Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó vallás tizenhárom hitelve - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 6/2. (Budapest, 2008)
6. A prófécia létezése
6. A prófécia létezése 176 tehetségnek befolyáa a prófétiára, hanem az intellektus kifolyt reá közvetítő nélkül, amint többször említetük, hogy ő nem prófétizált képletben miként a többi próféták, amint ez még meg fog fejtetni, s mi e fejezethez nem tartozik. Ugyancsak úgy találod, hogy a próféták egy rétsze egy bizonyos időtartamban prófétizált, aztán megszűnt náluk a prófétia, s nem folytatódott náluk egy véletlen következtében, mely beállott. S ez volt kétségkívül a legközelebbi lényeges oka a prófécia megszűntének a száműzetés idejében, már pedig lehet-e az emberre nézve nagyobb szomorúság vagy tétlenség bármely tárgy tekintetében, mint mikor vásárlóit szolgaként balgatagoknak és erkölcsteleneknek van alárendelve, akik az igazi józan ész hiányához hozzá toldják az állati gyönyörök elhatalmasodását, s nem tehet ellene semmit. Ez az, amivel fenyegetve lettünk s ezt akarták mondani avval, hogy:264 "Elszélednek hogy keressék Isten szavát, s nem fogják találni". Továbbá:265 "Királya és fejedelmei a népek között vannak, Tóra hiányával még prófétái sem találnak látományt Isten részéről". S ez igaz, s annak oka nyilvánvaló. Mert az eszköz megszűnt. S ez lesz az oka szjntén, ha visszatér a prófétia nekünk szokott módjára a Messiás idejében, bárcsak megjelennék már! amint az nekünk kilátásba helyeztetett. 2. rész 37. fejezet Prófécia személyes és közösségi szinten Szükséges, hogy figyelmedet keltsük fel ezen hozzánk eljutó Isteni kifolyás létének természete iránt, mely által gondolkodunk, s mely által elmebeli tehetség dolgában egymás fölött fölényünk lehet. Ugyanis lehetséges, hogy valakihez eljut abból valami kevés, s e tárgy mennyisége, mely hozzá eljut, elegendő lesz arra, hogy öt tökéletesítse, többre nem; lehetséges továbbá, hogy az ami eljut az egyénhez oly mennyiségű lesz, hogy a saját tökéletesedésén túl kijut másnak a tökéletesedésére is. így van ez mind a többi lényekre nézve is, melyek köziül némelyeknek kijutott annyi a tökéletességből, hogy másokat is kormányozhat, némelyeknek meg csak annyi jut ki a tökéletességből, hogy önmagukat kormányoztathatják mások által, amint azt magyaráztuk. így állván a dolog, tudni való, hogy ha intellektus eme kifolyása kiterjed csupán az észbeli tehetségre, nem foly ki belőle mi sem a képzelő tehetségre, vagy azért, mert a kifolyás csekély, vagy azért, mert a képzelő tehetség fogyatékos eredeti teremtésétől fogva, s nem képes az intellektus kifolyás elfogadására, ez a bölcsek osztálya, kik a gondolkodásra adják magukat. De ha ama kifolyás kiterjed mindkét erőre együttesen, értem a gondolkodóra és képzelőre, (amint kifejtettük s kifejtették azt mások is a filozófusok közül és ha a gondolkodó erő már teremtésénél fogva tökéletessége teljében áll, ez aztán a próféták osztálya. S ha a kifolyás itt képzelő tehetségre szorítkozik, a gondolkodó pedig hátrányban van, vagy az eredeti teremtésnél fogva, vagy pedig a gyakorlat kevés volta miatt, ez az osztály az országok kormányzói, törvényhozók, a varázslók, a bűvölök s az igaz álmák tulajdonosai, továbbá a csodatevők rendkívüli furfangosságok és titokzatos mesterségek segélyével, habár nem bölcsek, ezek mind a hannadik ősztályhoz tartoznak, S aminek igazságáról kell, hogy meggyőződve légy, az, hogy egynémelyeknek ez osztályból csodálatos képzelődések, álmok és indulatok támadnak ébrenlétük alatt a próféciái látomány alakjában, míg nem azt gondolják magukban, hogy ők próféták, és 264 Ámosz 8:12. 265 Siralmak 2:9
