A levéltári anyag mennyisége: 114 ifm., évköre: 1734–2000.

A szarvasi evangélikus gyülekezet 1722-ben települt felvidéki és Pest megyei szlovák nyelvű lakosokból. Az első évtizedekből csak az anyakönyvek maradtak fenn. 1734. november 24-i időponttal kezdődik a rendszeres anyakönyvezés. Az egyházközség szervezetileg egységes maradt 1953-ig, így az anyakönyvezés is lényegében egységes. 1769-től már két lelkésze van a gyülekezetnek, de közös anyakönyvet használnak 1909-ig. 1909 és 1953 között az Ótemplomi két lelkészi körnek megfelelően két-két anyakönyvet vezetnek. 1899-től a 3. lelkészi kör (Újtemplom), majd 1944-től az újonnan szervezett 4. (újtemplomi második) lelkészi körkezd önálló anyakönyvet. Az Ótemplomnál 1953-ban újra egyesítették, az Újtemplomnál külön maradt. 1882-ben Kondoroson levitatanítóság alakult, majd később filiává (leányegyházközség) vált. Az ottani szolgálatokat a szarvasi anyakönyvben jegyezték fel egészen 1895.október 1-ig. A kutatás szempontjából fontosak a külön vezetett úgynevezett vegyesházassági anyakönyvek, s igen hasznos, hogy számos anyakönyvhöz a névmutatók is rendelkezésre állnak. Ugyancsak értékesek az anyakönyvi mellékletek és a különféle jegyzékek, összeírások is például: halottvizsgálati bizonyítványok 1834–1859, bizonyítványok kézfogásról és 3-szori kihirdetésekről 1812–1867, áttértek bizonyítványai 1841–1861, halotti anyakönyvi kivonatok 1809–1860, házassági kormányi engedélyek 1825–1858, lélekösszeírások, konfirmandus összeírások stb.

1953-ban az egyházközség ó- és újtemplomi részekre oszlott, azóta külön őrzik az illetékességnek megfelelően az iratokat. Időközben néhány megszűnt egyházi szerv iratai is bekerültek a levéltárba, például a Szarvasi Evangélikus Özvegy- és Árvasegélyező Egylet, a Szarvasi Evangélikus Luther Leányárvaház és a Szarvasi Protestáns Nőszövetség iratainak megmaradt töredékei. Értékes iskolai anyagot is őriznek: különféle névsorok, személyi anyagok, tanítói hiványok (1846–1948) anyagait. Személyi fondjai között főként a Sárkány János és Áchim Ádám szarvasi evangélikus lelkész és tanító hagyatékából származó iratok említhetők.E levéltár őrzi az úgynevezett Kristóffy-protocollumot is, amely a szarvasi tanító, Kristóffy György (1767–1831) kéziratos feljegyzéseit tartalmazza. Számos esemény és személy neve fordul elő benne, ezért értékes forrás.

Az iratokat elsőként Jancsovics István lelkész rendezte 1841-ben és 1852-ben, tárgyi csoportosításban. Újabb levéltári jegyzékek Sólyom Jenő (1962), és Kovács Pál (1980) rendezései nyomán készültek kézírásos és gépelt formában. Az itt őrzött iratanyag részletes nyilvántartásokkal, jegyzékekkel jól feltárt, így könnyen kutatható.