint az azt megelőző számonkéréseknek. Az államvizsga tartalmi komplexicitását azonban csak úgy lehet biztosítani, ha a képzést is ennek
