Kraus, Naftali (szerk.): Izrael fohásza. A zsidó újév imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 3. (Budapest, 1997)
Muszáf ima
AZ ELŐIMÁDKOZÓ KÖNYÖRGÉSE 212 Figyelj rám és hallgass meg engem, mikor bánatomban sírok és sóhajtozom! Én pedig ujjongok az Örökkévaló előtt, örvendek szabadításának. Te adsz győzelmet a királyoknak, szolgádat, Dávidot is megmentetted a gyilkos kardtól. (.Zsoltárok 119:75144:10 ״35:9 ״55:3 ״ .) Az előimádkozó fél Kádissa/ folytatja: לדגתי Magasztaljuk és szenteljük meg nagy Nevét [közösség: Ámén!] e világon, melyet kedvére teremtett, érvényesítse uralmát életetek során és egész Izrael élete során, hamarosan, már a közeljövőben, s mondjátok erre: ámén! [Közösség: Amén! Legyen nagy Neve áldott örökre és örökkön-örökké! Legyen áldott...] Legyen nagy Neve áldott örökre és örökkön-örökké! Legyen áldott és dicsért, dicsőített és magasztalt, fennkölt és hírneves, imádott és megszentelt a Neve annak, aki Szent, áldott Ő! [Közösség: Áldott Ő!] Áldottabb O minden áldásnál, költeménynél, dicshimnusznál és vigaszéneknél, amit a világon mondanak, s ti mondjátok erre: ámén! [Közösség: Ámén!] ״Ki víz által és ki tűz által” A kocki rebbe, reb Menáchem Mendel nem szerette, ha a kántor hosszan énekli a Ros Hásánái imabetéteket (pijut). Reb Hirs vendégkántorként működött közre az ünnepeken. Nem egyszer hallották, amint a kocki rebbe sameszé (templomszolga) ima közben odaszól neki: ״Hirsl, rövidebben!”. Egyik Jom Kippur után tűz ütött ki a városban, és Hirs háza is leégett, benne minden vagyonával. Amikor elsírta bánatát a kocki rebbének, az azt mondta neki:- Mindez azért történt, mert a Félelmetes Napokon túl sokáéig nyújtottad az Unötáné Tókef imában a ״ki víz által és ki tűz által” szavakat...
