Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1960
1960. március 25.
r■ . J V. .1 • Cl. Az elektrotechnika, és mezőgazdasáp; villamosítása c. tárgy vizsgáival kapcsolatos kérdések. A tárgy vizsgáin az 1959* januári és az I960 január vizsgaidőszakban a hallgatók jelentős százaléka eredménytelenül vizsgázott, sokan pedig nem jelentek meg. A tanszék véleménye szerint ennek okai a következők: 1. / Az 1957-ben óletbeléptetett új tanterv az eddig 2 félévben oktatott tárgy /első félévében heti 2 óra elmélet, heti 2 óra gyakorlat, második félévben heti 6 óra elmélet, beti 5 óra gyakorlat/ oktatását 3 félévre húzta szét, félévenként heti 2 óra elmélet és 2 óra gyakorlat óraszámmal. Ez r'endkivül hátrányos, tekintettel arra, hogy igy a 2. félév 17 heti oktatási idejében tartott 17x6=102 óra előadása és 17x 3=51 óra gyakorlata helyett a tavaszi és a rövidebb őszi félév 17+12 heti oktatási ideje alatt 29x2=58 óra elméleti és 29x2=58 óra gyakorlati idő áll rendelkezésre. U.a.elméleti anyag előadására, tehát az uj tanterv értelmében a régi időtartamnak csak 57 %-a áll rendelkezésre. Ezen úgy segitünk, hogy heti 3 óra előadást és kéthetenként 2 óra gyakorlatot tartunk. így az előadási órák száma 29x3=87 óra, a gyakorlatiaké 14,5x2=29 óra. így az előadási órák száma a régi tanterv szerintinek még mindig csak 85 %-a, a gyakorlatiaké viszont a régi tantervének 57 %-a, Ez azt eredményezi, hogy az előadási anyagot éppen csak szűkösen lehet előadni a rendelkezésre álló idő alatt, a gyakorlatokon viszont /minden második alkalom laboratóriumi mérés/ az • anyag begyakorlására alig, zárthelyi tartására pedig egyáltalán nem marad idő, ' — ‘ j 2. / Ehhez járul, hogy a 2. félév végpn a tanterv nem ir elő vizsgát, s igy éppen a' legnehezebb félév folyamán a'hallgatók a tárgy tanulását elhanyagolják más, olyan tárgyak rovására, amelyekből a félév végén vizsgázniuk kell. Ez azután hátrányosan jelentkezik abban, hogy az anyag fonalát elvesztve, a későbbieket nem tudják olyan könnyen követni.
