Az Országgyűlés ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtását, a ténylegesen megvalósult bevételeket és kiadásokat, melyeket az ún. zárszámadás kötetek tartalmazzák. A zárszámadást a miniszterek által megküldött költségvetési törvény címeinek és rovatainak megfelelő pénzügyi kimutatásokból 1870-től a Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék készítette el, amely a kormánytól független, önálló hatáskörű szervezetként ellenőrizte a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodást.

A mindenkori zárszámadás – a költségvetéssel együtt – hűen tükrözi nemcsak az ország anyagi helyzetének alakulását, az államapparátus struktúráját, hanem a gazdasági prioritásokban megtestesülő politikai-társadalmi értékrend változását is.

A zárszámadás tartalma és felépítése

1. Példa: 1873. évi zárszámadás felépítése

1. Részletes jelentés
2. A Magyar Korona országainak állami zárszámadása

Van tárgymutató, 5 részből áll + mellékletek (a mellékletek a költségvetés fejezetei szerint épülnek fel)

1. Sommázat,
   
2. Összehasonlítás az előirányzattal,
3. Előirányzat nélküli bevételek-kiadások,
4. Átfutó kezelés,
5. Állami leltár.

2. Példa: 1924-1925. évi zárszámadás felépítése

1. Fősommázat
2. Állami zárszámadás:
   • 1. rész: A valódi kezelés részletezése - a költségvetési fejezetekkel megegyező bontásban;
   • 2. rész: Átfutó kezelés;
   • 3. rész: Állami leltár;
   • 4. rész: Mérlegek.

A dualista korszakból időnként vannak csak tartalomjegyzékek, a Horthy-korszak zárszámadásai mind rendelkeznek tartalommutatóval.