Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1960-1961

1960. november 29.

lenleg ia egyes területeken, s még inkább Így lesz ez a Jövőben, Ebben természetesen az egyetemeknek egyre jelentősebb szerepük lesz, de ilyen célokat nem tűzhetünk magunk elé az egyetemi képzés 5-6 évére nézve.

Az egyetemeken, főiskolákon képzett szakember nem tüdős. A tudósképzés még kevésbé lehet az egyetemi oktatás feladata. Az egyetemek a tudományos utánpótlás nevelésének fontos műhelyei, de tudóssá csak a tudományos kutatómunkában való részvétel utján válhatnak a jelöltek. Még az aspirantura keretében is csak tudósjelöltek képzése történik, egyetemi végzettségre, a gyakorlati, valamint a kutatómunkában szerzett tapasztalatokra építve. Természetesen az egyetemi oktatásnak fel kell vérteznie a hallgatót helyes tudományos szemlélettel, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazásának készségével, a igy biztosítania kell az egyetem elvégzése utáni állandó szakmai és politikai továbbfejlődés, a speciálistává, illetve tudóssá válás alapvető feltételeit is.

összefoglalva? a kommunista szakemberképzés azt Jelenti, hogy a hallgatók egyetemi éveik során megismerkednek a választott szakma marxista módon felfogott tudományos alapjaival és ezek felhasználásának módjával, elsajátítják a tudományos gondolkodás alapjait, ée a tudományos munka legfőbb módszereit, megismerik és szakterületükön alkalmazni tudják a marxizmust, továbbá oly mértékben ismerkednek meg a szakma gyakorlatával, hogy mint szakemberek - mérnökök, orvosok, közgazdászok, agronomusok, tanárok - kezdő fokon már pályájuk kezdetén is jól elláthassák munkakörüket, és meglegyen a szilárd alapjuk mind szakmai továbbfejlődésükhöz, mind ahhoz, hogy közülük a legkiválóbbak specialistákká, kutatókká, tudósokká képezhessék magukat.

Mindezek szem előtt tartásával kell konkrétan meghatározni az egyes szakok képzéeének célját és a velük szemben támasztható követelményeket. A társadalmi követelményekből helyesen levezetett képzési cél a fő rendező elv a tananyag kiválasztása és meghatározása, az oktatási módszerek kialakítása során. Ebből következik mindenekelőtt, hogy a leendő mérnök, Jogász, tanár mit és hogyan tanuljon.

Az egyes szakok céljának meghatározásakor általában a szakosítás kialakult rendjét kell alapul venni, (pl. a tanárképzésben a két- 4 er