Kraus, Naftali (szerk.): Izrael fohásza. A zsidó újév imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 3. (Budapest, 1997)

Naftali Kraus: Mi a Máchzor? Mi a Pijut?

XXVII

MI A MÁCHZOR? MI A P1JUT?

״rejtvényeket” tartalmaznak. A Prédikátor egyik versére (5:1.) írott kommentárjában Ibn Ezrá arra a következtetésre jut, hogy ״jobb ha csak azokat az imákat mondjuk amiket a Nagy Gyülekezet tagjai szereztek”, azaz tekintsünk el a pijutoktól. Az az érdekes ebben a döntésben, hogy maga Ibn Ezra több tucatnyi pijuttal szerepel az imakönyvekben.

Számos Tóra-tekintély az ellenzőkkel szemben, a pijutok mondása mellett foglalt állást. Köztük volt Rási, Nachmanides, a Toszafisták, Áderet (Rásbá) és sokan mások. A szent ÁRI (Lurja) azzal dicsérte Elázár Hákálir pijutjait, hogy azokban elérte az igazságot a szód (titok) mezsgyéjén át.

A középkorban sok Tórái nagyság és törvényhozó volt egyidejűleg pájtán is. Köztük van Rábénu Gersom, a ״Gálut világító fáklyája” (aki több Szlichotot írt, közöttük az ismert Zchor brit kezdetűt), Slomó Ibn Gvirol (az ismert Ádon Olám, és a Keter Málchut kezdetű pijut szerzője), Rási (aki szintén írt Szlichotokát is), Mose Ibn Ezrá, Rabbi Jehudá Hálévi (aki az ismert Cioniádákat írta, amelyek a Tisá Böáui gyászzsolozsmák szerves részét képezik), a már említett Ábrahám Ibn Ezrá, Elázár Báál Hárokéách, és nem utolsó sorban a szent ÁRI (aki három szombati étkezés utáni, arámi nyelvű, kabbalisztikus dal szerzője; lásd Zsidó Imakönyv 190., 258., 310. oldal), és Rabbi Sálom Sábázi (XVII. sz.), a nagy jemeni zsidó költő, aki sok dallal gazdagította a jemenita imakönyvet.

Az idők folyamán a pijutokkal kapcsolatban sajátos szokás alakult ki: van ahol egyszerűen kihagyják a pijutok egy részét, ugyanakkor van ahol bevezették, hogy a közösség aktív részt vállal a pijutok mondásában: egy részüket együtt éneklik, míg más részüknél a befejező strófákat mondják közösen.

A fentieknek megfelelően kialakultak olyan Máchzorok - főleg az askenáz eredetűek - amelyekben sok pijut maradt és más rítusúak, amelyekben kevesebb. Ilyen például napjainkból az izraeli kiadású, askenáz Máchzor Rinát Jiszráél és a lubavicsi Máchzor, amely az ÁRI rítusán alapszik.

így érkezünk el a mi Ros Hásánái Máchzorunkhoz, amit most az érdeklődő olvasó a kezében tart. A mai Magyarországon a zsidó közösség jelentős része nem tud héberül olvasni, vagy ha tud is héberül imádkozni, nem érti meg az imaszövegét. Számukra készült most ez