Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó őszi Nagyünnepek - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 7. (Budapest, 2009)
Ünnepi törvények és szokások
163 Rabbi Slomo Ganzfried: A Sulchán Áruch kivonata bér. lelje abban dicsőségét, hogy maga foglalkozik a micvakötelesség teljesítésével. Tulajdonképpen illendő volna már a sátor készítésére is Sehechejánu áldást mondani, de arra a Sehechejánu bráchára hagyjuk, amelyet az ünnepet felszentelő kidus után mondunk. Igyekezzék minél szebbé tenni a szukkát és díszítse fel anyagi erejéhez mérten szép tárgyakkal és szép szőnyegekkel (takarókkal). 2. A sátor falaira vonatkozólag sok különböző szabály van, amelyekben nem mindenki járatos és ezért egész (teljes) és erős falakat kell állítani, hogy a szél el ne mozdítsa őket és el ne oltsa benne a gyertyákat. Akinek nincs elég anyaga a falakhoz, jobb ha három teljes falat állít, mint négy hiányosat. Akinek a keze anyagi ereje felér annyira, köteles, hogy épített szukkója legyen, felnyitható és esős időben forgón járó, lezárhaló tetőkkel; amikor megszűnik az eső, a tetőlapot megint kinyitják és a szukka lombteteje szárazon maradt, úgy hogy a sátorban lakás parancskötelességét kellően teljesítheti. 3. A sátortetőt illetőleg is több szabály van, - de mert mi faágakkal és nádszárral szoktuk a szukkát befedni, ezek pedig földből nőtt és tőről levágott tárgyak, amelyek tisztátalanságot már nem vesznek fel és nem is egy csomóba vannak együvé kötve, egyébbel már nem kell törődnünk. 4. Eleve szigorúan kell venni, hogy a szukkára ne tegyünk olyan tárgyat, mely a tisztátalanság felvételére alkalmas, hogy arra helyezzük el a lombtetőt, pl. oly létrákat, melyeken a fokoknak tartóik vannak, még kevésbé oly tárgyakat, minő a kapa meg az ásó, melyet még a lombtető fölé sem szabad tenni, hogy azt lefogják. De megtörtént esetben, ha már rátétték, vagy egyáltalán nincsen más tárgyuk hozzá, minden meg van engedve, mert az az álláspontunk, hogy a lombtetőt olyan dolgokkal is meg szabad támasztani (erősíteni), mely tisztátalanságot felvehet. 5. Annyi lombot kell a tetőre rakni, hogy a sátorban az árnyékos rész nagyobb legyen a naposnál, mert olyan sátor, melyben a napos rész nagyobb az árnyékosnál a Tóra szerint alkalmatlan. Azért kell óvatosságból annyi lombot reá tenni, hogy ha össze is szárad, nagyobb legyen a sátor árnyékos része. Arra is kell ügyelni, hogy egy helyen csak három arasznál kisebb szabad levegőtér legyen. Tulajdonképpen annyi szabad üres rést kell hagyni az ágak között, hogy a csillagok láthatók legyenek, mindamellett, ha a lombozat oly sűrű is, hogy a csillagok nem láthatók rajta keresztül, a sátor még használható. De ha olyan sűrű, hogy a sok eső sem hatol át rajta, mert olyan, mint a ház, már alkalmatlan. 6. Az épített sátraknál a deszkák néha magasabbra nyúlnak, mint a falak és ezeken a deszkákon fekszenek azok a rudak, melyekre a lombtetőt helyezik. Ha az ilyen deszka nincsen négy rőf széles, nem teszi a szukkát
