Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó vallás tizenhárom hitelve - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 6/2. (Budapest, 2008)
10. Isten figyelemmel kíséri az emberek tetteit
10. Isten figyelemmel kíséri az emberek tetteit 240 lekvését, s azt helyesen fel nem fogná, nem készíthetné a tüt avval a minőséggel, mely nélkül a varrás véghez nem mehet, úgy van az a többi szerszámoknál is. S ha a bölcseikedők valamelyike azt gondolja, hogy Istennek nincsen felfogása az ilyen egyéni dőlgokról, miután az érzékek felfogásaihoz tartozik, Isten pedig érzékkel fel nem fog, de felfogása csak szellemi, ellenük felhozza érvül az érzékek létezését. Ha - úgymond - a látás útján való felfogás Istentől meg volna vonva, s ő azt nem ismerné, hogyan hozhatta létre ezt a szerszámot, amely arra való, hogy a látás felfogására szolgáljon! Vájjon a véletlenből támadt e egy tiszta folyadék, s aztán egy más olyan folyadék, aztán egy szerv, melyen a véletlen lyukat fürt, mely lyukkal szemközt egy átlátszó kemény szerv van?! Szóval, hogy a szem folyadékai, szervei, idegei, melyek a lehető legjobban szervezvék, s miknek a végezén ez a látást eszközlő cselekvény, képzelheti e okos embér, hogy ez véletlenül esett? Bizonyára nem! Hanem az a temiészet szándékos célja szükségképpen, amint ezt minden orvos és minden philosophus magyarázza. Hogy pedig a természet nem bír intelligentiával és szervező képességgel, erre nézve egyetértenek a philosophusok mind. De igen is, ez a művészeti szervezet a philosophusok nézete szerint egy értelmi princípiumtól ered, s ez, szerintük, egy intelligentiával bíró lény cselekedte, s ő az, aki ezekkel az erőkkel látott el mindent, ami természeti erővel bír. Ha már most az az intelligentia nem bír e tárgyról felfogással, s nem tud róla, hogyan hozta létre, vagy származtatott attól - ama nézet szerint - egy természetet, mely egy célt szándékol, miről tudomása nincs? Azért Dávid joggal nevezi őket bolondoknak és balgatagoknak. Aztán kifejti, hogy ez egyik hiánya felfogásuknak, s hogy Isten, aki nekünk ezt az értelmiséget adta, mellyel felfogunk, s a mellett korlátoltságunk Isten valójának felfogása tekintetében létre hozza eme súlyos kétejeket, - ismeri eme hiányt; mely bennünk meg van, nem is kell azért ügyet vetni arra a támadásra, melyre korlátolt eszüségünk bennünket indít. Ezért mondja: aki az embert a tudásra tanítja. Az Örökkévaló tudja, hogy az emberek gondolatai hiába valók.423 Ebben a fejezetben összes célom az volt, hogy kitüntessem, miszerint ez egy már igen régi gondolkozásmód, értem, amit az esztelenek állítanak Isten felfogásának hiányáról, azon okból, mert az emberek viszonyai, természetük szerint a lehetségen alapulván, rend nélkül szűkölködnek: így lett mondva:424 "kieszeltek Izráel fiai dolgokat az Örökkévaló ellen, melyek nem valók". A Midraschban pedig az mondatott: "Mit mondanak: "Ez az oszlop nem lát, nem hall, és nem szól," evvel azt akarták mondani, azt képzelik, hogy Isten e tárgyakat föl nem fogja, s hogy tőle nem jutott sem parancsolat, sem tilalom a prófétákhoz. S mind ennek oka, s mi arra, - szerintük, - bizonyíték gyanánt szolgál az, hogy az emberek viszonyai nem olyanok, mint milyeneknek mindnyájunk gondolja, hogy lenniük kellene. S midőn azt látják, hogy a viszonyok nem olyanők, mint milyennek ők akarták, azt mondották:425 "Az Örökkévaló nem lát bennlünket." Zephanja pedig így szól ezekről "Akik azt gondolják magukban, Isten nem tesz sem jót, sem rosszat." Ami pedig azt illeti, hogy mit kell tartani Istennek mind a tárgyakra vonatkozó tudásáról, majd ezután közlöm veled nézetemet, miután megismertetem veled azon elveket, melyekre nézve megállapodás jött létre, s amelyek ellen értelmiséggel bíró ember mit sem hozhat fel. 4:5 Zsoltárok uo. 10-1 1. 4:4 2.Királyok 11:9. 425 Je eh ez kél 8:12.