A levéltári anyag mennyisége: 93,74ifm., évköre: (1683) 1754–2000.

Az egyházközség 1754-ben szerveződött szlovák evangélikusok nyíregyházi letelepedésével. Esperesi, illetve a 20. században püspöki székhely is volt.

A levéltári anyag, köztük az itt őrzött anyakönyvek is az 1754. évtől kezdődnek. Megjegyzendő, hogy az ide költöző telepesek az ezt megelőző időkből származó néhány iratukat (1683−1743) is magukkal hozták. Ezeket a gyülekezet legkorábbi irataival együtt Miklósfay Sámuel lelkész a 19. század közepén 4 úgynevezett leveleskönyvbe köttette – (1683) 1754–1851 –, amelyek magukban foglalják az akták tárgymutatóit is. A levéltárat a későbbiekben is a lelkészek kezelték.

Az intézmény csak az egyházközségre vonatkozó iratokat őrzi, az itt keletkezett esperesi- és püspöki agyagot 1952 után az Evangélikus Országos Levéltár begyűjtötte. Megtalálhatók viszont a környező megszűnt gyülekezetek, így az 1935-ben alakult, majd 1965-ben megszűnt Dél-szabolcsi Missziói Egyházközség, valamint az 1911-ben alakult és 1977-ben megszűnt Kisvárdai Evangélikus Egyházközség iratai.

A dokumentumok rendezése folyamatban van; új ideiglenes jegyzék készült az anyaghoz, amelyből a levéltáros felvilágosítást tud adni az őrzött iratok összetételéről és szerkezetéről. Néhány, forrásértékét tekintve jelenős anyag kiemelendő: az iskolai iratok között például a Kossuth Gimnázium iratai 1911−1929 (névsorok, anyakönyvek, jegyzőkönyvek, személyi anyagok), a személyek iratai között Vietórisz József költő, műfordító, tanár, Rőzse István, Joób Olivér, Smid Lehel lelkészek anyaga. E hagyatékokban más személyekre vonatkozóan is találhatók információk, sokszor ugyan csak egy-egy levél erejéig, de igen értékes adatokkal. Az intézmények iratai közül említhetők a Szeretetotthonra vonatkozó dokumentumok. A Hajdú-Szabolcsi Egyházmegye esperesi iratai ugyancsak itt kaptak elhelyezést, benne névsorok, gyülekezettörténetek, népmozgalmi adatok, névjegyzékek, evangélikus családi törzslapok, utcajegyzékek.