Kraus, Naftali (szerk.): Izrael fohásza. A zsidó újév imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 3. (Budapest, 1997)
Naftali Kraus: Mi a Máchzor? Mi a Pijut?
XXIII MI A MÁCHZOR? MI A PI JUT? írta: Naftali Kraus Ros Hásáná (Újév napja) és Jom Kipur (Engesztelés napja), a zsidó naptár legfőbb ünnepei közé tartozik. Ezeknek a napoknak külön imarendje van. Az ünnepi imarendeknek számos része a mindennapi liturgiának is része - a Zsidó Imakönyvből is ismert. Más részeik az ünnephez kapcsolódnak - Ros Hásáná kor ilyen például az "ítélet Napja" ima, a sófárfúvás, a Megemlékezés - és az imák közötti számtálán vers. Az imafüzér héber neve Máchzor, míg a költeményeket pijutnak hívjuk. * * * A Máchzor héberül ciklust jelent. Eredetileg az egész évi imaciklust és az azt tartalmazó imakönyvet hívták így. A ciklus a naptári év ünnepeihez kapcsolódott, és a mindennapi imákat, különböző gyászzsolozsmákat, utasításokat és háláchákat is tartalmazta. Az első ismert, Amrám Gáonról elnevezett, imakönyvet is Máchzornak hívták. Ilyen volt az ősrégi Máchzor Vitrp, all századból, amit Rábénu Szimchá, Rási egyik tanítványa szerkesztett. (Ehhez kapcsolódik, a British Museum-ban található Függelék »Kuntresz Hápijutim« alapján egy pjiut-lista, amely 107 korabeli, ma már többnyire ismeretlen pijutot tartalmaz). Az ún. Római Máchzor, amihez később Lucatto csatolt terjeddmes bevezetőt - szintén az egész évi imákat tartalmazta. A Máchzor mai formája — az egyes ünnepekre külön kiadott imafüzér - később alakult ki, de megtartotta eredeti nevét. A nemzedékek során, a zsidóság diaszpórái szétszóratásának megfelelően - többféle Máchzor rítus (Nuszách) alakult ki. Ezek között a legismertebbek az askenáz, valamint a szefárdi, az olasz (Itáljáni) rítusé és az ARI felfogása szerint szerkesztett Máchzorok, amit főleg chászidok használnak.
